Bogát: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:2 Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Bog%C3%A1t_(hadvez%C3%A9r) |autorzy = htt...")
 
Linia 14: Linia 14:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
 +
Według Liudpranda, jednego z przywódców włoskiej kampanii 921–922, zwanej Busakiem, Bogát był węgierskim watażką z X wieku. Gyula Kristó wyjaśnia pochodzenie swojego imienia od słowiańskiego („bogaty”). [1]
  
 
  <small><small><small><small>'''Bogát''' [[10. század]]i magyar hadvezér volt, [[Liudprand]] szerint a [[921]]–[[922]]-es [[itália]]i hadjárat egyik vezetője '''Busak''' néven. Neve eredetét [[Kristó Gyula]] a [[szláv nyelvek|szlávból]] magyarázza („gazdag”).<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> </small></small></small></small>
 
  <small><small><small><small>'''Bogát''' [[10. század]]i magyar hadvezér volt, [[Liudprand]] szerint a [[921]]–[[922]]-es [[itália]]i hadjárat egyik vezetője '''Busak''' néven. Neve eredetét [[Kristó Gyula]] a [[szláv nyelvek|szlávból]] magyarázza („gazdag”).<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> </small></small></small></small>
 +
 +
W latach 921–922 na zaproszenie króla Włoch Berengára ​​I wojska węgierskie brały udział we włoskich wojnach domowych. Była to druga co do wielkości kampania włoska po latach 899-900. Według Liudpranda, niektórzy włoscy hrabiowie (hrabia Adalbert, hrabia Odelrik, hrabia Gislebert i inni) II. Chcieli zaprosić króla Rudolfa Burgunda na tron ​​włoski, Berengár poprosił o pomoc przeciwko nim. Węgrzy, dowodzeni przez Dursaka (Tarhacsi) i Bogáta, zaatakowali niczego nie podejrzewających przeciwników Berengára, zabili Odelrika i schwytali Adalberta i Gisleberta. Węgrzy udali się następnie do południowych Włoch i 4 lutego 922 r. Byli już w Apulii pod panowaniem Bizancjum. [2]
  
 
  <small><small><small><small>[[921]]–[[922]]-ben [[I. Berengár itáliai király]] hívására magyar csapatok vettek részt az itáliai belháborúkban. 899-900 után ez volt a második legnagyobb itáliai hadjárat. [[Liudprand]] szerint egyes itáliai grófok (Adalbert őrgróf, Odelrik palotagróf, Gislebert gróf és mások) [[II. Rudolf felső-burgund király|II. Rudolf burgund királyt]] akarták meghívni az itáliai trónra, ellenük kért segítséget Berengár. A magyarok Dursak ([[Tarhacsi]]) és Bogát vezetésével [[Verona (Olaszország)|Verona]] mellett rohanták meg Berengár gyanútlan ellenfeleit, Odelriket megölték, Adalbertet és Gislebertet pedig elfogták. A magyarok ezután Dél-Itália felé vették útjukat, 922. február 4-én már a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] fennhatóság alatti [[Apulia|Apuliánál]] voltak.<ref name=csorbaarpadnepe>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref> </small></small></small></small>
 
  <small><small><small><small>[[921]]–[[922]]-ben [[I. Berengár itáliai király]] hívására magyar csapatok vettek részt az itáliai belháborúkban. 899-900 után ez volt a második legnagyobb itáliai hadjárat. [[Liudprand]] szerint egyes itáliai grófok (Adalbert őrgróf, Odelrik palotagróf, Gislebert gróf és mások) [[II. Rudolf felső-burgund király|II. Rudolf burgund királyt]] akarták meghívni az itáliai trónra, ellenük kért segítséget Berengár. A magyarok Dursak ([[Tarhacsi]]) és Bogát vezetésével [[Verona (Olaszország)|Verona]] mellett rohanták meg Berengár gyanútlan ellenfeleit, Odelriket megölték, Adalbertet és Gislebertet pedig elfogták. A magyarok ezután Dél-Itália felé vették útjukat, 922. február 4-én már a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] fennhatóság alatti [[Apulia|Apuliánál]] voltak.<ref name=csorbaarpadnepe>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref> </small></small></small></small>
 +
 +
Anonimowy błędnie nazywa ojca Bulcsú. [1]
  
 
  <small><small><small><small>[[Anonymus]] tévesen nevezi [[Bulcsú harka|Bulcsú]] apjának.<ref name="Korai magyar"/> </small></small></small></small>
 
  <small><small><small><small>[[Anonymus]] tévesen nevezi [[Bulcsú harka|Bulcsú]] apjának.<ref name="Korai magyar"/> </small></small></small></small>

Wersja z 08:50, 7 sie 2020

Według Liudpranda, jednego z przywódców włoskiej kampanii 921–922, zwanej Busakiem, Bogát był węgierskim watażką z X wieku. Gyula Kristó wyjaśnia pochodzenie swojego imienia od słowiańskiego („bogaty”). [1]

Bogát 10. századi magyar hadvezér volt, Liudprand szerint a 921922-es itáliai hadjárat egyik vezetője Busak néven. Neve eredetét Kristó Gyula a szlávból magyarázza („gazdag”).[1] 

W latach 921–922 na zaproszenie króla Włoch Berengára ​​I wojska węgierskie brały udział we włoskich wojnach domowych. Była to druga co do wielkości kampania włoska po latach 899-900. Według Liudpranda, niektórzy włoscy hrabiowie (hrabia Adalbert, hrabia Odelrik, hrabia Gislebert i inni) II. Chcieli zaprosić króla Rudolfa Burgunda na tron ​​włoski, Berengár poprosił o pomoc przeciwko nim. Węgrzy, dowodzeni przez Dursaka (Tarhacsi) i Bogáta, zaatakowali niczego nie podejrzewających przeciwników Berengára, zabili Odelrika i schwytali Adalberta i Gisleberta. Węgrzy udali się następnie do południowych Włoch i 4 lutego 922 r. Byli już w Apulii pod panowaniem Bizancjum. [2]

921922-ben I. Berengár itáliai király hívására magyar csapatok vettek részt az itáliai belháborúkban. 899-900 után ez volt a második legnagyobb itáliai hadjárat. Liudprand szerint egyes itáliai grófok (Adalbert őrgróf, Odelrik palotagróf, Gislebert gróf és mások) II. Rudolf burgund királyt akarták meghívni az itáliai trónra, ellenük kért segítséget Berengár. A magyarok Dursak (Tarhacsi) és Bogát vezetésével Verona mellett rohanták meg Berengár gyanútlan ellenfeleit, Odelriket megölték, Adalbertet és Gislebertet pedig elfogták. A magyarok ezután Dél-Itália felé vették útjukat, 922. február 4-én már a bizánci fennhatóság alatti Apuliánál voltak.[2] 

Anonimowy błędnie nazywa ojca Bulcsú. [1]

Anonymus tévesen nevezi Bulcsú apjának.[1] 

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. str. 662. ISBN 963-05-6722-9. 
  2. Szablon:CsorbaÁrpádNépe