Doboka: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 22: | Linia 22: | ||
|Nazwa = Doboka | |Nazwa = Doboka | ||
<small> | <small> | ||
| − | + | ''Comitatul Dăbâca (rum.)</small> | |
| − | + | |Rok = 1870 | |
| − | ''Comitatul | + | |Herb = |
| − | |Rok = | ||
| − | |Herb = | ||
|Siedziba = Doboka | |Siedziba = Doboka | ||
|Powierzchnia = 2 498 | |Powierzchnia = 2 498 | ||
|Ludność = 106 430 | |Ludność = 106 430 | ||
| − | |Narodowości = | + | |Narodowości = brak danych |
|Utworzony = data nieznana | |Utworzony = data nieznana | ||
|Zlikwidowany = 1876 | |Zlikwidowany = 1876 | ||
Wersja z 09:21, 11 paź 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| |||||||||||||||||
Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor
Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Fekvése
A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt.
Története
A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket.
1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű.
Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között.
Források
- Szablon:KMTörtLex
- Magyarország 1873. évi helységnévtára
- Magyarország 1877. évi helységnévtáraSzablon:Halott link
- 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)
- 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)
Szablon:Csonk-tört Szablon:Csonk-közigazgatás
Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi
Kategória:Szent István vármegyéi
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
