Szilon-havas

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Szilon-havas (rum. Masivul Siriu) to góry Kárpátkanyar (Zakola Karpat0, a wewnątrz niego średniowysokie góry należące do grupy Keleti-Kárpátok (Karpat Wschodnich. Góry są częścią głównego grzbietu Karpat, który ciągnie się na południowy zachód w Tatárhavas, a następnie w Csukás-hegység (Góry Csukás, a na północy w Háromszéki-havasok (Górach Háromszék), jego bliskim sąsiadem jest Lóhavas ze szczytem o wysokości 1772 metrów. Na obszarze górskim Háromszék wzgl. okręg Kovászna, głównie sąsiednia rumuńska Buzău wzgl

Pochodzenie jego nazwy

Góry to nazwa roztopionego, a następnie ponownie zamarzniętego szczytu z tzw. uzyskano go z głupawej warstwy śniegu, która zwykle do połowy kwietnia pokrywa część murawy i jest dobrze oddzielona od otaczających ją zalesionych gór. Silon, siloniczny pejzaż Szeklerów. Niektórzy rumuńscy autorzy cytują kult gwiazdy Syriusza przez Geta-Daków. Faktem jest, że miejscem kultur prehistorycznych jest region Bodza (również), a przede wszystkim węgierski. Miał populację Szeklerów, również na południe od głównego grzbietu, gdzie okręgiem hrabstwa Havasalföld w 1840 roku był Székely wzgl. Okręg scytyjski używa nazwy dla obszaru od dna Csukás do Bodza (Száák).

A hegység a nevét a megolvadt, majd újrafagyott tetejű az ún. szilonyos hórétegről kapta, mely a gyephavasi részt általában április közepéig beborítja s jól elkülönül a környező erdős tetejű hegyek közül. A szilony, szilonyos székely tájszó. Egyes román szerzők a géta-dákok Szíriusz csillag imádatát hozzák fel magyarázatul. Tény, hogy őskori kulturák helye a Bodza vidéke (is), és jórészt magyar ill. székely lakosságú volt, délre a főgerinctől is, ahol az 1840-es havasalföldi megyebeosztás Székely ill. Szkíta megye megnevezést használ a Csukás aljától a Bodzáig terjedő területre (Száák).

Elhelyezkedése

A hegységet északról a Bodza(folyó), délről a Szilon-pataka határolja, mely két ágból folyik össze a Kis- és a Nagy-Szilon patakából. A Bodza a Bodzai-szoroson keresztül hagyja el az erdélyi Bodzafordulói-medencét, és a Bodza -szurdokát elhagyva Sasunál a Szilon-tavába torkollik. A Szilon-tava egy 11,5 km hosszú, hajózható víztározó, mely a nyolcvanas években épült, partján kisebb üdülőtelep: Szilonfürdő (Baile Siriu) létesült. A duzzasztógát 122 m magas és kerülete 570 m, a vízierőmű 1994-re lett kész, 64 MW teljesítményű. A tavat elhagyva a folyó kiér a síkra, és Bodzavásárt érintve a Szeretbe torkollik. A Bodza a Szilon szomszédságában fekvő Tatárhavasból ered, onnan először északnak tart, majd Magyarbodzánál (ma Bodzaforduló) keletnek fordul és töri át a Kárpátok főgerincét.

A hegység leírása

A hegység főgerince észak-dél irányú, két legmagasabb tömbje jól elkülönül: északon a Nagy-Szilon 1657 méteres csúcsa uralja a terepet, délen a Malaia (ejtsd Mölája) 1662 méteres csúcsa. A kettő közti magas hegynyereg találó neve a Szelek kapuja. A nyereg keleti oldalában 1420 m tengerszint feletti magasságban található a Sasok tava, mellette egy láp az ún. Száraz-tó. A hegység keleti irányú letörése jelentős, különösen a két fő csúcs közelében ahol jelentős szirtek, 50-250 m szintkülönbségű szakadékok vannak.Mindezek a gyephavas övezetben fekszenek, a hegység nagyobbrészt erdős, főleg bükk és fenyőerdők borítják. A gyephavasra román juhpásztorok vonulnak fel hagyományosan Szent György napja után-április 23 után, mert erre nagyjából elmegy a hó s addig maradnak fenn amíg le nem hullnak az első havak – ez október közepén történik meg általában. A Nagy-Szilon csúcs fekszik a kárpáti főgerincen s egyben az ezeréves határon, a Malaia tőle délre esik Moldva területére. A csúcsról jó kilátás nyílik az egész Kárpátkanyarra, tiszta időben különösen jól látszik balról jobbra körbe haladva: a Csukás-hegység a maga 1954 méteres csúcsával, keleti mellékgerince a Zagan vagy Zákányos az 1883 méter, a Nagykőhavas az 1843 méter, a Baróti-hegység az 1019 méter, a Bodoki-havas az 1240 m a Csomád-hegység az 1301 méter, a Nemere 1649 méter magas csúcsaival, a Zágoni hegykeret avagy Bodafordulói hegyek, a Csihányos 1602 méteres csúcsa, a Lóhavas 1439 méter és a Pintillő 1772 méter magas csúcsa. Erről így ír Orbán Balázs: ".... a Szilon főcsúcsára másztunk fel, honnan igen szép látkör nyilt előttünk. Felötlött innen az egész Bodza vidéke, azon roppant erdő háromszöggel, melyet a Bodza vize két ellentétes irányú folyásával körülölel; fel balról a leggyönyörübb havassor a Zenoga és Csukás phantasticus sziklaszálaival és fel a Ladocz ellapuló bérczein túl Háromszék gyönyörű rónája ragyogó tornyaival; fel a Nemere és Nagy Sándor büszke csúcsai s fel a Büdös hegységének kéklő tömege a díszgulaként felmagasuló Bálványossal. Hátul Oláhország térségeig terjedő roppant erdőségek végpontján a hazánk délkeleti szögletében levő Csilyános és vele szemben a már Oláhországban fekvő Fintilon."