|
|
| Linia 55: |
Linia 55: |
| | [***] | | [***] |
| | | | |
| − |
| |
| − | ==Története==
| |
| − | Az Osl nemzetség [[13. század|13.]] és [[14. század]]i viszonyait tárgyazó számtalan oklevél közül sok még feldolgozatlan, ismert például a Fejér Codex Diplomaticus gyűjteménye. A mára kihalt [[Kanizsai család]]on kívül a [[19. század]]ban is virágzó Ostfyy család nemzékrendje is csak a [[18. század]] közepén élő nemzedékig terjed.
| |
| − |
| |
| − | Az Osl nemzetség tagjaira vonatkozó okmányok szerint a következők tudhatók a családról:
| |
| − |
| |
| − | Az Osl nemzetség tagjai közül 1276-ban ''Comes Belud'', az e nemből való Beludnak fia [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] és [[V. István magyar király|V. István]] királyok alatt több hadjáratban szerzett érdemeiért [[IV. László magyar király|IV. László]] királytól nyerte adományként a [[Vas vármegye|Vas vármegyében]] fekvő Kechul, talán Kethul = Kéthely nevű földet, azonban 1277-ben e földet, mely Sopron várához tartozott, vissza cserélte Beludtól, helyette ugyanannak a várnak a tartozékaiból Loós, Lobló és Tord nevű földeket kapta.
| |
| − |
| |
| − | 1270 körül az Osl nemből származó Comes Hebordus, 1291-ben pedig ugyancsak e nemzetségből Gergely, alramsi (?) comes), Péternek fia volt említve, majd 1278-ban az Osl nemzetségből való Diénes, Péter fia is említve volt, aki részt vett az [[II. Ottokár cseh király|Ottokár cseh király]] elleni hadjáratban, és a lováról leesett Máté nádort ő segítette föl.
| |
| − |
| |
| − | A [[13. század]] végén az Osl nemzetség leghíresebb tagjai voltak: Osl János (Iván) és Imre; akik 1278-tól 1305-ig [[IV. László magyar király|IV. László]] és [[III. András magyar király|III. András]] király alatt horvátországi bánságot viseltek, 1289-ben Péter a fölebb említett János és Imre (v. Henrik) testvére, aki veszprémi püspök volt. Miklós szintén azok testvére, aki [[Sümegi vár|Sümeg várát]] foglalta el maga részére, és birtokolta 1296-ig, ekkor tőle [[III. András magyar király]] részére visszafoglalták.
| |
| − |
| |
| − | 1437-ből ismert volt még László soproni főispán Ferencznek fia is, aki asszonyfalvi Osth fia volt, és Demeter fia Benedek, valamint 1458-ból asszonyfalvi Ostffy Ferenc is, kiket birtokperekkel kapcsolatban említettek.
| |
| − |
| |
| − | Egy 1459. évi oklevél szerint pedig Ostffy László és gyermekei: Ferenc, Miklós, István és László voltak említve.
| |
| − |
| |
| − | 1491-ben Ostffy Miklós leleszi prépost volt, ki 1484-ben ellentmond Bálint váradi püspöknek, ki a premontreik helyébe a cisterczi rendet behozni szándékozott.
| |
| − |
| |
| − | 1539-ben Ostffy László paghi Károli Pállal volt [[I. Ferdinánd magyar király]] követségi biztosa Szapolyai embereinél [[Esztergom]]ban.
| |
| − |
| |
| − | A család [[18. század]]ban élő nemzedékéből Ostffy Sándor 1845-ben Vas vármegye szolgabírája volt.
| |
| | | | |
| | == Források == | | == Források == |
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ostffy_csal%C3%A1d
Az Ostffy család (asszonyfalvi) Vas vármegye egyik legrégibb ősi törzsökös nemes családja, mely eredetét a történelmileg ismeretes Osl vagy Osth nemzetségből veszi; és a Kanizsai és Viczai grófi családokkal közös törzsből szakadó vérséget képez.
Asszonyfalvi család (ág)
- Ostfi Osl (1250–1303)
- Osli (1297–1307)
- Péter (1302–1351)
- János varasdi ispán (1307–1346)
- Miklós kórógyi várnagy, macsói bán (1307–1339)
- Domonkos veszprémi ispán, macsói bán (1307–1353)
- bresztolci Demeter (1345–1393)
- Miklós ugróci várnagy (1345–1383)
- asszonyfalvi Ostfi János (1345–1359)
[***]
Birtokaik
A 14. század elejéig azonosítható birtokok:[1]
Osl bán utódai főként a Rába jobbpartján, Ostffyasszonyfa körül igyekeztek birtokaikat csoportosítani.
Vas megyei falvaik voltak: Asszonyfalva, Ol, Csep, Csenge, Kádár, Semjén, Narey, Boroszd föld és Csehi.
[***]
Az ág nevezetesebb leszármazottai
- Ferenc (1376–1426)
- Gergely vasi ispán (1390–1431)
- János dobokai főesperes (1405–1421)
- István turóci prépost (1414–1421)
- László soproni ispán (1419–1440)
- János soproni alispán (–1434)
- Miklós esztergomi prépost (1439–1466)
- László soproni kapitány (–1501)
- László vasi alispán (1490–1540)
- Ferenc soproni főispán (1504–1516)
- Jakab soproni alispán (–1583)
- Mihály vasi főispán (1588–1604)
- Tamás vasi alispán (–1663)
- Pál soproni alispán (1821–1890)
- Lajos vasi és soproni főispán (1876–1944)
[***]
Források
Hivatkozások
Szablon:Wikidatacommons
↑ Pór, Antal (1890). „Az Osl-nemzetség története a XIII. és XlV. században.”. Turul, 8. Füzet, str. 153-200.
