Doboka

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor

Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg
Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen

Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Fekvése

A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt.

Története

A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket.

1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű.

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között.

Források

Komitat Doboka

Comitatul Dăbâca (rum.)
(1870)

Siedziba: Doboka
Powierzchnia: 2 498 km²
Ludność: 106 430[1]
Narodowości: brak danych[2]
Utworzony: data nieznana
Zlikwidowany: 1876
Doboka