Ojtozi-szoros: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 1: | Linia 1: | ||
| − | [[Kategoria: | + | [[Kategoria:2w]] |
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]] | [[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]] | ||
{{Uwaga| | {{Uwaga| | ||
| Linia 14: | Linia 14: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Az '''Ojtozi-szoros''' ([[román nyelv|románul]] ''pasul Oituz'') hegyszoros a [[Keleti-Kárpátok]]ban, [[Románia|Romániában]]. Itt halad át a [[DN11-es főút (Románia)|DN11-es főút]] [[Erdély]] és [[Moldva]], [[Kézdivásárhely]] és [[Ónfalva]] között. Két végén [[Ojtoz]]telep és [[Gorzafalva]] található. | Az '''Ojtozi-szoros''' ([[román nyelv|románul]] ''pasul Oituz'') hegyszoros a [[Keleti-Kárpátok]]ban, [[Románia|Romániában]]. Itt halad át a [[DN11-es főút (Románia)|DN11-es főút]] [[Erdély]] és [[Moldva]], [[Kézdivásárhely]] és [[Ónfalva]] között. Két végén [[Ojtoz]]telep és [[Gorzafalva]] található. | ||
| Linia 60: | Linia 44: | ||
== Galeria == | == Galeria == | ||
* [http://www.erdely-szep.hu/Ojtoz%20es%20%20Zagon/index.html Képek az Ojtozi-szorosról, Csomakőrösről és Zágonról] | * [http://www.erdely-szep.hu/Ojtoz%20es%20%20Zagon/index.html Képek az Ojtozi-szorosról, Csomakőrösről és Zágonról] | ||
| + | |||
| + | | | ||
| + | {{Hágó infobox | ||
| + | | név = '''<big><big><center>Ojtozi-szoros</big></big>''' (węg.)<br><big><big>'''Pasul Oituz</big></big> (rum.)'''</center> | ||
| + | | helyi név = | ||
| + | | kép = RO_CV_Oituz_1.jpg | ||
| + | | képaláírás = | ||
| + | | országok = {{Románia}} | ||
| + | | fekvése = [[Keleti-Kárpátok]] | ||
| + | | legmagasabb pont = 866 | ||
| + | | területe = | ||
| + | | hosszúsága = | ||
| + | | szélessége = | ||
| + | | pozíciós térkép = Románia | ||
| + | | szöveg pozíciója = | ||
| + | | térkép = | ||
| + | }} | ||
| + | {{Infobox vrch | ||
| + | | názov = Lokalizacja | ||
| + | | zemepisná šírka = 45.8967 | ||
| + | | zemepisná dĺžka = 26.2797 | ||
| + | | lokátor = Románia-reliéf | ||
| + | | commons = | ||
| + | | poznámka = | ||
| + | | popis.mapy = | ||
| + | | popis.mapy1 = | ||
| + | | lokátor1 = | ||
| + | }} | ||
| + | |} | ||
[[Kategória:Románia hágói]] | [[Kategória:Románia hágói]] | ||
[[Kategória:Keleti-Kárpátok]] | [[Kategória:Keleti-Kárpátok]] | ||
Wersja z 18:47, 1 mar 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában. Itt halad át a DN11-es főút Erdély és Moldva, Kézdivásárhely és Ónfalva között. Két végén Ojtoztelep és Gorzafalva található. Pochodzenie nazwySwoją nazwę zawdzięcza małej osadzie, na której granicy się znajduje, a więc od potoku Ojtoz. Dawni Turcy ottuz (= trzydzieści) mogli pierwotnie być prawdopodobnie nazwą plemienia. Według innego wyjaśnienia pochodzi od tureckich słów al (= czerwony) i tuz (= sól) i nosi nazwę czerwonawych złóż soli. Nevét arról a kistelepülésről kapta, melynek határában fekszik, az pedig az Ojtoz-patakról. Az ótörök ottuz (= harminc) eredetileg valószínűleg egy törzs neve lehetett. Más magyarázat szerint a török al (= vörös) és tuz (= só) szavakból ered, és vöröses színű sótelepeiről kapta nevét. TörténeteW 1241 r. Część Tatarów wdarła się tutaj na wieś. W 1466 roku Matthias wyruszył przeciwko zbuntowanym Mołdawianom. W 1550 r. Wojska mołdawskie wdarły się do cieśniny pod dowództwem „tefana Rare”, który został pokonany przez Szeklerów w bitwie o Saksonię 13 listopada i uciekł z kraju po klęsce górali. W 1576 r. István Báthory wycofał się tutaj, aby objąć tron polski, a tu z pomocą Gáborowi Bethlenowi przybył wojewoda Thomsa. W 1707 r. Wojska Szeklerów wycofały się do Mołdawii przed cesarską armią Rabutina. W 1788 r. Do wąwozu przedarły się wojska tureckie, które w wyniku zdrady siały ogromne spustoszenie w strzegącej wąwozu armii Szeklerów. W lipcu 1849 roku Bem przemaszerował tu do Mołdawii ze swoją armią Szeklerów. 1241-ben a tatárok egyik része itt tört be az országba. 1466-ban erre indult Mátyás a lázadó moldvaiak ellen. 1550-ben moldvai sereg nyomult a szorosba Ștefan Rareș vezetésével, akit a szászsebesi csatában november 13-án a székelyek megvertek és a havasalföldiek veresége után kimenekült az országból. 1576-ban itt vonult ki a lengyel trón elfoglalására Báthory István, itt jött be Thomsa vajda Bethlen Gábor megsegítésére. 1707-ben itt vonult vissza a székely sereg Moldvába Rabutin császári serege elöl. 1788-ban török sereg tört be a szorosba, és árulás következtében nagy pusztítást végzett a szorost védő székely seregben. 1849 júliusában itt vonult át Bem székely seregével Moldvába. Podczas pierwszej wojny światowej wybuchły tu krwawe bitwy między wojskami węgierskimi i rumuńskimi (zob. Bitwa pod Ojtozi (1916) i Bitwa pod Ojtozi (1917)). Pomnika 18. Pułku Piechoty Sopron już nie ma, w Sopronie można zobaczyć tylko kopię. W sierpniu 1944 r. 24 Batalion Łowców Pogranicza bronił wąwozu z potężnymi wojskami rosyjskimi i rumuńskimi eskadrą twierdzy Szekler. Az első világháborúban véres harcok dúltak itt magyar és román seregek között (lásd: ojtozi csata (1916) és ojtozi csata (1917)). A 18-as soproni honvéd gyalogezred emlékműve már nincs meg, csak másolata látható Sopronban. 1944 augusztusában a 24. határvadász zászlóalj a székely erődszázaddal védte a szorost a túlerőben levő orosz és román csapatokkal szemben. LátnivalókWdzięki kobieceZamek Rákóczi kiedyś wzrósł na zboczu Máglyakő w wąwozie. Stał już w XVI wieku, ale tradycja II. Uważa to za plac budowy György Rákóczi. W rzeczywistości został zbudowany przez Trójcę. W 1788 roku został zajęty i zburzony przez Turków. Został uderzony piorunem w XIX wieku i od tego czasu jest niszczycielski. Ma tylko małą resztkę. Wiejska droga w cieśninie powstała w latach 1850-54. A szorosban a Máglyakő lejtőjén emelkedett egykor a Rákóczi-vár. A 16. században már állott, de a hagyomány II. Rákóczi György építkezésének tartja. Valójában a háromszékiek építették. 1788-ban a török elfoglalta és lerombolta. A 19. században villámcsapás érte, azóta egyre pusztul. Csak csekély maradványai vannak. A szorosban levő országutat 1850–54 között építették ki. Galeria |
{{#invoke:Infobox|pozíciós térkép}}
| ||||||||||||||||||