|
Árpád-házi Ottó (1000/1002 előtt–1002 körül) magyar királyi herceg és trónörökös. I. (Szent) István magyar király és Bajor Gizella magyar királyné legidősebb fia, aki csecsemőkorában meghalt.
Życiorys
Według wszelkiego prawdopodobieństwa I. Mátyás, dotychczas nieznana kronika napisana na początku jego panowania, pisze o Szczepanie I (Świętym) i jego synach:
A nagy valószínűséggel I. Mátyás uralkodásának a kezdetén keletkezett, ezidáig nem ismert krónika így ír I. (Szent) Istvánról és a fiairól:
| „
|
Szent Istvánt, Géza fiát, a magyarok első királyát, miután áttért a keresztény
hitre, az Úr 1001. évében megkoronázták. 46 évig uralkodott; több fia is
volt, így Imre, Ottó és még mások is, az ő nevüket nem ismerjük, hiszen fiai
utód és koronázás nélkül haltak meg. Szent István király az Úr 1047. évében
hunyt el, és a fehérvári egyházban temették el, amelyet ő alapított.[1]
|
”
|
|
|
Ponieważ przypuszczalnie III. Otto został nazwany na cześć niemiecko-rzymskiego cesarza, który zmarł w 1002, więc mógł urodzić się przed [około 1002] lub około niego, podobnie jak jego młodszy brat St. Imre, jego wujek ze strony matki [[ II. Jego następcą został cesarz niemiecko-rzymski Henrik] Henrik, czyli po węgiersku Imre, ponieważ urodził się za jego panowania.
Mivel feltételezhetően III. Ottó német-római császár után kapta a nevét, aki 1002-ben meghalt, így 1002 előtt vagy akörül születhetett, mint ahogy az öccse, Szent Imre az anyai nagybátyja, II. Henrik német-római császár nyomán lett Henrik, azaz magyarosan Imre, hiszen annak az uralkodásának az idején szület(het)ett.
Przypisy
- ↑ Lásd Mikó (2013: 1). Brzmi tak po łacinie: „Item Sanctus Stephanus, filius Geise, primus rex hunorum post conuerssionem (!) ad fidem orthodoxam
anno Domini millesimo primo coronatus est, et regnavit XLVI annis, et genuit filios,
Emericum et Ottonem, plures enim filios habuit, sed nomina eorum propria non exprimuntur, nam filii
ipsius sine haerede et sine coronatione decesserunt. Ipse quidem sanctus rex Stephanus obiit anno Domini millesimo XLVII-mo,
in Albensi ecclesia, quam ipse construxit, requiescit.”
Zasoby
Więcej informacji
- Cawley, Charles: Hungary (po angielsku). Foundation for Medieval Genealogy. [dostęp:2016-05-30].
- Marek, Miroslav: The Arpad family (po angielsku). Euweb. [dostęp:2016-05-30]
|
|