Bána Mihály: Różnice pomiędzy wersjami
Przejdź do nawigacji
Przejdź do wyszukiwania
| Linia 27: | Linia 27: | ||
'''[[Bána nemzetség|Bána]] Mihály''' comes [[Bána Apa]] comes fia volt. Az oklevelekben ''Bolondóci'' és ''Gönyűi'' néven is előfordul. Főbb tisztségei: fő[[lovászmester]], {{forr|[[asztalnokmester]]}} [[Beckó|bolondóc]]i [[várnagy]], [[bakonyi erdőispánság|bakonyi erdőispán]]. | '''[[Bána nemzetség|Bána]] Mihály''' comes [[Bána Apa]] comes fia volt. Az oklevelekben ''Bolondóci'' és ''Gönyűi'' néven is előfordul. Főbb tisztségei: fő[[lovászmester]], {{forr|[[asztalnokmester]]}} [[Beckó|bolondóc]]i [[várnagy]], [[bakonyi erdőispánság|bakonyi erdőispán]]. | ||
| − | Między 1224 a 1225 r. [[koniuszy królewski]], o którym mowa dopiero w 1231 r .; od tego czasu do 1234 r. był ponownie '''naczelnym''' koniuszym królewskim i jednym z '''baronów narodowych'''. ''1234–1235,'' Do śmierci [[II. András]]a był '''przystawką'''. Około 1233 r. został '''banem''' komitatu [[Komárno]], a w 1234 r. '''przekroczył''' granicę komitatu [[Győr]] w [[Rábaszentmihály]]. Po 1235 r. nie jest już w szeregach mężów stanu, ale gdy w 1241 r. dał się poznać [[IV. Béli]] z Tatarami na polu Rakos, odnosząc dziewięć ran, w dowód uznania otrzymał forteę w [[Beckó|bolondóc]], zaś w 1244 r. otrzymał '''ziemię gonitw''' [[Gönyű]] z Győr z prawem do połowów na Dunaju. Przed 1225 r. Mihály był właścicielem ziemskim w [[Gönyű]]. Jako jeden z '''adwokatów''' Mihály odegrał ważną rolę w publikacji [[Złota Bulla | + | Między 1224 a 1225 r. [[koniuszy królewski]], o którym mowa dopiero w 1231 r .; od tego czasu do 1234 r. był ponownie '''naczelnym''' koniuszym królewskim i jednym z '''baronów narodowych'''. ''1234–1235,'' Do śmierci [[II. András]]a był '''przystawką'''. Około 1233 r. został '''banem''' komitatu [[Komárno]], a w 1234 r. '''przekroczył''' granicę komitatu [[Győr]] w [[Rábaszentmihály]]. Po 1235 r. nie jest już w szeregach mężów stanu, ale gdy w 1241 r. dał się poznać [[IV. Béli]] z Tatarami na polu Rakos, odnosząc dziewięć ran, w dowód uznania otrzymał forteę w [[Beckó|bolondóc]], zaś w 1244 r. otrzymał '''ziemię gonitw''' [[Gönyű]] z Győr z prawem do połowów na Dunaju. Przed 1225 r. Mihály był właścicielem ziemskim w [[Gönyű]]. Jako jeden z '''adwokatów''' Mihály odegrał ważną rolę w publikacji [[Złota Bulla 1222|Złotej Bulli]], podstawowego dokumentu węgierskiej konstytucyjności. |
[[1224]]-[[1225]] között királyi fő[[lovászmester]], ezután nem említik [[1231]]-ig; innen kezdve egészen [[1234]]-ig megint királyi főlovászmester volt és az országos [[báró]]k egyike. 1234-től 1235-ig, [[II. András magyar király|II. András]] haláláig étekfogómester. [[1233]] körül Apa fia Mihály a [[Komárom vármegye]]i [[Bana|Banán]] bíráskodott, [[1234]]-ben pedig a [[Győr vármegye]]i [[Rábaszentmihály]] határjárását eszközölte. 1235 után már nem találjuk az országnagyok sorában, de midőn [[IV. Béla magyar király|IV. Bélának]] [[1241]]-ben [[Rákos-mező|Rákos]] mezején a tatárokkal első összekoccanása volt Mihály - ekkor mint [[Beckó|bolondóc]]i várnagy - kilenc sebet kapott, és annyira kitüntette magát, hogy Bélától [[1244]]-ben megkapta a Győr megyei [[gönyű]]i udvarnokok földjét a dunai halászat jogával. Mihály már 1225 előtt is birtokos volt Gönyűn. Az országbárók egyikeként Mihálynak fontos szerepe volt a magyar alkotmányosság alapdokumentuma, az [[Aranybulla]] kiadásában. | [[1224]]-[[1225]] között királyi fő[[lovászmester]], ezután nem említik [[1231]]-ig; innen kezdve egészen [[1234]]-ig megint királyi főlovászmester volt és az országos [[báró]]k egyike. 1234-től 1235-ig, [[II. András magyar király|II. András]] haláláig étekfogómester. [[1233]] körül Apa fia Mihály a [[Komárom vármegye]]i [[Bana|Banán]] bíráskodott, [[1234]]-ben pedig a [[Győr vármegye]]i [[Rábaszentmihály]] határjárását eszközölte. 1235 után már nem találjuk az országnagyok sorában, de midőn [[IV. Béla magyar király|IV. Bélának]] [[1241]]-ben [[Rákos-mező|Rákos]] mezején a tatárokkal első összekoccanása volt Mihály - ekkor mint [[Beckó|bolondóc]]i várnagy - kilenc sebet kapott, és annyira kitüntette magát, hogy Bélától [[1244]]-ben megkapta a Győr megyei [[gönyű]]i udvarnokok földjét a dunai halászat jogával. Mihály már 1225 előtt is birtokos volt Gönyűn. Az országbárók egyikeként Mihálynak fontos szerepe volt a magyar alkotmányosság alapdokumentuma, az [[Aranybulla]] kiadásában. | ||
Wersja z 08:05, 17 lut 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Bána Mihály, znany są również jako Bolondóci i Gönyűi (XII-XIIIw.), węgierski szlachcic, syn Apy. Koniuszy królewski i podczaszy królewski, kasztelan Bolondóc i erdőispán Bakonyi. Bána Mihály comes Bána Apa comes fia volt. Az oklevelekben Bolondóci és Gönyűi néven is előfordul. Főbb tisztségei: főlovászmester, Szablon:Forr bolondóci várnagy, bakonyi erdőispán. Między 1224 a 1225 r. koniuszy królewski, o którym mowa dopiero w 1231 r .; od tego czasu do 1234 r. był ponownie naczelnym koniuszym królewskim i jednym z baronów narodowych. 1234–1235, Do śmierci II. Andrása był przystawką. Około 1233 r. został banem komitatu Komárno, a w 1234 r. przekroczył granicę komitatu Győr w Rábaszentmihály. Po 1235 r. nie jest już w szeregach mężów stanu, ale gdy w 1241 r. dał się poznać IV. Béli z Tatarami na polu Rakos, odnosząc dziewięć ran, w dowód uznania otrzymał forteę w bolondóc, zaś w 1244 r. otrzymał ziemię gonitw Gönyű z Győr z prawem do połowów na Dunaju. Przed 1225 r. Mihály był właścicielem ziemskim w Gönyű. Jako jeden z adwokatów Mihály odegrał ważną rolę w publikacji Złotej Bulli, podstawowego dokumentu węgierskiej konstytucyjności. 1224-1225 között királyi főlovászmester, ezután nem említik 1231-ig; innen kezdve egészen 1234-ig megint királyi főlovászmester volt és az országos bárók egyike. 1234-től 1235-ig, II. András haláláig étekfogómester. 1233 körül Apa fia Mihály a Komárom vármegyei Banán bíráskodott, 1234-ben pedig a Győr vármegyei Rábaszentmihály határjárását eszközölte. 1235 után már nem találjuk az országnagyok sorában, de midőn IV. Bélának 1241-ben Rákos mezején a tatárokkal első összekoccanása volt Mihály - ekkor mint bolondóci várnagy - kilenc sebet kapott, és annyira kitüntette magát, hogy Bélától 1244-ben megkapta a Győr megyei gönyűi udvarnokok földjét a dunai halászat jogával. Mihály már 1225 előtt is birtokos volt Gönyűn. Az országbárók egyikeként Mihálynak fontos szerepe volt a magyar alkotmányosság alapdokumentuma, az Aranybulla kiadásában. Pośród jego synów, Cseszneki Jakab, niosący miecz i főispán Trencsén, wzniósł zamek Cseszneki, tworząc w ten sposób rodzinę Cseszneky, przypuszczalnie taką samą jak współczesny baron i hrabia Cseszneki Pál, także królewski niosący miecz, a Mihály dolosik i Gönyűi. Fiai közül Cseszneki Jakab kardhordozó és trencséni főispán emelte Csesznek várát, s ezáltal megalapítója lett a Cseszneky családnak, amelyik feltételezhetően azonos az újkori báró és gróf Cseszneky családdal Cseszneki Pál szintén királyi kardhordozó volt, Mihály pedig dolosdi és gönyűi birtokosként említtetik. PrzypisyZasoby
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
