Főispán: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 7: | Linia 7: | ||
We współczesnej administracji węgierskiej obowiązki naczelnika i zastępcy rzecznika były rozdzielone. Podczas gdy ten pierwszy został mianowany przez króla i reprezentował króla (a po kompromisie rząd), pod-rzecznik był urzędnikiem wybranym przez publiczność hrabstwa szlacheckiego, a od 1870 r. Pełnił funkcję pierwszego oficera jurysdykcji. Oprócz siedziby powiatu 1870: XLII. tc. następnie w 1886: XXII. tc. prawa thj. mianował także kapitanów miast. Nazywano ich wolnymi wodzami królewskimi. Byli przedstawicielami rządu w administracji miasta.<ref>''Pécs lexikon I''. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 243. o. ISBN 978-963-06-7919-0</ref> Był nawet tytuł wiecznego głównego rzecznika, ale był to tylko tytuł. | We współczesnej administracji węgierskiej obowiązki naczelnika i zastępcy rzecznika były rozdzielone. Podczas gdy ten pierwszy został mianowany przez króla i reprezentował króla (a po kompromisie rząd), pod-rzecznik był urzędnikiem wybranym przez publiczność hrabstwa szlacheckiego, a od 1870 r. Pełnił funkcję pierwszego oficera jurysdykcji. Oprócz siedziby powiatu 1870: XLII. tc. następnie w 1886: XXII. tc. prawa thj. mianował także kapitanów miast. Nazywano ich wolnymi wodzami królewskimi. Byli przedstawicielami rządu w administracji miasta.<ref>''Pécs lexikon I''. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 243. o. ISBN 978-963-06-7919-0</ref> Był nawet tytuł wiecznego głównego rzecznika, ale był to tylko tytuł. | ||
| − | <small><small>A [[16. század]] elejétől az ispánt általánosan '''főispánnak''' ''(supremus comes)'' hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált. | + | <small><small>A [[16. század]] elejétől az ispánt általánosan '''főispánnak''' ''(supremus comes)'' hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált. |
| − | Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban. | + | Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban. Létezett még az [[örökös főispán]]i cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel). </small></small> |
| + | |||
| + | ==Przypisy== | ||
Wersja z 07:50, 17 paź 2019
https://hu.wikipedia.org/wiki/Isp%C3%A1n
Főispán
Od początku XVI wieku ispán był powszechnie znany jako supremus i stawał się coraz bardziej dziedziczny.[1]
We współczesnej administracji węgierskiej obowiązki naczelnika i zastępcy rzecznika były rozdzielone. Podczas gdy ten pierwszy został mianowany przez króla i reprezentował króla (a po kompromisie rząd), pod-rzecznik był urzędnikiem wybranym przez publiczność hrabstwa szlacheckiego, a od 1870 r. Pełnił funkcję pierwszego oficera jurysdykcji. Oprócz siedziby powiatu 1870: XLII. tc. następnie w 1886: XXII. tc. prawa thj. mianował także kapitanów miast. Nazywano ich wolnymi wodzami królewskimi. Byli przedstawicielami rządu w administracji miasta.[2] Był nawet tytuł wiecznego głównego rzecznika, ale był to tylko tytuł.
A 16. század elejétől az ispánt általánosan főispánnak (supremus comes) hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált.
Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től a törvényhatóság első tisztviselőjeként működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban. Létezett még az örökös főispáni cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel).
