Keresztúrszék: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 1: Linia 1:
[[Kategoria:1s]]
+
[[Kategoria:1sek]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
{{Uwaga|
 
{{Uwaga|
Linia 22: Linia 22:
 
| egyéb nevei = Scaunul Odorhei
 
| egyéb nevei = Scaunul Odorhei
 
| fennállás = XII wiek - [[1876]]
 
| fennállás = XII wiek - [[1876]]
| ország = {{Zászló|Románia}} [[Románia]], [[Székelyföld]]
+
| ország = {{Zászló|Románia}} [[Rumunia]], [[Székelyföld]]
| terület = 308,1
+
| terület =  
| lakosság = 121 586
+
| lakosság =  
 
| vallás = zreformowany, rzymskokatolicki, unitarny  
 
| vallás = zreformowany, rzymskokatolicki, unitarny  
 
| központ = [[Székelyudvarhely]]
 
| központ = [[Székelyudvarhely]]
 
| főbb települések = [[Székelykeresztúr]], [[Szentegyháza]]
 
| főbb települések = [[Székelykeresztúr]], [[Szentegyháza]]
| térkép =  
+
| térkép = 550
 
| térkép felirat =  
 
| térkép felirat =  
 
}}
 
}}
Linia 35: Linia 35:
 
[[File:Szeklerland-planned_seats.png|thumb|left|Keresztúrszék - południowo-zachodnia część [[Udvarhelyszék]] (kolor zielony)]]
 
[[File:Szeklerland-planned_seats.png|thumb|left|Keresztúrszék - południowo-zachodnia część [[Udvarhelyszék]] (kolor zielony)]]
  
Keresztúrszék Dawny obszar administracyjny Szekler w Transylwanii, jeden z dwóch krzeseł chłopięcych Udvarhelyszéka (Keresztúrszék, Bardócszék). Wraz z okręgami w Kúrúr i Bözöd, od 1477 r. Tworzył krzesełko dla chłopców Keresztúr na 550 km2.
+
'''Keresztúrszék''' (pl. ''lokacja '''Keresztúr'') − dawny obszar administracyjny [[Sekler]]ów w [[Siedmiogrod]]zie, jedna z dwóch lokalizacji drugorzednych [[Udvarhelyszék]] ([[Keresztúrszék]], [[Bardócszék]]). Wraz z '''okręgami''' w Kúrúr i Bözöd, od 1477 r. tworzył lokacje drugorżedną Keresztúr na 550 km².
 
 
  '''Keresztúrszék''' [[Erdély]] egykori székely közigazgatási területe, [[Udvarhelyszék]] két fiúszékének (Keresztúrszék, [[Bardócszék]]) egyike. Környéke keresztúri és bözödi járásával együtt 1477–től Keresztúr fiúszéket alkotta 550 km2-en.
 
  
 
== Lokalizacja ==
 
== Lokalizacja ==
  
Znajdowało się w południowo-zachodniej części Udvarhelyszék, na zachód od Odorheiu Secuiesc. Był chłopcem na krzesełku sądu razem z Bardócszékiem.
+
Znajdowała się w południowo-zachodniej części [[Udvarhelyszék]], na zachód od [[Székelyudvarhely]] (rum. ''Odorheiu Secuiesc''). Był '''chłopcem na krzesełku''' sądu razem z Bardócszékiem.
  
 
  [[Udvarhelyszék]] délnyugati részén, [[Székelyudvarhely]]től nyugatra feküdt. Udvarhelyszék fiúszéke volt Bardócszékkel együtt.
 
  [[Udvarhelyszék]] délnyugati részén, [[Székelyudvarhely]]től nyugatra feküdt. Udvarhelyszék fiúszéke volt Bardócszékkel együtt.
Linia 47: Linia 45:
 
== Historia ==
 
== Historia ==
  
Pierwsza wzmianka o katedrze krzyżowców pochodzi z 1332 r. W papieskim rejestrze dziesięciny jako S.Crux, a następnie w 1474 r. Statut zwany Sedes Kerezthur wraz z okolicznymi dzielnicami Crusader i Bözödi utworzył od 1477 r. Krzesło Crusader boy. Jego wsie zostały po raz pierwszy wymienione w 1602 roku. Jego centrum stanowił Keresztúr, zwany także Szitáskeresztúr ze względu na typowy zawód jego mieszkańców w czasach nowożytnych. Wycieczka krzyżowa w dniach 14-15. Około XVI wieku stało się miastem targowym. Fotel chłopięcy powstał wcześniej niż w drugiej połowie XV wieku, kiedy na jego czele stanęli sędziowie (judex) i starsi (seniorzy), następnie w 1559 roku udzielono mu zwolnienia podatkowego, zwolnienie z podatku pozostało w 1562 roku. Jánosa Zsigmonda.
+
Pierwsza wzmianka o lokalizacji krzyżowców pochodzi z 1332 r. w [[pápai tizedjegyzék]] (''papieskim rejestrze'') dziesięciny jako S.Crux, a następnie w 1474 r. statut zwany ''Sedes Kerezthur'' wraz z okolicznymi dzielnicami Crusader i Bözödi utworzył od 1477 r. lokację '''drugiego rzędu''' Keresztúr. Jego wsie zostały po raz pierwszy wymienione w 1602 roku. Jego centrum stanowił Keresztúr, zwany także Szitáskeresztúr ze względu na typowy zawód jego mieszkańców w czasach nowożytnych, tj. krucjaty krzyżowe w XIV i XV wiekach. Około XVI wieku stało się miastem targowym. '''Fotel''' chłopięcy powstał wcześniej niż w drugiej połowie XV wieku, gdy na jego czele stanęli sędziowie (''judex') i starsi (''seniores''), następnie w 1559 roku [[Jánosa Zsigmonda]] udzielił jej zwolnienia podatkowego, które pozostało w 1562 roku. .
  
 
  '''Keresztúrszék''' nevét 1332-ben a [[pápai tizedjegyzék]] említette először S. Crux néven, majd 1474-ben egy oklevél Sedes Kerezthur néven, Környéke keresztúri és bözödi járásával együtt 1477–től Keresztúr fiúszéket alkotta. Falvait 1602-ben sorolták föl először. Központja Keresztúr volt, melyet az újkorban lakóinak jellegzetes foglalkozása miatt Székely-, vagy lófarokszőrből fátyolszitát készítőiről Szitáskeresztúrnak is neveztek. Keresztúr a 14-15. század körül vált [[mezőváros]]sá. A fiúszék a 15. század 2. felénél korábban alakult ki, ekkor már élén bíró (judex) és vének (seniores) álltak, majd 1559-ben adómentességet kapott, adómentessége megmaradt 1562-ben [[II. János magyar király|János Zsigmond]] idejében is.
 
  '''Keresztúrszék''' nevét 1332-ben a [[pápai tizedjegyzék]] említette először S. Crux néven, majd 1474-ben egy oklevél Sedes Kerezthur néven, Környéke keresztúri és bözödi járásával együtt 1477–től Keresztúr fiúszéket alkotta. Falvait 1602-ben sorolták föl először. Központja Keresztúr volt, melyet az újkorban lakóinak jellegzetes foglalkozása miatt Székely-, vagy lófarokszőrből fátyolszitát készítőiről Szitáskeresztúrnak is neveztek. Keresztúr a 14-15. század körül vált [[mezőváros]]sá. A fiúszék a 15. század 2. felénél korábban alakult ki, ekkor már élén bíró (judex) és vének (seniores) álltak, majd 1559-ben adómentességet kapott, adómentessége megmaradt 1562-ben [[II. János magyar király|János Zsigmond]] idejében is.
  
Dwór Keresztúrszéka został zniesiony w 1764 r., Kiedy utworzono sądy polowe i od tego czasu stał się okręgiem Udvarhelyszék w Szeklerland.
+
Dwór Keresztúrszéka został zniesiony w 1764 r., gdy utworzono sądy polowe i od tego czasu stał się okręgiem Udvarhelyszék w Szeklerland.
  
 
  Keresztúrszék törvényszéke 1764-ben szűnt meg a táblabíróságok fölállításakor, ettől kezdve Udvarhelyszék székelykeresztúri járása lett.
 
  Keresztúrszék törvényszéke 1764-ben szűnt meg a táblabíróságok fölállításakor, ettől kezdve Udvarhelyszék székelykeresztúri járása lett.
Linia 85: Linia 83:
  
 
== Źródła ==
 
== Źródła ==
* {{Tekintő}}
+
* ''[https://web.archive.org/web/20110710231100/http://www.fatornyosfalunk.com/html/erdelyi_helynevkonyv.html Tekintő. Erdélyi helynévkönyv]]''. Został zebrany z przeglądania bazy danych Vistai András János. [Bez miejsca i roku, publikowane tylko w sieci WWW.] Tomy 1–3. (kötet).
 
* Magyar katolikus lexikon
 
* Magyar katolikus lexikon
 
* Magyar néprajzi lexikon
 
* Magyar néprajzi lexikon
  
[[Kategória:Erdély]]
+
[[Kategoria:Erdély]]
[[Kategória:Székelyföld székei]]
+
[[Kategoria:Székelyföld]]

Wersja z 12:26, 14 mar 2021

Keresztúrszék
Herb Udvarhelyszék
Herb Udvarhelyszék

Inne nazwy Scaunul Odorhei
Istnienie XII wiek - 1876
Państwo Románia Rumunia, Székelyföld
Centrum Székelyudvarhely
Główne osady Székelykeresztúr, Szentegyháza
Populacja
Religia zreformowany, rzymskokatolicki, unitarny
Mapa
Plik:550
18px Székelyföldi székek / Lokacje Seklerów

Aranyosszék
Csíkszék (Gyergyószék  •  Kászonszék)
Háromszék = Kézdiszék  •  Orbaiszék  •  Sepsiszék (Miklósvárszék)
Marosszék
Udvarhelyszék (Bardócszék  •  Keresztúrszék)


Plik:Szeklerland-planned seats.png
Keresztúrszék - południowo-zachodnia część Udvarhelyszék (kolor zielony)

Keresztúrszék (pl. lokacja Keresztúr) − dawny obszar administracyjny Seklerów w Siedmiogrodzie, jedna z dwóch lokalizacji drugorzednych Udvarhelyszék (Keresztúrszék, Bardócszék). Wraz z okręgami w Kúrúr i Bözöd, od 1477 r. tworzył lokacje drugorżedną Keresztúr na 550 km².

Lokalizacja

Znajdowała się w południowo-zachodniej części Udvarhelyszék, na zachód od Székelyudvarhely (rum. Odorheiu Secuiesc). Był chłopcem na krzesełku sądu razem z Bardócszékiem.

Udvarhelyszék délnyugati részén, Székelyudvarhelytől nyugatra feküdt. Udvarhelyszék fiúszéke volt Bardócszékkel együtt.

Historia

Pierwsza wzmianka o lokalizacji krzyżowców pochodzi z 1332 r. w pápai tizedjegyzék (papieskim rejestrze) dziesięciny jako S.Crux, a następnie w 1474 r. statut zwany Sedes Kerezthur wraz z okolicznymi dzielnicami Crusader i Bözödi utworzył od 1477 r. lokację drugiego rzędu Keresztúr. Jego wsie zostały po raz pierwszy wymienione w 1602 roku. Jego centrum stanowił Keresztúr, zwany także Szitáskeresztúr ze względu na typowy zawód jego mieszkańców w czasach nowożytnych, tj. krucjaty krzyżowe w XIV i XV wiekach. Około XVI wieku stało się miastem targowym. Fotel chłopięcy powstał wcześniej niż w drugiej połowie XV wieku, gdy na jego czele stanęli sędziowie (judex') i starsi (seniores), następnie w 1559 roku Jánosa Zsigmonda udzielił jej zwolnienia podatkowego, które pozostało w 1562 roku. .

Keresztúrszék nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először S. Crux néven, majd 1474-ben egy oklevél Sedes Kerezthur néven, Környéke keresztúri és bözödi járásával együtt 1477–től Keresztúr fiúszéket alkotta. Falvait 1602-ben sorolták föl először. Központja Keresztúr volt, melyet az újkorban lakóinak jellegzetes foglalkozása miatt Székely-, vagy lófarokszőrből fátyolszitát készítőiről Szitáskeresztúrnak is neveztek. Keresztúr a 14-15. század körül vált mezővárossá. A fiúszék a 15. század 2. felénél korábban alakult ki, ekkor már élén bíró (judex) és vének (seniores) álltak, majd 1559-ben adómentességet kapott, adómentessége megmaradt 1562-ben János Zsigmond idejében is.

Dwór Keresztúrszéka został zniesiony w 1764 r., gdy utworzono sądy polowe i od tego czasu stał się okręgiem Udvarhelyszék w Szeklerland.

Keresztúrszék törvényszéke 1764-ben szűnt meg a táblabíróságok fölállításakor, ettől kezdve Udvarhelyszék székelykeresztúri járása lett.

Települései

Źródła

  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv]. Został zebrany z przeglądania bazy danych Vistai András János. [Bez miejsca i roku, publikowane tylko w sieci WWW.] Tomy 1–3. (kötet).
  • Magyar katolikus lexikon
  • Magyar néprajzi lexikon