Debreceni Dózsa: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 96: | Linia 96: | ||
* {{cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/debreceni.html|title=Debreceni family|publisher=genealogy.euweb.cz|accessdate=2014-07-08}} | * {{cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/debreceni.html|title=Debreceni family|publisher=genealogy.euweb.cz|accessdate=2014-07-08}} | ||
| − | {{ | + | {{SORTUJ:Debreceni, Dozsa}} |
[[Kategória:Debrecen vezetői]] | [[Kategória:Debrecen vezetői]] | ||
| Linia 105: | Linia 105: | ||
[[Kategória:Szolnok vármegye főispánjai]] | [[Kategória:Szolnok vármegye főispánjai]] | ||
| − | + | ||
[[Kategoria:Palatyni Królestwa Węgier]] | [[Kategoria:Palatyni Królestwa Węgier]] | ||
| + | [[Kategoria:Urzędnicy Królestwa Węgier]] | ||
| + | [[Kategoria:Węgierscy dygnitarze historyczni]] | ||
| + | [[Kategoria:Węgierscy szlachcice]] | ||
[[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]] | [[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]] | ||
| − | [[Kategoria: | + | [[Kategoria:Wojewodowie Siedmiogrodu]] |
| + | |||
[[Kategoria:Krótkie]] | [[Kategoria:Krótkie]] | ||
Wersja z 16:11, 26 paź 2019
Źródło: Debreceni Dózsa
| Poprzednik: | Wojewoda Siedmiogrodu (1318-1321) |
Następca: |
| Pok Miklós | Szécsényi I. Tamás |
| Poprzednik: | Palatyn Królestwa Węgier (1322) |
Następca: |
| Rátót II. Domokos | Drugeth Fülöp |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Debreceni (I.) Dózsa (1291 előtt – 1322) katona, hadvezér, az interregnum idején Károly Róbert híve, seregeinek egyik vezére, amiért cserébe egy időben erdélyi vajda, majd nádor is volt. A Debrecenben a 13. századtól a 15. század elejéig birtokos Debreceni család legnevezetesebb tagja.[1]
Spis treści
Életrajza
1307 tavaszán Ottó bajor herceg (aki egyben 1305–1308 között magyar király is volt) Dózsának ajándékozta az örökös nélkül a királyra szállt Szabolcs megyei Elep birtokot, mivel szerinte Dózsa a Barsa nembeli Kopasznak, Bekének és Lászlónak, az ő híveinek rokona. Ez elég valószínűtlen állítás, mivel a Debreceni család egy tagja sem tartozott az Ottót támogató párthoz. A király ezzel az adománnyal akarta az oldalára állítani Dózsát s ezzel az egész Debreceni családot. Viszont ők I. Károly állandó hívei voltak azóta, hogy az Magyarországra érkezett. Ezt nagyon jól tudta Károly Róbert is, mert a Csák Máté elleni hadjárat jutalmaként a király 1311. szeptember 26-án Dózsának adományozta a Pest megyei Páth birtokot, amelyet ajándékbirtokok egész sora követett.
1311 őszén Csák Máté a meggyilkolt Aba Amadé fiaival szövetséget kötött, akik 1312. június 15-én a rozgonyi csatában teljes vereséget szenvedtek I. Károly király hadaitól, akiket segítettek a johannita lovagok, a kassai polgárok és a szepesi szászok. A seregek egyik vezére Debreceni Dózsa volt. Ez az ütközet jelentős fordulópont az oligarchiák elleni küzdelemben. A király azonban nem használta ki a győzelmét, mivel nem fordult szembe erőteljesen Csák Mátéval és szövetségeseivel. Ennek ellenére az ország jelentős részében meg tudta szilárdítani a hatalmát. A rozgonyi csata után Dózsa, Károly Róbert legbizalmasabb környezetébe került, sőt a király Dózsa egyik gyermekének, talán Debreceni Jakabnak lett a keresztapja. A bensőbb viszonyt erősítette az a tény, hogy I. Károly többnyire kikérte Dózsa mester tanácsait, melyekkel megszilárdította a közhatalmat. Ennek jegyében a megbízhatatlan tisztségviselőket hűséges híveire cserélte le. Elindította a közjavak visszaszerzését és felszámolta a hatalmaskodásokat.
1312-ben részt vett a rozgonyi csatában. 1317-ben a király a Borsa Kopasz-féle lázadás leverésével bízta meg, amit pár hónap alatt sikerrel végre is hajtott; 1317 tavaszán a debreceni csatában fényes győzelmet aratott, s nem sokkal később a sólyomkői várban Kopaszt el is fogta, majd lefejeztette. Innét 1318-ban Károly Róbert Erdélybe vezényelte egy másik oligarcha család, Kán László fiai ellen, akiket szintén csakhamar legyőzött.
Eredményeiért cserébe még 1317-ben Károly kinevezte Bihar, illetve (részben párhuzamosan) Szabolcs vármegyék (fő)ispánjává, valamint 1318-ban Erdély vajdájává és szolnoki ispánná. Bihari ispánságát 1318-ban visszaadta a szabolcsit azonban 1322-ig megtartotta. Eközben 1320-ban Károly leváltotta az erdélyi vajdaságról, cserébe nádorrá nevezte ki. Nádori tisztét 1322-ig tarthatta meg, ekkor Szatmár vármegye ispánja lett. Örökölt és szerzett birtokait Debrecen központtal egyesítette; nádori tisztségét is innét gyakorolta.
Jegyzetek
Források
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Szablon:Hely {{#invoke:Citation/CS1|citation
|CitationClass=journal }}
További információk
- Szablon:Hely Módy György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben. [2014. lipiec 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014-07-08)
- Debreceni family. genealogy.euweb.cz. (Hozzáférés: 2014-07-08)
Kategória:Debrecen vezetői Kategória:Bihar vármegye főispánjai Kategória:Szabolcs vármegye főispánjai Kategória:Szatmár vármegye főispánjai Dozsa Kategória:Szolnok vármegye főispánjai