Upadek Petrovaradina: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Przekierowanie do Pétervárad elfoglalása)
Znacznik: Nowe przekierowanie
 
Linia 1: Linia 1:
[[Kategoria:1b]]
+
#PATRZ [[Pétervárad elfoglalása]]
{{Uwaga|
 
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9terv%C3%A1rad_elfoglal%C3%A1sa
 
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P%C3%A9terv%C3%A1rad_elfoglal%C3%A1sa&action=history
 
|nota    = węgierski
 
}}
 
  
{|
+
[[Kategoria:Przekierowane]]
|
 
|}
 
 
 
{|
 
|-style="vertical-align:top;"
 
|
 
 
 
{|
 
|
 
|}
 
 
 
[[Plik:Pétervárad.png|thumb|left]]
 
 
 
'''Upadek Petrovaradina'' (węg. ''Pétervárad elfoglalása'', chor. ''Opsada Petrovaradina'') miał miejsce 28 lipca [[1526]] r., który był jednym z wojskowych poprzedników bitwy pod Mohaczami. Po upadku klucza do południowego krańca (1521 r.) Pétervárad stał się „drugim Nándorfehérvár” ważną fortecą na południu. Oblężenie było prowadzone przez Wielkiego Wezyra, a obok zamku [[Tomori Pál|Paweł Tomori]]  próbował przerwać oblężenie oddziałem liczącym kilka tysięcy ludzi, ale nie był w stanie uwolnić siły, która ostatecznie spadła.
 
 
 
<small><small>'''Pétervárad elfoglalása''' [[1526]]. [[július 28.|július 28-án]] következett be, mely a [[mohácsi csata]] egyik hadászati előzménye volt. [[Pétervárad]] a ''„második Nándorfehérvár”'' a déli végek kulcsának eleste után ([[1521]]) lett fontos végvár a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Délvidéken]]. Az ostromot a [[Vezír (muszlim méltóság)#A Nagyvezír|nagyvezír]] vezette, míg a vár mellett [[Tomori Pál]] néhány ezer fős csapatával próbálta zavarni az [[ostrom]]ot, de az erősséget nem tudta felmenteni, mely végül elesett. </small></small>
 
 
 
== historia ==
 
 
 
W 1521 r. Sułtan I Suleiman wypowiedział wojnę Węgrom. Chociaż sułtan złożył ofertę w II. Ludwik zwyciężył, a jego armia swobodnie maszerowała przeciwko Wiedniu, ale zamiast tego król wybrał opór.
 
 
 
<small><small>[[1521]]-ben [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán hadat üzent [[Magyarország]]nak. A szultán tett ugyan ajánlatot [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]]nak, hogy hódoljon meg, s serege szabadon vonulhasson [[Bécs]] ellen, de a  király mégis inkább az ellenállást választotta. </small></small>
 
 
 
Z drugiej strony Węgry były całkowicie nieprzygotowane na wojnę. Państwo popadło w anarchię z powodu nasilenia się arystokratycznych oligarchów, którzy zaciekle walczyli przeciwko sobie. Prawie nikt nie był przeciwko Turkom gotowym mówić jednym głosem. Województwo transylwanii Jana Szapolija, ze względu na jego nienawiść do króla i palatyna wobec Istvána Báthoriego, ledwo uczestniczył w bitwach przeciwko Turkom w armii królewskiej, zamiast tego walczył osobno z Turkami.
 
 
 
<small><small>Magyarország ellenben abszolút készületlen volt a háborúra. Az állam anarchiába süllyedt, mert megerősödtek a főúri oligarchák, akik ádáz küzdelmet folytattak egymás ellen. A törökök ellen alig akadt valaki, aki egységesen lett volna kész fellépni. [[I. János magyar király|Szapolyai János]] [[erdély]]i vajda a király és a nádor [[Báthori István (nádor)|Báthori István]] miatt érzett gyűlölete okán alig vett részt a török elleni harcokban a királyi haderőben, ehelyett külön háborúskodott a törökkel. </small></small>
 
 
 
 
 
Abp Pál Tomori z Kalocsa, który był dobrym żołnierzem, ale nie mógł poradzić sobie z ogromnymi trudnościami. Większość armii węgierskiej składała się z przestarzałych, źle wyposażonych jednostek (sztandary).
 
 
 
<small><small>Tomori Pál [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye#Történelem|kalocsai érsek]], aki jó katona volt, de mérhetetlen nehézségekkel nem tudott megbirkózni. A magyar hadsereg többségében elavult, rosszul felszerelt egységekből ([[Banderiális hadsereg|bandérium]]okból) állt össze. </small></small>
 
 
 
Na początku wojny armia turecka obległa Nándorfehérvár. Chociaż obrońcy wytrwali przez długi czas, tym razem nie poświęcili się na zorganizowanie armii ratunkowej. Wielka, trudna do zgromadzenia armia królewska miała całą moc, aby dotrzeć do Mohácsa, a następnie natychmiast rozpadła się z powodu wybuchu zarazy.
 
 
 
<small><small>A háború kezdetén a török hadsereg ostrom alá vette [[Belgrád#Török hódoltság|Nándorfehérvár]]t. Bár a védők sokáig kitartottak, de ez az idő nem arra fordíttatott, hogy megszervezzék a felmentő sereget. A nagy nehezen összegyűlt királyi hadnak annyi ereje volt mindössze, hogy [[Mohács]]ig eljutott, majd a kitört [[pestis]] miatt rögvest szétment. </small></small>
 
 
 
 
 
W 1526 r. Sulejman ponownie poprowadził swoją armię przeciwko Królestwu Węgier, tym razem atakując Budę.
 
 
 
<small><small>[[1526]]-ban Szulejmán ismét személyesen vezette seregét a [[Magyar Királyság]] ellen, s ezúttal [[Buda (történelmi település)|Budát]] vette célba. </small></small>
 
 
 
== Upadek ==
 
 
 
Kampania rozpoczęta 23 kwietnia ze Stambułu powoli zbliżała się do granicy węgierskiej, ponieważ wiele rzek puchło z powodu wiosennych powodzi. Ale na Węgrzech anarchia nadal szalała. Wahały się próby zorganizowania obrony, ale były one znacznie bardziej zainteresowane zwołaniem nowego parlamentu, co całkowicie zignorowało kwestię wojny. Nie było pieniędzy ani wojska. Na otwartym terenie na południowych krańcach nie było więcej niż kilku tysięcy żołnierzy.
 
 
 
<small><small>Az [[április 23.|április 23-án]], [[Isztambul]]ból elindított hadjárat lassan haladt a magyar határ felé, mert tavaszi áradások miatt sok folyó megduzzadt. Ám Magyarországon tombolt tovább az anarchia. Kapkodva próbálták megszervezni a védelmet, de sokkal inkább törődtek az újabb országgyűlés összehívásával, mely teljesen mellőzte a háború kérdését. Sem pénz sem katonaság nem volt. A déli végeken nyílt terepen néhány ezer főnél nagyobb had nem állt. </small></small>
 
 
 
== Oblężenie ==
 
 
 
Suleyman miał ogółem armię sześćdziesięciu tysięcy. Nawet w Bułgarii wydał rozkaz swojej babci Pargali Ibrahimowi, aby najechał dwie trzecie armii (40 000) na terytorium Węgier i zajął Petersburg. Ibrahim postępował ostrożnie, ponieważ był pewien, że armia węgierska będzie czekała na Sawie. Nad rzeką znajdowało się jednak tylko dwa tysiące żołnierzy dowodzonych przez arcybiskupa Kalocsa, który po krótkiej bitwie wycofał się za Petersburg.
 
 
 
<small><small>Szulejmánnak összesen hatvanezer fős hadserege volt. Még [[Bulgária|Bulgáriában]] adta azt a parancsot nagyvezírének [[Pargali Ibrahim]]nak, hogy a sereg kétharmadával (40 ezer fő) törjön be magyar területre és foglalja el Péterváradot. Ibrahim körültekintően haladt előre, mert biztos volt abban, hogy a [[Száva|Szávánál]] magyar sereg várja. A folyónál ellenben mindössze kétezer katona állt a kalocsai érsek vezetésével, aki rövid csatározás után Pétervárad mögé vonult vissza. </small></small>
 
 
 
=== Strażnicy zamku ===
 
 
 
W drugiej linii po upadku Nándorfehérvár Petersburg stał się kluczem do południowej granicy, choć nie był tak dobrze zbudowany. Jednak znajduje się w stromym punkcie, a Dunaj opisuje szeroki łuk. To była siedziba Tomori. Arcybiskup Kalocsa, który był kapitanem Dolnych Węgier, próbował to potwierdzić i zainstalował Jankesów z Nándorfehérvár. Zamek jest ok. Był żołnierzem dwóch tysięcy Węgrów i tysięcy Ras, którzy uciekli z okolic Nándorfehérvár i Serbii. Ponadto wielu chłopów uciekło z regionu Al-Dunaj, aby wziąć udział w obronie zamku. Zamek prowadził György Alapy.
 
 
 
<small><small>Második vonalban Pétervárad lett a déli végvárvonal kulcsa Nándorfehérvár eleste után, bár nem volt annyira jó kiépítettségű. Viszont egy meredek ponton helyezkedik el és a [[Duna]] körülötte egy tág ívet ír le. Ez volt Tomori főhadiszállása. A kalocsai érsek aki [[Alsó-Magyarország]] főkapitánya volt igyekezett megerősíteni, s ide telepítette Nándorfehérvárról a sajkásokat. A várnak kb. kétezer magyar, valamint ezer Nándorfehérvár környékéről és [[Szerbia]] területéről elmenekült rác katonája volt. Továbbá az [[Al-Duna]] vidékéről is sok paraszt menekült fel ide, akik részt vettek a vár védelmében. A várat [[Alapy György]] vezette. </small></small>
 
 
 
Tomori wycofał się na lewy brzeg Dunaju ze swoimi dwoma tysiącami żołnierzy i zajął pozycję gdzieś na terenie dzisiejszego Nowego Sadu (dziś Нови Сад, Serbia).
 
 
 
<small><small>Tomori kétezer főnyi seregével a Duna bal partjára húzódott vissza, s valahol a mai [[Újvidék]] (ma ''Нови Сад,'' [[Szerbia]]) helyén vette fel állásait. </small></small>
 
 
 
=== Pierwsze potyczki ===
 
 
 
Armia Ibrahima przybyła pod zamek 12 lipca, który okazał się bardzo słaby i myślał, że da sobie radę bez regularnego oblężenia.
 
 
 
<small><small>Ibrahim serege [[július 12.|július 12-én]] érkezett a vár alá, amit nagyon gyengének talált és úgy gondolta reguláris ostrom nélkül, puszta rohammal beveheti. </small></small>
 
 
 
15 lipca Turcy dokonali pierwszego ataku, który został pokonany przez obrońców. Tomori następnie zaatakował tureckie statki na Dunaju przy wsparciu sił Muszkieterów, które towarzyszyły armii Wielkiego Wezyra i dokładnie je obrabowały.
 
 
 
<small><small>A törökök [[július 15.|július 15-én]] intézték az első rohamot, amit a védők visszavertek. Tomori ekkor a sajkás erők támogatásával megtámadta a Dunán álló török hajókat, amik a nagyvezír hadát kísérték és alaposan megtépázta őket. </small></small>
 
 
 
Tej nocy Ibrahim skierował swoich żołnierzy na lewy brzeg rzeki, a rankiem 16 lipca walczył bezskutecznie z Węgrami.
 
 
 
<small><small>Még aznap éjszaka Ibrahim katonáit a folyó balpartjára irányította és [[július 16.|július 16-án]] reggel eredménytelen harcokat vívtak a magyarokkal. </small></small>
 
 
 
Tomori następnie zwołał radę wojenną. Ponieważ wiedział, że jego armia jest niewystarczająco liczna, wolałby krwawić bez posiłków, ale nie mógł uratować zamku. Postanowił więc przejść na emeryturę do wuja, gdzie zyskał wsparcie.
 
 
 
<small><small>Tomori ezután haditanácsot tartott. Mivel tudta, hogy számbelileg elégtelen a serege, erősítés nélkül inkább elvérzik, de nem tudja megmenteni a várat. Ezért úgy határozott, hogy visszavonul egészen [[Bács]]ig, ahol is erősítést szerez.<br>
 
Bácson aztán üzenetet küldött a királynak, hogy mihamarabb küldjön több katonát, mivel Pétervárad még két hétig sem tudná magát tartani. Ellenben az erősítés nem érkezett meg, mert a királynak továbbra sem volt megfelelő számú hadereje. </small></small>
 
 
 
=== Regularne oblężenie ===
 
 
 
17 lipca drugi atak ogólny został powtórzony przez Straż Petersburską. Następnie Wielki Namiestnik zdał sobie sprawę, że musi walczyć z zamkiem w bardziej systematyczny sposób, więc zaczął budować pozycje wojsk oblężniczych. Artyleria nadal strzelała do zamku, podczas gdy musiała oszczędzać na prochu, ponieważ nie miała dostępu do większej ilości.…
 
<small><small>A péterváradi őrség [[július 17.|július 17]]-én a második általános rohamot verte vissza. Ekkor a nagyvezír belátta, hogy módszeresebben kell megvívnia a várat, ezért hozzálátott az ostromütegek állásainak kiépítéséhez. A tüzérség folyamatosan lőtte a várat, míg annak takarékoskodnia kellett a lőporral, mivel nagyobb mennyiség nem állt a rendelkezésére. </small></small>
 
 
 
<small><small>A falakban és a épültekben jelentős károk keletkeztek, de a védőknek még két rohamot sikerült visszavernie. </small></small>
 
 
 
=== Upadek zamku ===
 
 
 
28 lipca Turcy wysadzili kopalnie pod zamkiem i spowodowali eksplozję, tak że obrońcy spanikowali i nastąpił ogólny wstrząs. Korzystając z tego, Wielki Wezyr rozpoczął ostateczny atak. W krwawej bitwie wojownicy albo upadli, albo zabrali dziewięćdziesiąt do jednej wieży i kontynuowali desperacki opór. Wielki Wezyr obiecał im bezpłatne odwrót, więc poddali się.
 
 
 
<small><small>[[július 28.|Július 28-án]] törökök aknákat robbantottak a vár alatt és az akkora robbanást eredményezett, hogy a védőkön pánik lett úrrá és általános lett a zűrzavar. Ezt használva ki a nagyvezír megindította az utolsó rohamot. A véres küzdelemben a vitézek rendre elestek, vagy kilencvenen egy toronyba vették be magukat és folytatták az elkeseredett ellenállást. A nagyvezír szabad elvonulást ígért nekik, így ők megadták magukat. </small></small>
 
 
 
Tego samego dnia sułtan przybył z resztą armii i nadal mógł cieszyć się upadkiem zamku.
 
 
 
<small><small>Ugyanezen a napon érkezett a szultán a sereg többi részével és még gyönyörködhetett a vár elestében. </small></small>
 
 
 
== Konsekwencje ==
 
 
 
20 lipca król wyruszył z Budy z czterotysięczną armią. Powoli przybywały inne jednostki, ale niewiele dołączyło. Dopiero 4 sierpnia dowiedział się, że Petersburg upadł i że sułtan był na wsi.
 
 
<small><small>[[július 20.|Július 20-án]] a király négyezer fős seregével elindult Budáról. Lassan haladt, hogy a további egységek beérjék, de nem sokan csatlakoztak hozzá. Csak [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] tudta meg, hogy elesett Pétervárad és hogy a szultán is az országban van.<br> </small></small>
 
 
 
Chociaż żołnierze zaczęli gromadzić się w Tolnie, armia króla ledwo wzrosła o ponad dwadzieścia tysięcy. Siły chorwackie, czeskie i siedmiogrodzkie spóźniły się i nie zdążyły dotrzeć do króla.
 
 
 
<small><small>[[Tolna vármegye|Tolnán]] kezdtek ugyan gyülekezni a hadak, de a király serege alig emelkedett húszezer fő fölé. A horvát, cseh és erdélyi erők is elkéstek, már nem volt annyi idejük, hogy elérjék a királyt. </small></small>
 
 
 
W końcu nastąpiła katastrofa: garstka żołnierzy węgierskich została zmiażdżona przez armię sułtana i król upadł. Oznaczało to upadek średniowiecznych Węgier.
 
 
 
<small><small>Végül bekövetkezett a katasztrófa: a maroknyi magyar hadat a szultáni sereg mentből leverte és elesett a király. Ez a [[középkor]]i Magyarország bukását jelentette. </small></small>
 
 
 
Wiele osób uciekło z terenu po zajęciu zamku. Inni zostali w obozie ufortyfikowanym, chcąc chronić się przed tureckimi najeźdźcami. Nawet przy użyciu Janissaries i Hiszpanów Turcy nie przełamali oporu Rasy i węgierskich chłopów.
 
 
 
<small><small>Pétervárad vidékéről rengetegen menekültek el a vár elfoglalása után. Mások itt maradtak és megerősített táborban eltökélték, hogy megvédik magukat a török portyázóktól. A törököknek még a [[janicsár]]ok és a [[szpáhi]]k bevetése ellenére sem sikerült megtörni a rác és magyar parasztok ellenállását. </small></small>
 
 
 
== Források ==
 
 
 
* [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/ Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története]
 
 
 
|
 
 
 
|
 
{{Wojna infobox
 
|nazwa        = Oblężenie Petrovaradina<br>Oblężenie Péterváradu
 
|epoka        = średniowiecze
 
|konflikt    = Podboje Turcji Osmańskiej
 
|grafika      = Petrovaradintlocrt.jpg
 
|opis grafiki = Układ twierdzy Petrovaradin.
 
|czas        = 12-18 lipca [[1526]]
 
|miejsce      = Niedaleko [[Petrovaradin]]a<br>(dziś [[Петроварадин]], Serbia)<br>i niedaleko [[Újvidék]]a<br>(dziś [[Нови Сад]], Serbia)
 
|terytorium  = [[Królestwo Węgier]]
 
|przyczyna    =
 
|wynik        = Turcy zajmują zamek
 
 
 
|strona1      = [[Image:Armoiries Hongrie ancien.svg|20px]] [[Królestwo Węgier]]
 
|strona2      = [[File:Ottoman red flag.svg|22px]] [[Imperium Osmańskie]]
 
|dowódca1    = [[File:Coa Hungary Country History (15th century).svg|20px]] [[Alapy György]]<br>dowódca zamku '''†'''<br>[[Plik:Flag of Hungary_(15th century, rectangular).svg|20px|border 2px]] [[Tomori Pál]]<br>głównodowodzacy
 
|dowódca2    = [[File:Ottoman red flag.svg|22px]] [[Pargali Ibrahim]]<br>Wielki Wezyr
 
|jednostki1  =
 
|jednostki2  =
 
|siły1        = '''Obrońcy''':<br>2000 Węgrów<br>1000 Serbów<br>okoliczna ludność<br>'''Odsiecz''':<br>ok. 2000 osób
 
|siły2        = 40 000 żołnierzy
 
|straty1      =
 
|straty2      =
 
|lokalizacja  = Lokalizacja dzisiaj
 
|mapa        = Pétervárad.png
 
|opis mapy    = Na terenie współczesnej Serbii
 
|commons      =
 
}}
 
{{Podboje Turcji Osmańskiej}}
 
{{Magyar–török háború (1521–26)}}
 
|}
 
 
 
{{SORTUJ:Petrovaradin, oblężenie}}
 
 
 
[[Kategoria:Bitwy]]
 
[[Kategoria:Oblężenia]]
 
[[Kategoria:Bitwy w historii Imperium Osmańskiego]]
 
[[Kategoria:Bitwy w historii Węgier]]
 

Aktualna wersja na dzień 15:23, 18 lip 2020

Przekierowanie do: