Jelek: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 14: Linia 14:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
 +
 +
Znaki - W Anonymus był Hülek, w nazwach miejscowości był synem węgierskiego księcia Üllő - Árpád. Nazywa się turecka * ellig „organizacja państwowa; słowo „władca, król” można wyjaśnić na podstawie postaci Czuwasów, w której pośredniczy Chazar. Powszechnym odpowiednikiem tego słowa w nazwach miejsc jest Anvil. [1]
  
 
  <small><small><small><small>'''Jelek''' – Anonymusnál '''Hülek''', helynevekben '''Üllő''' – [[Árpád magyar fejedelem]] fia volt. Neve a török ''*ellig'' „államszervezettel bíró; uralkodó, király” szó [[kazárok|kazár]] közvetítésű csuvasos alakjából magyarázható. A szó köztörök megfelelője helynevekben az '''Üllő'''.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> </small></small></small></small>
 
  <small><small><small><small>'''Jelek''' – Anonymusnál '''Hülek''', helynevekben '''Üllő''' – [[Árpád magyar fejedelem]] fia volt. Neve a török ''*ellig'' „államszervezettel bíró; uralkodó, király” szó [[kazárok|kazár]] közvetítésű csuvasos alakjából magyarázható. A szó köztörök megfelelője helynevekben az '''Üllő'''.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> </small></small></small></small>
 +
 +
Jego zimowe zakwaterowanie mogłoby znajdować się po stronie Kalocsa w rejonie Kalocsa - Tolna - gdzie linie brzegowe Árpád i jego czterech synów spotkali się podczas zimowo-letniej wymiany, a jego letnie zakwaterowanie mogłoby znajdować się w Üllő. Według Anonima, jego synowie otrzymali książę Nitry. [2]
  
 
  <small><small><small><small>Téli szállása a [[Kalocsa]]–[[Tolna (Magyarország)|Tolna]] térség – ahol Árpád és négy fia téli-nyári szállásváltó partvonalai találkoztak – kalocsai oldalán, nyári szállása pedig [[Üllő (település)|Üllő]] lehetett. Anonymus szerint az ő fiai a nyitrai [[dukátus]]t kapták.<ref name="Györffy:István:3.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 3 / Honfoglalás és megtelepedés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small>
 
  <small><small><small><small>Téli szállása a [[Kalocsa]]–[[Tolna (Magyarország)|Tolna]] térség – ahol Árpád és négy fia téli-nyári szállásváltó partvonalai találkoztak – kalocsai oldalán, nyári szállása pedig [[Üllő (település)|Üllő]] lehetett. Anonymus szerint az ő fiai a nyitrai [[dukátus]]t kapták.<ref name="Györffy:István:3.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 3 / Honfoglalás és megtelepedés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small>

Wersja z 16:08, 3 sie 2020


Znaki - W Anonymus był Hülek, w nazwach miejscowości był synem węgierskiego księcia Üllő - Árpád. Nazywa się turecka * ellig „organizacja państwowa; słowo „władca, król” można wyjaśnić na podstawie postaci Czuwasów, w której pośredniczy Chazar. Powszechnym odpowiednikiem tego słowa w nazwach miejsc jest Anvil. [1]

Jelek – Anonymusnál Hülek, helynevekben ÜllőÁrpád magyar fejedelem fia volt. Neve a török *ellig „államszervezettel bíró; uralkodó, király” szó kazár közvetítésű csuvasos alakjából magyarázható. A szó köztörök megfelelője helynevekben az Üllő.[1] 

Jego zimowe zakwaterowanie mogłoby znajdować się po stronie Kalocsa w rejonie Kalocsa - Tolna - gdzie linie brzegowe Árpád i jego czterech synów spotkali się podczas zimowo-letniej wymiany, a jego letnie zakwaterowanie mogłoby znajdować się w Üllő. Według Anonima, jego synowie otrzymali książę Nitry. [2]

Téli szállása a KalocsaTolna térség – ahol Árpád és négy fia téli-nyári szállásváltó partvonalai találkoztak – kalocsai oldalán, nyári szállása pedig Üllő lehetett. Anonymus szerint az ő fiai a nyitrai dukátust kapták.[2] 
Plik:Árpád leszármazottai Konstantin szerint.png
Árpád leszármazottai Konstantin szerint
Vita van azon, hogy ki volt Jelek fia. 948 körül VII. Bíborbanszületett Konstantin megadja Árpád nagyfejedelem négy fia és négy unokája nevét: Tarhacsi fia Teveli, Jelek fia Ezeleg, Jutocsa fia Falicsi („a mostani fejedelem”), Zolta fia Taksony. Ezután megmondja, hogy Tarhacsi és Teveli már meghaltak, de ott van a követségben Teveli fia Termacsu. Azt is közli, hogy Árpád másik három fia is meghalt, de unokái, Fali, Tas és Taksony még élnek. Eltűnt tehát a sorból Ezeleg, de feltűnt az előbb nem említett Tas. Itt a császár nem említi az ötödik, valójában legidősebb fiú Liüntika nevét sem, akit pedig másik helyen, a bolgárok elleni hadjáratnál említ. Ismeri tehát a nevét, de itt csak az utódlás szempontjából fontos fiakat sorolja fel.[3] 
A probléma megoldását tekintve a történészek nem jutottak eddig egytértésre. Abban a többség egyetért, hogy Tas Árpád unokája volt, de Hóman Bálint és Dümmerth Dezső szerint Tas Falicsi öccse, azaz Jutocsa fia. 
Györffy György szerint Ezeleg helyett Tas volt Jelek fia. Györffy György álláspontját a magyar településnevek vizsgálatára alapozza, melynek során megállapította Árpád és utódainak szálláshelyeit, és azt találta, hogy ezek Üllő és Tas esetén egymáshoz közel esnek.[4] 

Przypisy

  1. Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. str. 662. ISBN 963-05-6722-9. 
  2. Györffy György. "3 / Honfoglalás és megtelepedés.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2. 
  3. Szablon:CsorbaÁrpádNépe
  4. Györffy György. "5 / István elődei.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.