Arcybiskupi Kalocsa-Kecskemét
Wersja z dnia 14:56, 11 lis 2019 autorstwa Admin (dyskusja | edycje) (→Kalocsai érsekek (1000–1993))
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalocsai_%C3%A9rsekek_list%C3%A1ja
Történelem
Błąd przy generowaniu miniatury:
Prowincja Arcybiskupstwa Kalocsa na początku XVIII wieku
Neve
Több névváltoztatáson is átment:
- Neve eleinte Kalocsai érsekség.
- Később, mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi érsekségre változott
- A török uralom idején elpusztult Bács városa, és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi érsekség név
- A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai érsekség lett a név.
- A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi apostoli Közigazgatás, melynek székhelye Szabadka volt.
- Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-én az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget, a Szabadkai egyházmegyét.
- 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.
Kalocsai érsekek (1000–1993)
| Nazwisko | Okres | Uwagi |
|---|---|---|
| A Kalocsai Érsekség érsekei | ||
| Szent Asztrik | ||
| nincs információ | ||
| György | ||
| Dezső | ||
| A Kalocsa-Bácsi Érsekség érsekei | ||
| Fábián | ||
| Ugolin | ||
| Fulbert | ||
| Pál | ||
| nincs információ | ||
| Gergely | ||
| nincs információ | ||
| Fáncsika | ||
| Simon | ||
| Mucsia | ||
| Mikó | ||
| Csáma | ||
| István[1] | ||
| András | ||
| Pál | ||
| Kán nembeli Péter | ||
| Győr nembeli Saul | ||
XIII wiek
[[Kategoria:
- ↑ A Magyar Archontológiában 1176-tól – más forrásokban 1177-től, megint más forrásban 1187-től – látja el a kalocsai érseki tisztet. Pauler Gyula munkájában úgy véli, hogy még nem szentelték fel, s III. Béla ellenfeleivel való „cimborálás” miatt elmozdította. (Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 5. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2000. 483. p.)