Doboka: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 18: | Linia 18: | ||
| | | | ||
|} | |} | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
'''Doboka vármegye''' egyike az [[1876-os megyerendezés]] során megszűnt [[erdély]]i történelmi [[vármegye|vármegyéknek]]. | '''Doboka vármegye''' egyike az [[1876-os megyerendezés]] során megszűnt [[erdély]]i történelmi [[vármegye|vármegyéknek]]. | ||
| Linia 31: | Linia 27: | ||
==Története== | ==Története== | ||
| + | |||
| + | [[Plik:GrandDuchyOfTransylvania_Josephinische_Landaufnahme.jpg|jobbra|260px|thumb|Doboka vármegye [[Magyarország első katonai felmérése|az első katonai felmérés]] térképének részletén, 1782-85]] | ||
| + | [[Plik:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy [[1862]]-es térképen]] | ||
A vármegye nevét első ispánja, [[Doboka (ispán)|Doboka]] után kapta, aki [[I. István magyar király|I. István]] katonai vezetője, [[Csanád vezér]] apja volt. A megye központja a [[Szék (település)|szék]]i sóbánya közelében létesített [[Doboka-vár]], ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az [[1241]]-es [[tatárjárás]] után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye [[Bonchida]] volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket. | A vármegye nevét első ispánja, [[Doboka (ispán)|Doboka]] után kapta, aki [[I. István magyar király|I. István]] katonai vezetője, [[Csanád vezér]] apja volt. A megye központja a [[Szék (település)|szék]]i sóbánya közelében létesített [[Doboka-vár]], ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az [[1241]]-es [[tatárjárás]] után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye [[Bonchida]] volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket. | ||
Wersja z 13:43, 11 paź 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek. FekvéseCsánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt. TörténetePlik:GrandDuchyOfTransylvania Josephinische Landaufnahme.jpg Doboka vármegye az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket. 1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között. Források
| |||||||||||||||||
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
