Dukátus: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 17: | Linia 17: | ||
'''Dukátus''' (ducatus utworzony z łacińskiego dux „książę, wódz”, „księstwo, dowództwo, kwatera główna”) [1] Obszar pod panowaniem następcy tronu na Węgrzech od podboju do około 1110 r. Instytucja ta wywodzi się ze starej tureckiej tradycji, zgodnie z którą następca tronu stał na czele ludów, które wstąpiły do sojuszu plemiennego, pełniąc zwykle funkcję przyczółka, posterunku, straży granicznej. Na Węgrzech ludy te - Kabary, Pieczyngowie, Szeklery itd. - został więc posadzony wzdłuż granic, a także tutaj znajdują się nieciągłe obszary dukata. [2] Imię księcia (dux) we wczesnej epoce Árpádian było panem [3], podczas gdy książę był panem. [4] Współczesna nazwa terytorium księcia brzmi odpowiednio urusság, kraj [1], który w ludowej i literackiej nazwie Somogyland przetrwał do czasów współczesnych. | '''Dukátus''' (ducatus utworzony z łacińskiego dux „książę, wódz”, „księstwo, dowództwo, kwatera główna”) [1] Obszar pod panowaniem następcy tronu na Węgrzech od podboju do około 1110 r. Instytucja ta wywodzi się ze starej tureckiej tradycji, zgodnie z którą następca tronu stał na czele ludów, które wstąpiły do sojuszu plemiennego, pełniąc zwykle funkcję przyczółka, posterunku, straży granicznej. Na Węgrzech ludy te - Kabary, Pieczyngowie, Szeklery itd. - został więc posadzony wzdłuż granic, a także tutaj znajdują się nieciągłe obszary dukata. [2] Imię księcia (dux) we wczesnej epoce Árpádian było panem [3], podczas gdy książę był panem. [4] Współczesna nazwa terytorium księcia brzmi odpowiednio urusság, kraj [1], który w ludowej i literackiej nazwie Somogyland przetrwał do czasów współczesnych. | ||
| − | A '''dukátus''' (a latin ''dux'' „herceg, vezér” szóból képzett ''ducatus'', „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból)<ref name="Györffy:István:Tudománytörténeti visszapillantás">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= Irodalom / Tudománytörténeti visszapillantás. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | + | <small><small><small><small>A '''dukátus''' (a latin ''dux'' „herceg, vezér” szóból képzett ''ducatus'', „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból)<ref name="Györffy:István:Tudománytörténeti visszapillantás">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= Irodalom / Tudománytörténeti visszapillantás. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small> |
| − | Magyarországon a [[trónörökös]] kormányzása alatt álló terület a [[honfoglalás]]tól körülbelül 1110-ig. Az intézmény régi [[türkök|türk]] hagyományra megy vissza, miszerint a trónörökös állt a [[Magyar törzsszövetség|törzsszövetséghez]] csatlakozott népek élén, akik általában az előörs, elővéd, határvédelem feladatát töltötték be. Magyarországon ezeket a népeket – [[kabarok]], [[besenyők]], [[székelyek]], stb. – ezért a határok mentén telepítették le, és itt találhatók a dukátus nem összefüggő területei is.<ref name="Györffy:István:3.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 3 / Honfoglalás és megtelepedés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | + | |
| − | A herceg ''(dux)'' elnevezése a kora [[Árpád-kor]]ban ''úr'' volt,<ref name="Györffy:István:17.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 17 / Udvar és udvari szervezet. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> míg a fejedelemé ''nagyúr''.<ref name="Györffy:István:6.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 6 / A nyugati térítés kezdetei. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | + | <small><small><small><small>Magyarországon a [[trónörökös]] kormányzása alatt álló terület a [[honfoglalás]]tól körülbelül 1110-ig. Az intézmény régi [[türkök|türk]] hagyományra megy vissza, miszerint a trónörökös állt a [[Magyar törzsszövetség|törzsszövetséghez]] csatlakozott népek élén, akik általában az előörs, elővéd, határvédelem feladatát töltötték be. Magyarországon ezeket a népeket – [[kabarok]], [[besenyők]], [[székelyek]], stb. – ezért a határok mentén telepítették le, és itt találhatók a dukátus nem összefüggő területei is.<ref name="Györffy:István:3.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 3 / Honfoglalás és megtelepedés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small> |
| − | A herceg területének korabeli neve ennek megfelelően ''uruszág'', ''ország'',<ref name="Györffy:István:Tudománytörténeti visszapillantás"/> ami a ''[[Somogyi hercegség|Somogyország]]'' népi és irodalmi névben az újkorig fennmaradt. | + | |
| + | <small><small><small><small>A herceg ''(dux)'' elnevezése a kora [[Árpád-kor]]ban ''úr'' volt,<ref name="Györffy:István:17.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 17 / Udvar és udvari szervezet. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> míg a fejedelemé ''nagyúr''.<ref name="Györffy:István:6.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 6 / A nyugati térítés kezdetei. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small> | ||
| + | |||
| + | <small><small><small><small>A herceg területének korabeli neve ennek megfelelően ''uruszág'', ''ország'',<ref name="Györffy:István:Tudománytörténeti visszapillantás"/> ami a ''[[Somogyi hercegség|Somogyország]]'' népi és irodalmi névben az újkorig fennmaradt. </small></small></small></small> | ||
== Sztyeppei előzmények == | == Sztyeppei előzmények == | ||
| − | A [[950]] körül a [[Bulcsú harka]] által [[948]] körül nála járt magyar követség információi alapján író [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Konstantin]] görög császár szerint a hét magyar törzs fölött a vezérlő fejedelem, [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]], a három csatlakozott [[kazárok|kazár]] (helyesebben [[kabarok|kabar]]) törzs fölött a fejedelem legidősebb fia, a trónörökös, [[Levente]] uralkodott [[895]]-ben.<ref name="Györffy:István:3.fejezet"/> | + | <small><small><small><small>A [[950]] körül a [[Bulcsú harka]] által [[948]] körül nála járt magyar követség információi alapján író [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Konstantin]] görög császár szerint a hét magyar törzs fölött a vezérlő fejedelem, [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]], a három csatlakozott [[kazárok|kazár]] (helyesebben [[kabarok|kabar]]) törzs fölött a fejedelem legidősebb fia, a trónörökös, [[Levente]] uralkodott [[895]]-ben.<ref name="Györffy:István:3.fejezet"/> </small></small></small></small> |
== A magyarországi dukátus területek== | == A magyarországi dukátus területek== | ||
| + | |||
[[Plik:összesített térkép a magyar törzsekről.jpg|thumb|right|400px|A magyarok és a csatlakozott népek törzsneveit viselő települések a fejedelmi, dukátusi és határvédelmi területeken találhatók főleg]] | [[Plik:összesített térkép a magyar törzsekről.jpg|thumb|right|400px|A magyarok és a csatlakozott népek törzsneveit viselő települések a fejedelmi, dukátusi és határvédelmi területeken találhatók főleg]] | ||
| Linia 33: | Linia 37: | ||
| − | A [[kabarok]] településterülete Magyarországon Nyitra tágabb környékén a [[Vág (folyó)|Vág]], [[Nyitra (folyó)|Nyitra]] és [[Garam]] völgyére kiterjedő, ''Biharország''ban – amibe beleértendő a későbbi [[Bihar vármegye]] területe mellett a [[Nyírség]] is – délen a [[Körösök|Fehér-Körös]]től északon a [[Tisza|Tiszáig]] terjedő terület volt. A [[fekete magyarok]]é délen az Al-[[Duna]] mellett a Tiszától a [[Karas]]ig terjedő terület, a későbbi [[Keve vármegye]] és [[Krassó vármegye]] területe.<ref name="Györffy:István:3.fejezet"/> | + | <small><small><small><small>A [[kabarok]] településterülete Magyarországon Nyitra tágabb környékén a [[Vág (folyó)|Vág]], [[Nyitra (folyó)|Nyitra]] és [[Garam]] völgyére kiterjedő, ''Biharország''ban – amibe beleértendő a későbbi [[Bihar vármegye]] területe mellett a [[Nyírség]] is – délen a [[Körösök|Fehér-Körös]]től északon a [[Tisza|Tiszáig]] terjedő terület volt. A [[fekete magyarok]]é délen az Al-[[Duna]] mellett a Tiszától a [[Karas]]ig terjedő terület, a későbbi [[Keve vármegye]] és [[Krassó vármegye]] területe.<ref name="Györffy:István:3.fejezet"/> </small></small></small></small> |
| − | Ez a három tömb alkotta a trónörökös kormányzati területét, amelyekhez [[Koppány vezér|Koppány]] idején ''[[Somogyi hercegség|Somogyország]]'', a Dráván túl a Száváig terjedő Somogy csatlakozott. Kristó Gyula szerint viszont a területi megosztás először csak [[I. András magyar király|I. András]] és [[I. Béla magyar király|I. Béla]] között jött létre.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> | + | |
| + | <small><small><small><small>Ez a három tömb alkotta a trónörökös kormányzati területét, amelyekhez [[Koppány vezér|Koppány]] idején ''[[Somogyi hercegség|Somogyország]]'', a Dráván túl a Száváig terjedő Somogy csatlakozott. Kristó Gyula szerint viszont a területi megosztás először csak [[I. András magyar király|I. András]] és [[I. Béla magyar király|I. Béla]] között jött létre.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> </small></small></small></small> | ||
| + | |||
| + | <small><small><small><small>[[Anonymus]] nem tud Leventéről, szerinte Árpád trónörököse, [[Zolta magyar fejedelem|Zolta]] a „kazárok” lakta [[bihar]]i, a másik fiú, [[Jelek (Árpád fia)|Üllő]] fiai a nyitrai dukátus urai lettek.<ref name="Györffy:István:3.fejezet"/> | ||
| + | [[Tarhacsi]] nevét az Al-Dunánál őrzi helynév a [[Karas]] (Krassó) vidékén, ami egyébként török nyelven „fekete víz” jelentésű.<ref name="Györffy:István:13.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 13 / Központosító harcok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small> | ||
| + | |||
| + | <small><small><small><small>A Magyar Krónika [[Tar Zerind]]et, Koppány apját említi, mint a dukátus urát, ennek emlékét fenntartotta az aradi [[Nagyzerind|Zerind]] falunév.<ref name="Györffy:István:3.fejezet"/> Tar Zerind halála után [[Géza magyar fejedelem|Gézáé]] lett a bihari dukátus, innen vehetett részt a [[Bizánci Birodalom|Bizánc]] elleni magyar-orosz-besenyő-bolgár szövetségben.<ref name="Györffy:István:6.fejezet"/> </small></small></small></small> | ||
| − | [[ | + | <small><small><small><small>A kabarok területe az államszervezéskor [[Bihar]] és [[Nyitra (település)|Nyitra]] központtal az országnak mintegy 1/3-át kitevő territoriális dukátussá alakult. Általában nem egy ura volt, s a trónörökös sem mindig ugyanazt a részt választotta.<ref name="Györffy:István:3.fejezet"/> </small></small></small></small> |
| − | |||
| − | |||
| − | + | <small><small><small><small>Géza fejedelemsége idején előbb [[Mihály (Taksony fia)|Mihály]], majd halála után a [[szeniorátus]] elvét már ekkor megsértve István kapta meg a jövedelmező nyitrai dukátust, [[Koppány vezér|Koppány]] apjától egy harmadik dukátust örökölt, a [[Somogyi hercegség]]et.<ref name="Györffy:István:9.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | |
| − | Géza fejedelemsége idején előbb [[Mihály (Taksony fia)|Mihály]], majd halála után a [[szeniorátus]] elvét már ekkor megsértve István kapta meg a jövedelmező nyitrai dukátust, [[Koppány vezér|Koppány]] apjától egy harmadik dukátust örökölt, a [[Somogyi hercegség]]et.<ref name="Györffy:István:9.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | + | Géza a bihari dukátust jelentős katonai ereje miatt talán fejedelemsége idején sem adta ki a kezéből.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small> |
| − | Géza a bihari dukátust jelentős katonai ereje miatt talán fejedelemsége idején sem adta ki a kezéből.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | ||
| − | [[Szent Imre|Imre herceg]] halála után rövid ideig [[Vazul]] birtokolta Nyitrát,<ref name="Györffy:István:27.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 27 / Imre herceg – Trónutódlás – István halála. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> majd nem [[Árpád-ház]]i vezetőket is állítottak a dukátusok élére. Csaba ispán, Hont, Pázmány mellett [[Orci dux]] szerepel a pannonhalmi alapítólevélben.<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> | + | <small><small><small><small>[[Szent Imre|Imre herceg]] halála után rövid ideig [[Vazul]] birtokolta Nyitrát,<ref name="Györffy:István:27.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 27 / Imre herceg – Trónutódlás – István halála. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> majd nem [[Árpád-ház]]i vezetőket is állítottak a dukátusok élére. Csaba ispán, Hont, Pázmány mellett [[Orci dux]] szerepel a pannonhalmi alapítólevélben.<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> </small></small></small></small> |
| − | A királyi [[vármegye]]rendszer és az [[udvarbirtok]]ok hálózatának kialakulása után átfedés volt a királyi és hercegi [[udvarház]]ak és megyék rendszerén belül. A királyi vármegyékben is voltak hercegi udvarbirtokok és a hercegi vármegyékben is királyi udvarbirtokok, ami [[Kálmán magyar király|Kálmán]] törvényeiből is kiolvasható.<ref name="Györffy:István:17.fejezet"/> | + | <small><small><small><small>A királyi [[vármegye]]rendszer és az [[udvarbirtok]]ok hálózatának kialakulása után átfedés volt a királyi és hercegi [[udvarház]]ak és megyék rendszerén belül. A királyi vármegyékben is voltak hercegi udvarbirtokok és a hercegi vármegyékben is királyi udvarbirtokok, ami [[Kálmán magyar király|Kálmán]] törvényeiből is kiolvasható.<ref name="Györffy:István:17.fejezet"/> </small></small></small></small> |
| − | [[I. András magyar király|I. Endre]], amikor [[I. Béla magyar király|Bélát]] hazahívta, az ország 1/3-át 1048 körül dukátusként pénzverési joggal adta neki. Mivel Nyitra és Bihar bizonyosan hozzá tartozott, ezért az egyébként ismeretlen kiterjedésû területe legalább két nagyobb tömbben feküdt.<ref>[http://mek.oszk.hu/01900/01954/ MEK: Encyclopaedia Humana Hungarica 02.]</ref> Béla után birtokolta a dukátust [[I. Géza magyar király|I. Géza]], [[I. László magyar király|I. László]], [[Lampert magyar királyi herceg|Lampert herceg]](?) és [[Álmos herceg]]. A dukátus több herceg – tulajdonképpen csak I. László esetén nem – kezében pártütések forrása lett, ezért [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] [[1107]]-ben megszüntette. [[II. László magyar király|II. László]] még egyszer felújította a régi típusú dukátust, és azt öccsének, [[IV. István magyar király|IV. István]]nak adta.<ref name="Korai magyar"/> | + | <small><small><small><small>[[I. András magyar király|I. Endre]], amikor [[I. Béla magyar király|Bélát]] hazahívta, az ország 1/3-át 1048 körül dukátusként pénzverési joggal adta neki. Mivel Nyitra és Bihar bizonyosan hozzá tartozott, ezért az egyébként ismeretlen kiterjedésû területe legalább két nagyobb tömbben feküdt.<ref>[http://mek.oszk.hu/01900/01954/ MEK: Encyclopaedia Humana Hungarica 02.]</ref> Béla után birtokolta a dukátust [[I. Géza magyar király|I. Géza]], [[I. László magyar király|I. László]], [[Lampert magyar királyi herceg|Lampert herceg]](?) és [[Álmos herceg]]. A dukátus több herceg – tulajdonképpen csak I. László esetén nem – kezében pártütések forrása lett, ezért [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] [[1107]]-ben megszüntette. [[II. László magyar király|II. László]] még egyszer felújította a régi típusú dukátust, és azt öccsének, [[IV. István magyar király|IV. István]]nak adta.<ref name="Korai magyar"/> </small></small></small></small> |
== Későbbi hercegségek == | == Későbbi hercegségek == | ||
| − | A „hercegség” másik formája, amikor eleve külön kormányzattal rendelkező tartomány – Erdély, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Macsó, Hulm (Hercegovina), Szepes és Sáros - élére állítottak hercegi rangú, akár a dinasztiából, akár a főurak közül származó névleges, vagy valódi kormányzót, aki utóbbi esetben a vajda vagy bán helyett vagy felett kormányzott. Ezek a hercegi címek esetiek voltak, nem voltak állandóak.<ref name="Korai magyar"/> | + | <small><small><small><small>A „hercegség” másik formája, amikor eleve külön kormányzattal rendelkező tartomány – Erdély, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Macsó, Hulm (Hercegovina), Szepes és Sáros - élére állítottak hercegi rangú, akár a dinasztiából, akár a főurak közül származó névleges, vagy valódi kormányzót, aki utóbbi esetben a vajda vagy bán helyett vagy felett kormányzott. Ezek a hercegi címek esetiek voltak, nem voltak állandóak.<ref name="Korai magyar"/> </small></small></small></small> |
== Ifjabb királyság == | == Ifjabb királyság == | ||
{{főcikk|Ifjabb királyság}} | {{főcikk|Ifjabb királyság}} | ||
| − | A hatalommegosztás egy formája volt a 13. században az ifjabb királyság intézménye. Ez területi elkülönülést jelentett, mégis lényegesen különbözött a korábbi dukátus intézményétől, mivel teljes királyi jogkört jelentett teljes saját kormányzattal ([[nádor]], stb.), birtokadományozási és pénzverési joggal. Az ország formálisan nem szakadt ketté, az ifjabb király ''(rex iunior)'' elfogadta a király ''(rex senior)'' főségét és amikor a trónt örökölte, akkor az ifjabb királyság azonnal meg is szűnt.{{refhely|MTF|ifjabb királyság, 204. o.}}{{refhely|KMTL|ifjabb királyság, 280–281.o}} | + | <small><small><small><small>A hatalommegosztás egy formája volt a 13. században az ifjabb királyság intézménye. Ez területi elkülönülést jelentett, mégis lényegesen különbözött a korábbi dukátus intézményétől, mivel teljes királyi jogkört jelentett teljes saját kormányzattal ([[nádor]], stb.), birtokadományozási és pénzverési joggal. Az ország formálisan nem szakadt ketté, az ifjabb király ''(rex iunior)'' elfogadta a király ''(rex senior)'' főségét és amikor a trónt örökölte, akkor az ifjabb királyság azonnal meg is szűnt.{{refhely|MTF|ifjabb királyság, 204. o.}}{{refhely|KMTL|ifjabb királyság, 280–281.o}} </small></small></small></small> |
== Przypisy == | == Przypisy == | ||
Wersja z 19:23, 6 sie 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Dukátus (ducatus utworzony z łacińskiego dux „książę, wódz”, „księstwo, dowództwo, kwatera główna”) [1] Obszar pod panowaniem następcy tronu na Węgrzech od podboju do około 1110 r. Instytucja ta wywodzi się ze starej tureckiej tradycji, zgodnie z którą następca tronu stał na czele ludów, które wstąpiły do sojuszu plemiennego, pełniąc zwykle funkcję przyczółka, posterunku, straży granicznej. Na Węgrzech ludy te - Kabary, Pieczyngowie, Szeklery itd. - został więc posadzony wzdłuż granic, a także tutaj znajdują się nieciągłe obszary dukata. [2] Imię księcia (dux) we wczesnej epoce Árpádian było panem [3], podczas gdy książę był panem. [4] Współczesna nazwa terytorium księcia brzmi odpowiednio urusság, kraj [1], który w ludowej i literackiej nazwie Somogyland przetrwał do czasów współczesnych. A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból)[1] Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig. Az intézmény régi türk hagyományra megy vissza, miszerint a trónörökös állt a törzsszövetséghez csatlakozott népek élén, akik általában az előörs, elővéd, határvédelem feladatát töltötték be. Magyarországon ezeket a népeket – kabarok, besenyők, székelyek, stb. – ezért a határok mentén telepítették le, és itt találhatók a dukátus nem összefüggő területei is.[2] A herceg (dux) elnevezése a kora Árpád-korban úr volt,[3] míg a fejedelemé nagyúr.[4] A herceg területének korabeli neve ennek megfelelően uruszág, ország,[1] ami a Somogyország népi és irodalmi névben az újkorig fennmaradt. Spis treściSztyeppei előzményekA 950 körül a Bulcsú harka által 948 körül nála járt magyar követség információi alapján író Konstantin görög császár szerint a hét magyar törzs fölött a vezérlő fejedelem, Árpád, a három csatlakozott kazár (helyesebben kabar) törzs fölött a fejedelem legidősebb fia, a trónörökös, Levente uralkodott 895-ben.[2] A magyarországi dukátus területekPlik:Összesített térkép a magyar törzsekről.jpg A magyarok és a csatlakozott népek törzsneveit viselő települések a fejedelmi, dukátusi és határvédelmi területeken találhatók főleg
A kabarok településterülete Magyarországon Nyitra tágabb környékén a Vág, Nyitra és Garam völgyére kiterjedő, Biharországban – amibe beleértendő a későbbi Bihar vármegye területe mellett a Nyírség is – délen a Fehér-Köröstől északon a Tiszáig terjedő terület volt. A fekete magyaroké délen az Al-Duna mellett a Tiszától a Karasig terjedő terület, a későbbi Keve vármegye és Krassó vármegye területe.[2] Ez a három tömb alkotta a trónörökös kormányzati területét, amelyekhez Koppány idején Somogyország, a Dráván túl a Száváig terjedő Somogy csatlakozott. Kristó Gyula szerint viszont a területi megosztás először csak I. András és I. Béla között jött létre.[5] Anonymus nem tud Leventéről, szerinte Árpád trónörököse, Zolta a „kazárok” lakta bihari, a másik fiú, Üllő fiai a nyitrai dukátus urai lettek.[2] Tarhacsi nevét az Al-Dunánál őrzi helynév a Karas (Krassó) vidékén, ami egyébként török nyelven „fekete víz” jelentésű.[6] A Magyar Krónika Tar Zerindet, Koppány apját említi, mint a dukátus urát, ennek emlékét fenntartotta az aradi Zerind falunév.[2] Tar Zerind halála után Gézáé lett a bihari dukátus, innen vehetett részt a Bizánc elleni magyar-orosz-besenyő-bolgár szövetségben.[4] A kabarok területe az államszervezéskor Bihar és Nyitra központtal az országnak mintegy 1/3-át kitevő territoriális dukátussá alakult. Általában nem egy ura volt, s a trónörökös sem mindig ugyanazt a részt választotta.[2] Géza fejedelemsége idején előbb Mihály, majd halála után a szeniorátus elvét már ekkor megsértve István kapta meg a jövedelmező nyitrai dukátust, Koppány apjától egy harmadik dukátust örökölt, a Somogyi hercegséget.[7] Géza a bihari dukátust jelentős katonai ereje miatt talán fejedelemsége idején sem adta ki a kezéből.[8] Imre herceg halála után rövid ideig Vazul birtokolta Nyitrát,[9] majd nem Árpád-házi vezetőket is állítottak a dukátusok élére. Csaba ispán, Hont, Pázmány mellett Orci dux szerepel a pannonhalmi alapítólevélben.[10] A királyi vármegyerendszer és az udvarbirtokok hálózatának kialakulása után átfedés volt a királyi és hercegi udvarházak és megyék rendszerén belül. A királyi vármegyékben is voltak hercegi udvarbirtokok és a hercegi vármegyékben is királyi udvarbirtokok, ami Kálmán törvényeiből is kiolvasható.[3] I. Endre, amikor Bélát hazahívta, az ország 1/3-át 1048 körül dukátusként pénzverési joggal adta neki. Mivel Nyitra és Bihar bizonyosan hozzá tartozott, ezért az egyébként ismeretlen kiterjedésû területe legalább két nagyobb tömbben feküdt.[11] Béla után birtokolta a dukátust I. Géza, I. László, Lampert herceg(?) és Álmos herceg. A dukátus több herceg – tulajdonképpen csak I. László esetén nem – kezében pártütések forrása lett, ezért Könyves Kálmán 1107-ben megszüntette. II. László még egyszer felújította a régi típusú dukátust, és azt öccsének, IV. Istvánnak adta.[5] Későbbi hercegségekA „hercegség” másik formája, amikor eleve külön kormányzattal rendelkező tartomány – Erdély, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Macsó, Hulm (Hercegovina), Szepes és Sáros - élére állítottak hercegi rangú, akár a dinasztiából, akár a főurak közül származó névleges, vagy valódi kormányzót, aki utóbbi esetben a vajda vagy bán helyett vagy felett kormányzott. Ezek a hercegi címek esetiek voltak, nem voltak állandóak.[5] Ifjabb királyságA hatalommegosztás egy formája volt a 13. században az ifjabb királyság intézménye. Ez területi elkülönülést jelentett, mégis lényegesen különbözött a korábbi dukátus intézményétől, mivel teljes királyi jogkört jelentett teljes saját kormányzattal (nádor, stb.), birtokadományozási és pénzverési joggal. Az ország formálisan nem szakadt ketté, az ifjabb király (rex iunior) elfogadta a király (rex senior) főségét és amikor a trónt örökölte, akkor az ifjabb királyság azonnal meg is szűnt.[12][13] Przypisy
Źródła
|