Losonczy-Bánffy (ród): Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nffy_csal%C3%A1d#Az%20als%C3%B3lendvai%20B%C3%A1nffy%20csal%C3%A1d == A ''losonci'' Bánffy család == Fájl:Kvár Bánffy palot...")
 
Linia 3: Linia 3:
 
== A ''losonci'' Bánffy család ==
 
== A ''losonci'' Bánffy család ==
  
−
[[Fájl:Kvár Bánffy palota.jpg|bélyegkép|350px|A leghíresebb losonci Bánffy-kastély, [[Kolozsvár]]]]
+
[[Plik:Kvár Bánffy palota.jpg|thumb|350px|left|A leghíresebb losonci Bánffy-kastély, [[Kolozsvár]]]]
  
 
Ezen család a [[Tomaj nemzetség]] sarja. Első ismeretes okleveles őse Dénes, akinek szintén Dénes nevű fia 1222–41-ben fordul elő a neve, mint tárnokmester és nádor. Ennek fia, III. Dénes, akinél elágazik e család, István nevezetű fiától pedig a [[Losonci család]] ered, unokájától, Dezsőtől pedig a losonci Dezsőfy család veszi eredetét. II. Dénes volt az, aki családjának az [[erdély]]i [[Marosszéplak]]ot és a [[Nógrád vármegye|nógrád]]i [[Losonc]]ot szerezte. Innen vette a család az előnevét. A Bánffyak a XV. század közepe táján ismét két ágra szakadtak. Később említik Istvánt, aki 1440 körül a székelyek ispánja, Lászlót, aki 1491-től tárnokmester, és György bárót, akitől a ''bonchidai'' ág ered. Az idősebb ágból származó Zsigmond a későbbiekben is bárói rangban maradt ág alapítója. Ő a XVII. században nyerte rangját. Az ifjabb, vagy ''bonchidai'' ágban Dénes nyert bárói rangot, akinek fia, György erdélyi főkormányzó volt. György 1696-ban nyerte grófi rangját, de ez a grófi ág 1858-ban, Józsefben kihalt. Szintén a ''bonchidai'' ágban, de egy másik alágban Farkas 1729-ben bárói rangot, majd egyenes őse, Miklós 1880-ban grófi rangot kapott. 1526 után a család nyilvános szereplése [[Erdély]]re esik. Bánffy Dénes 1666–74-ben [[Kolozs vármegye]] főispánja, [[kolozsvár]]i főkapitány, később végvári seregparancsnok. A család további történetében több főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt. Részletesebben lásd az egyes családtagoknál.
 
Ezen család a [[Tomaj nemzetség]] sarja. Első ismeretes okleveles őse Dénes, akinek szintén Dénes nevű fia 1222–41-ben fordul elő a neve, mint tárnokmester és nádor. Ennek fia, III. Dénes, akinél elágazik e család, István nevezetű fiától pedig a [[Losonci család]] ered, unokájától, Dezsőtől pedig a losonci Dezsőfy család veszi eredetét. II. Dénes volt az, aki családjának az [[erdély]]i [[Marosszéplak]]ot és a [[Nógrád vármegye|nógrád]]i [[Losonc]]ot szerezte. Innen vette a család az előnevét. A Bánffyak a XV. század közepe táján ismét két ágra szakadtak. Később említik Istvánt, aki 1440 körül a székelyek ispánja, Lászlót, aki 1491-től tárnokmester, és György bárót, akitől a ''bonchidai'' ág ered. Az idősebb ágból származó Zsigmond a későbbiekben is bárói rangban maradt ág alapítója. Ő a XVII. században nyerte rangját. Az ifjabb, vagy ''bonchidai'' ágban Dénes nyert bárói rangot, akinek fia, György erdélyi főkormányzó volt. György 1696-ban nyerte grófi rangját, de ez a grófi ág 1858-ban, Józsefben kihalt. Szintén a ''bonchidai'' ágban, de egy másik alágban Farkas 1729-ben bárói rangot, majd egyenes őse, Miklós 1880-ban grófi rangot kapott. 1526 után a család nyilvános szereplése [[Erdély]]re esik. Bánffy Dénes 1666–74-ben [[Kolozs vármegye]] főispánja, [[kolozsvár]]i főkapitány, később végvári seregparancsnok. A család további történetében több főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt. Részletesebben lásd az egyes családtagoknál.

Wersja z 10:31, 11 paź 2019

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nffy_csal%C3%A1d#Az%20als%C3%B3lendvai%20B%C3%A1nffy%20csal%C3%A1d

A losonci Bánffy család

Plik:Kvár Bánffy palota.jpg
A leghíresebb losonci Bánffy-kastély, Kolozsvár

Ezen család a Tomaj nemzetség sarja. Első ismeretes okleveles őse Dénes, akinek szintén Dénes nevű fia 1222–41-ben fordul elő a neve, mint tárnokmester és nádor. Ennek fia, III. Dénes, akinél elágazik e család, István nevezetű fiától pedig a Losonci család ered, unokájától, Dezsőtől pedig a losonci Dezsőfy család veszi eredetét. II. Dénes volt az, aki családjának az erdélyi Marosszéplakot és a nógrádi Losoncot szerezte. Innen vette a család az előnevét. A Bánffyak a XV. század közepe táján ismét két ágra szakadtak. Később említik Istvánt, aki 1440 körül a székelyek ispánja, Lászlót, aki 1491-től tárnokmester, és György bárót, akitől a bonchidai ág ered. Az idősebb ágból származó Zsigmond a későbbiekben is bárói rangban maradt ág alapítója. Ő a XVII. században nyerte rangját. Az ifjabb, vagy bonchidai ágban Dénes nyert bárói rangot, akinek fia, György erdélyi főkormányzó volt. György 1696-ban nyerte grófi rangját, de ez a grófi ág 1858-ban, Józsefben kihalt. Szintén a bonchidai ágban, de egy másik alágban Farkas 1729-ben bárói rangot, majd egyenes őse, Miklós 1880-ban grófi rangot kapott. 1526 után a család nyilvános szereplése Erdélyre esik. Bánffy Dénes 1666–74-ben Kolozs vármegye főispánja, kolozsvári főkapitány, később végvári seregparancsnok. A család további történetében több főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt. Részletesebben lásd az egyes családtagoknál.

Az eddig ismert Losonczy-Bánffy családfa

Losonczy-Bánfi László (1368–1427); 1. neje: (1407–1411) alsólendvai Bánffy Sára; 2. neje: Rad Katalin; 3. neje: (1417–1431) Kusaly Jakcs Katalin (1417–1431)

Jelentősebb családtagok

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Losonczy-Bánffy_(ród)&oldid=6180”