Lika-Korbava
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Lika-Korbava vármegye (horvátul: Lika-Krbava, Ličko-krbavska županija, németül: Komitat Lika-Krbava, olaszul: Licca-Corbavia, szlovákul: Lika-Krbava, Licko-krbavská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, azon belül Horvát-Szlavónország vármegyéje 1886-1918 között. Területe jelenleg jobbára Horvátország területéhez tartozik, Zavalje és környéke pedig 1931-től a mai Bosznia-Hercegovina része. Spis treściFöldrajzA vármegye területének legnagyobb része hegység, amelynek közepén kisebb medencék találhatóak. Északról Modrus-Fiume vármegye, keletről Bosznia tartomány, délről Dalmácia tartomány, nyugatról pedig az Adriai-tenger határolta. (lásd:Lika) TörténelmeA vármegye területe a 12. századtól tartozott a Magyar Királyság területéhez, a Horvát Bánság részeként. A 16. század elejétől területe török uralom alatt áll, a Boszniai Vilajet része, 1699-től a Karlócai békével a Katonai határőrvidék része a terület, 1791-es Habsburg-Török Háború során újabb területtel gyarapodik itt a Károlyvárosi határőrvidék, 1886-ban alakul meg a vármegye a Határőrvidék felszámolásával, polgárosításával Horvát-Szlavónországon belül. 1918-1922 között a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része a megye, korábbi közigazgatási keretein belül adoptálódik. 1924-től a közigazgatást átszervezik és a megye a délszláv államon belül is megszűnik. A közigazgatási reformok, átszervezések során 1931-től Zavalje és környéke a szomszédos Orbászi Bánsághoz kerül, ma is Bosznia részeként. A második világháború alatt területe a Független Horvát Államhoz tartozott. Majd 1945-től a Horvát tagköztársaság része, ismét Jugoszlávián belül. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik a volt megye területének nagyobb része, az említett kisebb területek a szomszédos Boszniához. LakosságA vármegye összlakossága 1910-ben 204 710 személy volt, ebből: KözigazgatásA vármegye 1917-ben kilenc járásra volt felosztva:
|
| ||||||||||||||||||
Przypisy
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
.svg){kind=link}
