Magyarországi országgyűlések listája

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

[...] Spotkania odbywają się w godzinach 11-13. W XVI wieku nie odnotowano instytucji o takiej samej organizacji jak późniejsze parlamenty. Nazwy, uprawnienia, liczba uczestników i zakres tych spotkań były różne. Jego średniowieczna forma rozwijała się stopniowo w okresie dojrzałego feudalizmu, przede wszystkim od czasów ustawodawczych Székesfehérvár, następnie od rady królewskiej, rad kościelnych i zgromadzeń sług. XI wiek Data Helyszíne Tematy, decyzje, wydarzenia 1057 Székesfehérvár Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását 1060 Székesfehérvár I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása 1061 Székesfehérvár I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése 1064 Székesfehérvár Az ország katonai szervezetének megalakítása 1074 Székesfehérvár Géza herceg királlyá választása XII wiek Data Helyszíne Tematy, decyzje, wydarzenia 1131 Arad A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása 1174 Székesfehérvár III. Béla koronázó-országgyűlése XIII wiek Data Helyszíne Tematy, decyzje, wydarzenia 1222 Székesfehérvár II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum” 1231 Székesfehérvár Az Aranybulla megerősítése 1245 Székesfehérvár V. István koronázó-országgyűlése 1267 Székesfehérvár Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása 1272 Székesfehérvár IV. László koronázó-országgyűlése 1277. május Rákos IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása 1277 Székesfehérvár A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak 1289 Székesfehérvár IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be 1291 Székesfehérvár A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni 1299 Székesfehérvár Végzései ismeretlenek XIV wiek Data Helyszíne Tematy, decyzje, wydarzenia 1305 Székesfehérvár Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása 1307. október 10-től Rákos Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak 1308. november 27-től Buda Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével 1310 Székesfehérvár Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király 1320 Székesfehérvár Határozatai ismeretlenek 1342 Székesfehérvár I. Lajos koronázó-országgyűlése 1351 Buda Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által 1382 Székesfehérvár Mária királynő koronázó-országgyűlése 1384 Buda Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit 1385 Pest Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott 1385 Székesfehérvár A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.) 1386 Székesfehérvár A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat 1387 Székesfehérvár Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik 1397 Temesvár A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata) XV wiek Data Helyszíne Tematy, decyzje, wydarzenia 1435 Pozsony Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról 1438 vége - 1439. január 1. Székesfehérvár Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása 1439. május 23. – május 29. Buda Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében. 1440 Székesfehérvár I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás 1445 Székesfehérvár Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre 1445 Pest Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el 1459 január Szeged Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor 1463 március Tolna boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése 1464 Székesfehérvár I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is 1467 Buda I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz 1471. szeptember 1. – szeptember 19. Buda a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről 1492 Buda A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása XVI wiek Data Helyszíne Tematy, decyzje, wydarzenia 1505. október Rákos Rákosi végzés 1506 Székesfehérvár Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár az előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba 1510. június–július Tata A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása 1510 Székesfehérvár végzései ismeretlenek 1526 április Rákos Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt 1526. november 10-12. Székesfehérvár Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése 1527 Székesfehérvár Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala 1540. szeptember Rákos János Zsigmond királlyá választása 1553 tavasza Sopron XVI wiek (Siedmiogród) Data Helyszíne Tematy, decyzje, wydarzenia 1542. december 20. Torda János Zsigmondot elismerik erdélyi urának 1557. június 1. Torda állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát 1568. január 6–13. Torda a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése) Powiązane artykuły Országgyűlés Rendi országgyűlés Przypisy Zasoby Juhász József: Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások Szijártó M. István. A diéta. Balaton Akadémiai Kiadó (2010). [dostęp:2011-06-30]. E. Kovács Péter: E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest (1990). ISBN 963-7835-49-0 Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 1000 év törvényei