Szécsi (ród)

Strona	Autorzy	Nota
[2]	[3]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Strona	Autorzy	Nota
[4]	[5]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Széchy lub Szécsi była węgierską rodziną szlachecką w Królestwie Węgier, z godnymi uwagi członkami w XIII, XIV i XV wieku. Członkowie rodziny Széchy zajmowali wysokie stanowiska w kościele i na dworze królewskim. Széchy or Szécsi was a Hungarian noble family in the Kingdom of Hungary with notable members in the 13th, 14th and 15th centuries. The members of the Széchy family held high offices at the church and the royal court. Rodzina miała dwie gałęzie (gałąź Széchy de Rimaszécs i gałąź Széchy de Felsőlindva). Pochodzili z rodzaju Balogh (klanu), a ich imiona zgodnie z dokumentami brzmiały Zech, Zechi, Zeechi. Rodzina powstała od początku 13. wieku. Dokumenty uzasadniają, że Joanka de genere Balogh żyła w erze Béli IV na Węgrzech. The family had two branches (the branch Széchy de Rimaszécs and branch Széchy de Felsőlindva). They family derived from the Balogh genus (clan) and their first names were Zech, Zechi, Zeechi according to the documents. The family came up from the beginning of the 13th. Documents justify that Joanka de genere Balogh lived in the era of Béla IV of Hungary. Szlachcic z Górnej Lendavy, szlachcic i hrabia Széchy z Rimaszécs (Rimaszécs i Upper Lindva). Występuje w dokumentach w wariantach Zech, Zechi, Zeechi i pochodzi ze starożytnego rodzaju Balog, który kiedyś był zamkiem Balog w hrabstwie Gemer. Rodzina pochodzi z XIII wieku. Nie .; pierwsze plemię Ivánka lub Ancha (Joanka de genere Balogh), które IV. Żył w czasach Beli, a jego wnuki, Piotr, 1333, główny rzecznik hrabstwa Nógrád, dzielili się ze swoim bratem Dénes; zachowując zamek i majątek Górnej Lindwy w okręgu Vas, pozostawiając Rima-Szécs, rodzina została podzielona na dwie linie. A felsőlendvai nemes, valamint a rimaszécsi nemes és gróf Széchy család (rimaszécsi és felsőlindvai). Okmányokban Zech, Zechi, Zeechi változatokban fordul elő, s abból az ősrégi Balog nemzetségből származik, amely hajdan Gömör vármegyében Balog várát birta. A család már a XIII. sz.-ban szerepelt; első törzse Ivánka vagy Ancha (Joanka de genere Balogh), aki IV. Béla idejében élt, s akinek unokái közül Péter, 1333. Nógrád vármegye főispánja, testvérével Dénessel megosztozkodott; magának tartván Vas vármegyében: Felső-Lindva várát és uradalmát, emennek hagyván Rima-Szécset, miáltal a család két vonalra oszlott. Notable members of the family Branch of Felsőlindva Nicholas Szécsi Nicholas (II) Szécsi Frank Szécsi Dénes Szécsi Branch of Rimaszécs Dénes I. A felsőlindvai ág Ányos, from Balog family, had issue: A1. Tamás, fl 1214 A2. Ivánka, fl 1214 B1. Miklós Szécsi (Széchy), fl 1297-1308 C1. János, fl 1297-1312 C2. Péter Széchy de Felsőlendva, főispán Nógrád, († 1333/36); żona: Debrői Sebe D1. I. Miklós († 1387), Palatyn, ; żona: Debreceni Margit, córka Debreceni Pála E1. János, († 1425/7); 1 żona: Barbara von Stubenberg; 2 żona Ellerbach Katalin E2. Frank, Főkincstartó,(† 1396) E3. II. Miklós ?? († 1429/32), Tárnokmester (magister tavernicorum); żona: Garai Ilona F1. Szécsi János, Asztalnokmester, fl 1403-59; żona: Nn Katalin G1. Borbála, fl 1457-79; mąż: Ellerbach Berthold G2. Szécsi Dorottya, fl 1471-95; mąż: Újlaki V. Miklós, król Bośni (*ok.1410, † 1477) F2. István († 1419/24); żona: Nn Orsolya N F3. Miklós, Főispán (obergespan) of Vas, fl 1403-57; m.Zsuzsanna Wolfurt de Vöröskő (fl 1412-35), dau.of Ulrich Wolfurt de Vöröskő by Katalin N G1. Miklós († przed 1494); 1 żona: Bánfi de Alsólendva Borbála ?? ; 2 żona: Vitovec Katalin (fl 1484-92), ojciec: Vitovec János, hrabia Zagorie H1. [1m.] Miklós, fl 1471-1500 H2. [1m.] István, fl 1479-1481 H3. [1m.] Tamás, Főispán Vas († 1525/26); 1 żona: Erdődy Ágota; 2 żona: Székely de Kövend Magdolna (fl 1549) I1. [1m.] István, († 1533/35; żona: Ursula von Stubenberg I2. [2m.] Margit (*1524, † 1567); 1 mąż: 1540 Gf Nikolaus II von Salm-Neuburg ((† 5.7.1550); 2 mąż: Pyrrhus von Arco ((† 1565) H4. [1m.] Erzsébet, fl 1481 H5. [2m.] Margit, fl 1481-1504; mąż: Székely de Kövend Jakab F4. György, fl 1403 F5. Tamás, († ścięty po Rigómező 1448); żona: Nn Dorottya G1. Katalin, fl 1493-99; mąż: Bánfi de Alsólendva Jakab (fl 1453-1500) F6. Szécsi Dénes, arcybiskup Ostrzyhomia, († 1.2.1465 F7. András, fl 1413 F8. László, fl 1429 E4. Péter, († 1432); 1 żona: Pölöskei Sára; 2 żona: Nn Margit; 3 żona: Salamonvári Beátka; 4 żona: Lőkös de Asszonyfalva Ilko, ojciec: Lőkös de Asszonyfalva János F1. Széchy Anna, fl 1424-31; 1 mąż: Szécsényi László († 1413); 2 mąż: Perényi Péter († 1423); 3 mąż: Tamás Ászi D2. Szécsi Ivánka, Asztalnokmester, fl 1336-49 D3. Pál, fl 1336 D4. Jakab, fl 1336-47 D5. Szécsi Domokos, Biskup Siedmiogrodu, († 1368 D6. Ilona; 1 mąż: Battyáni ános; 2 mąż: Losonci Dénes C3. Beke, fl 1312-13 C4. László, fl 1312-28 C5. Miklós, Főispán Szerém, fl 1308-23 C6. Szécsi Pál, Asztalnokmester, († 1318/22) C7. Szécsi András (*1294, † 1356), Biskup Siedmiogrodu C8. Szécsi Dénes, Asztalnokmester, Ban Severin, fl 1312-41 D1. Balázs Szécsi (Széchy) de Rimaszécs, fl 1347-87; jego potomkowie TUTAJ]] D2. Tamás, fl 1347-60 D3. Péter, fl 1347 D4. János, fl 1347 Alapítójának, I. Péternek két fia volt: Ivánka királyi főpohárnok (1374) II. Miklós, jeles vitéz, Szepes, Sáros és Nógrád vármegye főispánja, ki egy alkalommal elűzte Krakkó falai alul János cseh királyt, s megmentette Lengyelországot a csehek zaklatásaitól; követte I. Lajost a nápolyi hadjáratban, mit a király azzal jutalmazott, hogy megerősítette az ősi Balogh-vár birtoklásában, szörényi, majd 1355. Horvát-, Tót- és Dalmátország bánjává tette; a következő évben országbirája lőn, s 1370. követ volt Orbán pápa udvaránál Rómában s 1384-86. nádor. Hogy mikor halt meg, nincsen tudva. Nejének, Margitnak, ő tőle négy fia született, kik Zsigmond királytól a szentgotthárdi apátság fölött kegyúri jogot nyertek: II. János 1391. Rajcsányi szerint két fia volt, akikben az ág kihalt. Ferenc vagy Frank, kinek leánya Orsolya, leánynegyedet kapott. II. Péter. III. Miklós, 1409. királyi tárnokmester, Gara Miklós nádornak veje. Utóbbitól akitől a család tovább virágzott, hagyván négy fiút: III. Jánost, I. Tamást, III. Dénest és IV. Miklóst. III. János Komárom, majd Zala vármegye főispánja volt és részt vett Frigyes császár kikiáltásában Német-Újvárott. Meghalt 1459. I. Tamás szintén Komárom főispánja, majd Albert kincstárnoka. III. Dénes előbb nyitrai, majd egri püspök, 1440. pedig esztergomi érsek-prímás s a római szent egyház bíbornoka. Ez a Sz. Dénes koronázta meg Albert fiát, V. Lászlót I. Ulászló ellenére, majd emezt kényszerítésből, sőt magát Mátyás királyt, akivel ugyan nem élt békességben, mert Róma felé hajlott. Mátyásnak különben kancellárja is volt. Midőn 1449. az esztergomi bazilika restaurációját elhatározták, egyházi zsinatot tartott s ő a felszentelést 1453. már mint «primás», e cím alatt az országban az első, s a pápa született követe (legatus natus) teljesítette. A következő évben részt vett Rómában a II. Kalixtus pápa választásában, s majd mint hazafi csatára serkentette a magyarokat a török ellen. Mielőtt 1465 febr. 1. meghalt volna, 80,000 aranyforintot tett le az esztergomi bazilika alapjára, de amely összeget II. Lajos hadi szükségleteire fordította. IV. Miklós 1469. királyi főlovászmester volt, feleségül Bánffy Borbálát birta, aki testvéreinek javait örökölvén, roppant vagyonra tett szert. 1498. az országgyűlésen találjuk mint a bandériumot szervező nemesség előkelő tagját. Utóbbi fiai voltak IV. János és II. Tamás, Vas vármegye főispánja, akikkel a család már hanyatlóban volt. II. Tamás ugyanis a mohácsi mezőn halt el, akinek fia külföldi száramzású nőt hozván a házhoz, 1535. utód nélkül halt el; leánya Margit pedig kétszer is ment férjhez, mind a kétszer idegen férfiúhoz, s így a család birtokai a XVI. sz. derekán a rimaszécsi ágra háramlottak. A rimaszécsi ág Alapítója gyanánt I. Dénest kell tekintenünk; noha Bartholomaeides azt hiszi, hogy ez ág eredete régibb mint magáé a Balogh-nemzetségé. I. Dénes 1333 körül szörényi bán volt, majd királyi főasztalnokmester, ki csatákat vívott Bazarád havasalföldi vajdával, s akinek fiától Balázstól (1347-73) két unokája maradt: II. Dénes és III. Péter. III. Péter egyik fia III. János pap lett, a másik, Zsigmond, 1414. halt meg, a pálosok nagy jóltevője volt, leánya Erzsébet apácafejedelemnő s csak a másik, az idősebb Anglis ment férjhez Kalondai Györgyhöz. A család ezek után I. László útján terjedt, aki V. Miklóstól, II. Ferenc (Frank) fiától született, megszerezte a családnak az enyickei várat, de az ősi Baloghvárat 1460. hűtlenségi perben elveszítette. Nőül birta Lorántffy Annát, kivel nyolc gyermeket nemzett, A nyolc fiu közül V. Jánosnak adományozta II. Lajos 1524. a kápolnai Orros András és Csenteházi Péter összes birtokait Gömörben, Borsodban. III. Ferenc mint Gömör vármegye követe vett részt 1505. a rákos országgyűlésen; Demeter atyja volt Sz. Annának. II. László kapta Derencsény várát I. Ferdinánd királytól VI. Miklós, aki magát «dobóczai»-nak nevezte, 1550 előtt elhalálozván, anélkül hogy az alsólindvai Bánffy család örökségébe tényleg beléphetett volna. Utóbbi unokája (I. György fia) volt III. Tamás, aki családját grófi méltóságra emelte, aranysarkanytus vitéz, Gömör vármegye főispánja, királyi főudvarmester, majd egész Felső-Magyarország főkapitánya. Meghalt 1618 febr. 9. Ezen III. Tamásnak gyermekei voltak első nejétől Perényi Borbálától: II. György, megh. 1625. és Kata, Gyulaffy Lászlóné. Második feleségétől, Batthyány Katalintól: VII. Miklós, II. Mihály, IV. Tamás és II. István; végre harmadik nejétől, Forgách Margittól születtek: Margit, Dessewffy Lászlóné, IV. Dénes, Magda Erzsébet, Zrinyi Györgyné és Fruzsina, Zsibrik Istvánné. Közülük II. György (III. Tamás fia) a család ősi birtokát tetemesen gyarapította. Egyike a család legélelmesebb tagjainak, akiben még csak látszata sem volt a törekvésnek valami eszményi után; amellett, hogy vakmerő, bátor, vitéz és kitartó volt mint katona, egyszersmind önző, sőt kapzsi és kegyetlen mint polgár. Miután előbb 1617. Lipcse várát szerezte, magához váltotta Murányt, báró, aranysarkantyus vitéz, királyi tanácsos, majd főkomornokmester lett. Megölték saját szolgái 1625. Nejétől Homonnai Drugeth Máriától kilenc gyermeket hagyott, kik közül négy fiu, egy leány fiatalon haltak el. A többiek közül Máriát a «murányi Vénus»-t 1627-ben 17 éves korában iktári Bethlen István, azután rozsályi Kun István vette el, végre Wesselényi Ferenc nejévé lőn, s a magyar történelem egyik legnépszerűbb, legismertebb kalandjának hősnője volt, kinek viselt dolgairól közel három évszázad óta zend dalokat a múzsa. Borbálát 1629. Thurzó Ádám gróf vette feleségül; Katalin előbb Liszti János, utóbb Prépostváry Zsigmond neje lett; Éva 1641. Illésházy Gáborhoz ment férjhez. IV. Dénes (a III. Tamás fia) Draskovich Sárát birta nőül, tőle két leánya és három fia maradt, akik közül V. Péter Vas vármegye főispánja s Kőszeg várának örökös ura magaslott ki, de akiben a család 1684, fiuágon kihalt. See also List of titled noble families in the Kingdom of Hungary References {{#invoke:Check for unknown parameters|check|unknown=|preview=Page using Template:Reflist with unknown parameter "_VALUE_"|ignoreblank=y| 1 | colwidth | group | liststyle | refs }} External links [6] Lexicon of Pallas

Szécsi Szécsi Herb {{{dynastia}}} Kraj Królestwo Węgier w unii personalnej z Królestwem Chorwacji — hrabia Széchy de Rimaszécs Arcybiskup Ostrzyhomia Biskup Siedmiogrodu Palatyn Królestwa Węgier Podczaszy królewski Skarbnik królewski — Pierwszy Ivánka Ostatni Początek XIII wiek Koniec * 1535 (linia Felsőlindva) * 1684 (lini Rimaszécs) Pochodzenie węgierskie Klan Balog Gałęzie Felsőlindva Rimaszécs