Csanád (ród): Różnice pomiędzy wersjami
m (Zastępowanie tekstu - ", fl" na ", (fl") |
m (Zastępowanie tekstu - "fl " na "fl. ") |
||
| Linia 24: | Linia 24: | ||
Doboka, prawdopodobnie z rodziny Árpád, który miał syna: | Doboka, prawdopodobnie z rodziny Árpád, który miał syna: | ||
| − | Csanád, Comes (ispán) of Csanád, bratanek Istvána I, króla Węgier, (fl ok. 1030; miał wnuka: | + | Csanád, Comes (ispán) of Csanád, bratanek Istvána I, króla Węgier, (fl. ok. 1030; miał wnuka: |
N, który miał wnuka: | N, który miał wnuka: | ||
| Linia 42: | Linia 42: | ||
* A2. Benedek (Belenik) | * A2. Benedek (Belenik) | ||
** B1. Kelemen (Kelemenes), [[ban]], ''[[főispán]] [[Arad]] | ** B1. Kelemen (Kelemenes), [[ban]], ''[[főispán]] [[Arad]] | ||
| − | *** C1. Pongrác, (fl 1218-56; żona: Nn z rodziny [[Bár-Kalán]] | + | *** C1. Pongrác, (fl. 1218-56; żona: Nn z rodziny [[Bár-Kalán]] |
**** D1. László († 1282) | **** D1. László († 1282) | ||
| − | **** D2. '''Tamás Telegdi''', (fl 1256-99; przodek rodziny '''Telegdi''', którą można zobaczyć '''[[Telegdi|TUTAJ]]''' | + | **** D2. '''Tamás Telegdi''', (fl. 1256-99; przodek rodziny '''Telegdi''', którą można zobaczyć '''[[Telegdi|TUTAJ]]''' |
| − | *** C2. Izsák, (fl 1247-56 | + | *** C2. Izsák, (fl. 1247-56 |
| − | **** D1. Makó, Bán, (fl 1256-85 | + | **** D1. Makó, Bán, (fl. 1256-85 |
| − | *** C3. Elek, (fl 1247-56; żona: Örsy Jolánta (fl 1272) | + | *** C3. Elek, (fl. 1247-56; żona: Örsy Jolánta (fl. 1272) |
| − | **** D1. Donkus, (fl 1256 | + | **** D1. Donkus, (fl. 1256 |
| − | **** D2. Gergely, (fl 1256-85 | + | **** D2. Gergely, (fl. 1256-85 |
| − | *** C4. Csömör, (fl 1256 | + | *** C4. Csömör, (fl. 1256 |
| − | **** D1. István, (fl 1256 | + | **** D1. István, (fl. 1256 |
** B2. Waffa | ** B2. Waffa | ||
| − | *** C1. Csanád, (fl 1238-56 | + | *** C1. Csanád, (fl. 1238-56 |
| − | **** D1. Dénes, (fl 1247-90 | + | **** D1. Dénes, (fl. 1247-90 |
| − | ***** E1. István, (fl 1290-99 | + | ***** E1. István, (fl. 1290-99 |
| − | ***** E2. Pál Makófalvi, (fl 1290-1332 | + | ***** E2. Pál Makófalvi, (fl. 1290-1332 |
| − | ****** F1. Dénes, (fl 1337-40 | + | ****** F1. Dénes, (fl. 1337-40 |
| − | ****** F2. Pál, (fl 1337-40 | + | ****** F2. Pál, (fl. 1337-40 |
| − | ******* G1. Péter, (fl 1405-19 | + | ******* G1. Péter, (fl. 1405-19 |
| − | ******** H1. Benedek "Kis", (fl 1433 | + | ******** H1. Benedek "Kis", (fl. 1433 |
| − | ****** F3. Péter, (fl 1337-40 | + | ****** F3. Péter, (fl. 1337-40 |
| − | ******* G1. Tamás, (fl 1419 | + | ******* G1. Tamás, (fl. 1419 |
| − | ******* G2. András, (fl 1419 | + | ******* G2. András, (fl. 1419 |
| − | ******* G3. János, (fl 1419 | + | ******* G3. János, (fl. 1419 |
| − | **** D2. Gergely, (fl 1247-99 | + | **** D2. Gergely, (fl. 1247-99 |
| − | ***** E1. András Tömpösi, (fl 1323-44 | + | ***** E1. András Tömpösi, (fl. 1323-44 |
| − | ****** F1. Gergely, (fl 1344 | + | ****** F1. Gergely, (fl. 1344 |
| − | ****** F2. Balázs, (fl 1344 | + | ****** F2. Balázs, (fl. 1344 |
| − | ****** F3. Dénes, (fl 1344 | + | ****** F3. Dénes, (fl. 1344 |
| − | ****** F4. Benedek, (fl 1344 | + | ****** F4. Benedek, (fl. 1344 |
| − | *** C2. Barnabás, (fl 1247-56 | + | *** C2. Barnabás, (fl. 1247-56 |
| − | **** D1. Mihály, (fl 1256-85 | + | **** D1. Mihály, (fl. 1256-85 |
| − | **** D2. Barnabás, (fl 1256-96 | + | **** D2. Barnabás, (fl. 1256-96 |
| − | **** D3. Domokos, (fl 1256-99 | + | **** D3. Domokos, (fl. 1256-99 |
| − | ***** E1. Mihály Tömpösi, (fl 1323-44 | + | ***** E1. Mihály Tömpösi, (fl. 1323-44 |
| − | ****** F1. Miklós, (fl 1344 | + | ****** F1. Miklós, (fl. 1344 |
| − | ****** F2. Barnabás, (fl 1344 | + | ****** F2. Barnabás, (fl. 1344 |
| − | ****** F3. Benedek, (fl 1344 | + | ****** F3. Benedek, (fl. 1344 |
| − | *** C3. Fülöp, (fl 1247-56 | + | *** C3. Fülöp, (fl. 1247-56 |
| − | **** D1. Szuna, (fl 1256 | + | **** D1. Szuna, (fl. 1256 |
| − | **** D2. Benedek, (fl 1256-1323 | + | **** D2. Benedek, (fl. 1256-1323 |
| − | ***** E1. Fülöp, (fl 1323-44 | + | ***** E1. Fülöp, (fl. 1323-44 |
| − | ***** E2. Áron, (fl 1344 | + | ***** E2. Áron, (fl. 1344 |
* A3. Bogyoszló | * A3. Bogyoszló | ||
** B1. Kecele | ** B1. Kecele | ||
| − | *** C1. Csanád, (fl 1256 | + | *** C1. Csanád, (fl. 1256 |
| − | **** D1. Vecse, (fl 1256 | + | **** D1. Vecse, (fl. 1256 |
| − | *** C2. Tamás, (fl 1256 | + | *** C2. Tamás, (fl. 1256 |
| − | **** D1. Ugod, (fl 1247-56 | + | **** D1. Ugod, (fl. 1247-56 |
| − | ***** E1. Péter, (fl 1285 | + | ***** E1. Péter, (fl. 1285 |
** B2. Tivadar | ** B2. Tivadar | ||
| − | *** C1. Mihály, (fl 1256 | + | *** C1. Mihály, (fl. 1256 |
| − | **** D1. Domokos, (fl 1256 | + | **** D1. Domokos, (fl. 1256 |
| − | ***** E1. Erne, (fl 1285 | + | ***** E1. Erne, (fl. 1285 |
***** E2. Tivadar (Teodor) Vejte († 1326/28), [[ban]] | ***** E2. Tivadar (Teodor) Vejte († 1326/28), [[ban]] | ||
| − | ****** F1. János, (fl 1317-32 | + | ****** F1. János, (fl. 1317-32 |
| − | ****** F2. Miklós, (fl 1322-32 | + | ****** F2. Miklós, (fl. 1322-32 |
| − | ****** F3. córka, (fl 1322; mąż: Omori Gál | + | ****** F3. córka, (fl. 1322; mąż: Omori Gál |
| − | *** C2. Vejte, (fl 1256 | + | *** C2. Vejte, (fl. 1256 |
** B3. Cheme | ** B3. Cheme | ||
| − | *** C1. Lőrinc, (fl 1256 | + | *** C1. Lőrinc, (fl. 1256 |
**** D1. syn | **** D1. syn | ||
| − | ***** E1. Mihály, (fl 1337 | + | ***** E1. Mihály, (fl. 1337 |
| − | *** C2. Gergely, (fl 1256 | + | *** C2. Gergely, (fl. 1256 |
==Története== | ==Története== | ||
Aktualna wersja na dzień 11:03, 28 gru 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:COA-Csanád-nemzetség.svg Herb rodu Csanád Przodek klanu Chanad (Sunad, Chanad) był prawdopodobnie przywódcą Chanad, który pokonał Ajtony w 1028 r., A jego kronika oparta jest na jego ojcu Doboce i był spokrewniony z Domem Árpáda. Posiadłości klanu znajdowały się w sześciu okręgach; Obejmowały hrabstwa Chanad, Timis, Szerem, Vas, Győr i Moson, a także zakaz Makau poza Sava. A Csanád nemzetség (Sunad, Chanad) őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, aki 1028-ban Ajtonyt legyőzte, s kinek a krónikák szerint atyja Doboka volt, és az Árpád-házzal állt rokonságban. A nemzetség birtokai hat megyére; Csanád, Temes, Szerém, Vas, Győr és Moson megyékre és a Száván túl fekvő Macsói bánságra terjedtek ki. Spis treściGenealogiaDoboka, prawdopodobnie z rodziny Árpád, który miał syna: Csanád, Comes (ispán) of Csanád, bratanek Istvána I, króla Węgier, (fl. ok. 1030; miał wnuka: N, który miał wnuka: N z rodziny Csanád, który miał następców: Przodkowie[1]
TörténeteCsanád Szent István királlyal valamilyen rokonságban állt, de Ajtony vezér vazallusa volt. Miután szembefordult Ajtonnyal, megkeresztelkedett. István király őt állította a Marosvár-on székelő Ajtony vezér hatalmának megtörésére küldött sereg élére. Csanád 1028-ban legyőzte Ajtonyt, győzelme után jutalmul megkapta Ajtony területét és Marosvár ispánja lett. A győzelem után a vár neve is Csanádvár, majd 1030-ban a Csanádi püspökség székhelye is lett. Csanád az Ajtony feletti győzelme tiszteletére itt monostort is építtetett, melyet 'Oroszlános-nak nevezett el a győzelem előtti látomása után, melyben álmában egy oroszlán jelent meg, győzelmet ígérve Csanádnak. A Monostor első püspöke Szent Gellért lett, akit István király bízott meg Csanád megye és a csanádi püspökség megszervezésével. Csanád története is a Szent Gellért legendából maradt fenn az utókor részére. A Csanád nemzetségnek a tatárjárást megelőző időkben már nagy kiterjedésű birtokai voltak a környéken és a megyében. A nemzetségből származó családok1160-1190 körül élt Csanád vezér dédunokája Buguzlou, a Vejteiek őse és Belenyk (Belényes) bán. Belenyiknek (Belenik) (Belényes bánnak) három fia volt: Nagy Fülöp, Kelemen bán és Waffa. - Nagy Fülöp és Waffa Szentkirályon volt birtokos.
Kelemen (Kelemenös) bán fia I. Pongrácz (1218-1256 volt, kinek fiai László és Tamás Telegd birtokosai voltak. Ők tekinthetők a nemzetség Bihar megyei törzsének, mely köré a nemzetség Erdőháti birtokai csoportosultak. E birtokok a fennmaradt oklevelek szerint még a tatárjárás előtt kerültek a nemzetség birtokába. 1257-ben László és Tamás és az ugyanezen nemzetségből leszármazott István fia Pál a váradi káptalan előtt a következő birtokokon osztoztak: Berény, a Sebes-Körös mentén, Borostelek, Pósalaka, Battyán, Dubricson, Sonkolyos, Telki, Telked egy része, valamint Szakadát és Szabolcs. A 13. században a nemzetség birtoka lett a kalotai kerületben fekvő Jenő és a Bánságban fekvő Kanizsamonostor, Szanád és Padé is. Kanizsamonostor, Kanizsa (monostora) a Csanád nemzetség monostora volt, mely már a tatárjárás előtt fennállt. 1247-ben a Csanád nemzetségbeli Kelemen fia Pongrác ispánnak telke volt itt. A területet 1256-ban Kelemen és Waffa utódai két részre osztották a hozzá tartozó falukkal együtt. 1274-ben részben a Makófalviak őseié volt, 1337-ben pedig déli része a Makófalviaké, az északi rész pedig a Telegdyeké lett. 1337-ben a nemzetségi monostort a Makófalviak és a Telegdyek közösen használták. Szanád fele része 1247-ben Pongrácz ispán birtoka volt. A nemzetség tagjainak 1256 évi birtokmegosztásakor Szanád a Kelemenös fiak birtoka lett, de Károly Róbert király uralkodása alatt Tamás ispán fiai hűtlenségük miatt Szanádot elvesztették és csak 1321-ben nyerték vissza Csanád prépost közbenjárására. 1337-ben Szanád már két részből állt: Al-Szanád jutott a Telegdyeknek, Fel-Szanád a Makófalviaknak. A Telegdyek később, 1360-ban még egyszer megosztoztak itteni birtokukon; ekkor a falut Telegdy Miklós fiai, György és Miklós kapták meg. A Telegdy rész megmaradt a család birtokában és Telegdy István 1508-ban a királytól új adománylevelet kapott itteni birtokrészeire. A Makófalvi család része a Csákiak birtokába került. Csáki Gábor ezt a részt 1509-ben elzálogosította Bakócz Tamás bíboros érseknek. Padé a Csanád nemzetség tagjainak1256-os osztozkodásakor a falu Kelemenös bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, IV. László király 1285 április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az 1337 évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta osztozkodásakor, Padé Kelemenös bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, IV. László király 1285 április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az 1337 évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta. I. Pongrác fiai közül Tamás(ispán) 1299 után Telegd birtokosa volt, ő alapította meg a későbbi virágzó Thelegdy családot. Waffa comesnek három fia: Csanád (1238-1356), Barnabás és I. Fülöp voltak. Waffa fia Csanád comes neve egy 1233-ban kelt oklevélben fordul elő Erdélyben Karakó és Igen-nel kapcsolatban. A Waffa ágból, annak Csanád nevű fiától származtak később a Makófalvy, Makay és a Kémery családok. Barnabás (1256) és Fülöp (1256) nevű fiaitól származtak a Tömpösiek ősei. 1274-ben a Csanád nemzetség tagjai; a Makófalviak és a Tömpösiek megosztoztak birtokaikon, mely alkalommal a Waffa fiak (a három testvér) 22 falut kaptak, köztük négy monostort is. 1344-ben pereskedett egymással birtokain a két ág: Kelemenös és Waffa ága: A Csanád nemzetség leszármazottai közül a geleji előnévvel élő Makayak még az 1700-as évek elején is szerepeltek az okiratokban. Források
|
| |||||||||||||||||