Banowie Bośni
Za: [1]
Za: [2]
Spis treści
Banat Bośni
Dynastia Boriciewiczów
Dynastia Kulinowiczów
Dynastia Kotromanowiczów
- 1254 - 1287 Prijezda I
- 1287 - 1290 Prijezda II
- 1287 - 1313 Stefan I Kotroman
- 1314 – 1353 Stefan II Kotromanić
- 1353 - 1366 Tvrtko I Kotromanić
- 1366 - 1367 Stefan Vuk
- 1353 – 1377 Tvrtko I Kotromanić - bratanek; od 1377 król
Królestwo Bośni
Dynastia Kotromanowiczów
- 1377 – 1391 Tvrtko I Kotromanić
- 1391 – 1395 Stefan Dabisza - kuzyn
- 1395 – 1398 Helena - wdowa; usunięta
- 1398 – 1404 Stefan Ostoja Kotromanić wnuk brata Tvrtka I; usunięty
- 1404 – 1409 Tvrtko II Kotromanić - syn Tvrtka I; usunięty
- 1409 – 1418 Stefan Ostoja Kotromanić - ponownie
- 1418 – 1420 Stefan Ostojic Kotromanić - syn; usunięty; zmarł w 1422
- 1420 – 1443 Tvrtko II Kotromanić - ponownie
- 1443 – 1461 Stefan Tomasz Kotromanić syn Stefana Ostoji
- 1461 – 1463 Stefan Tomaszević Kotromanić - syn
Od 1463 Bośnia do Imperium osmańskiego.
Księstwo Hercegowiny
Dynastia Kosaczów
- 1392 – 1435 Sandalj Hranić Kosacza
- 1435 – 1466 Stefan Vukczić Kosacza - bratanek
- 1466 – 1481 Vladko Kosacza - syn; usunięty; zmarł w 1489)
Od 1481 Hercegowina do Imperium osmańskiego.
Niepodległe Państwo Chorwackie
Dynastia Sabaudzka
- 1941-1943 Tomisław II Sabaudzki - król Chorwacji, książę Bośni i Hercegowiny; abdykował; zmarł w 1948
Bosznia-Hercegovina területe a történelem során különböző államok részét képezte. Az itt élő barbár illír törzseket a római civilizáció váltotta fel. A birodalom 395-ös kettéválása következtében a Balkán és így Bosznia is a Bizánci Birodalom kezébe került és ott is maradt egészen a törökök érkezéséig a 14–15. században. 1878-ban a nagyhatalmak, elkerülendő egy független muzulmán állam létét Európában a területet átadták az Osztrák–Magyar Monarchiának. 1914. június 28-án az állam fővárosában, Szarajevóban tartott felvonuláson érte halálos lövés az osztrák–magyar trón várományosát, Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófia hercegnőt, amely a monarchia hadüzenetéhez és az első világháború kitöréséhez vezetett. A háború végén, 1918-ban Bosznia a létrejövő Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd az abból létrejövő Jugoszlávia része lett. 1992-ben kinyilvánította függetlenségét, majd 3 éves háború során a daytoni békeszerződéssel meg is tartotta azt.
bélyegkép|I. Tvrtko király címere
Bosnyák bánok (1154–1377)
| Obraz | TitleName | House | Reign | Overlordship | Uwagi |
|---|---|---|---|---|---|
| Conquered by Béla II of Hungary in 1136; Ladislaus II of Hungary first held the title Duke of Bosnia 1137–1154 | |||||
| Ban Borić |
Boričević | 1154–1163 | Géza II (1158–1162) Stephen IV (1162–1163) Hungary |
||
| 1167: Bosnia claimed by the Byzantine Empire[1] | |||||
| 1180s: Bosnia claimed by the Kingdom of Hungary | |||||
| Ban Kulin |
Kulinić | 1180–1204 | Byzantine Emeric I (1183–1204) Hungary |
||
| Ban Stephen |
Kulinić | 1204–1232 | |||
| 130px | Ban Matej Ninoslav (Matthew Ninoslaus) |
Kulinić | 1232–1253 | ||
| Ban Prijezda I |
Kotromanić | 1254–1287 | Béla of Macsó (1266–1272) Stephen Gutkeled (1272–1273) | ||
| Ban Prijezda II |
Kotromanić | 1287–1290 | |||
| In 1299, Paul I Šubić of Bribir took the title Lord of Bosnia (Bosniae dominus) and named his brother Mladen I Šubić of Bribir as the Bosnian Ban. Mladen was Bosnian Ban from 1299–1304. From 1299 Mladen I was at war with Stephen I. | |||||
| Ban Stephen I |
Kotromanić | 1287–1314 | |||
| In 1305, Paul Šubić took the title Lord of all of Bosnia (totius Bosniae dominus). Paul was from 1305–1312 Lord of all of Bosnia. | |||||
| Ban Pavao I. Šubić Bribirski |
1305–1312 | ||||
| Ban Mladen II |
Šubić | 1312–1322 | |||
| Paul's eldest son Mladen II Šubić of Bribir was Lord of all of Bosnia from 1312–1322. In 1314, Mladen II appoints Stephen II Kotromanić, his former enemy, as vassal in Bosnia | |||||
| Ban Stephen II |
Kotromanić | 1322–1353 | |||
| Ban Tvrtko I |
Kotromanić | 1353–1366 | |||
| Ban Vuk |
Kotromanić | 1366–1367 | |||
| Ban Tvrtko I (2nd time) |
Kotromanić | 1367–1377 | |||
| Nazwisko | Okres | Władca |
|---|---|---|
| Borićević-ház | ||
| Borics | bán: 1154–1163, †1167 u. | |
| Kulinić-ház | ||
| Kulin (*1163. május 5.) | bán: 1180, †1204 novembere | |
| (I.) István | bán: 1204, †1232 | |
| Mátyás Ninoszláv | bán: 1232, †1253 | |
| Kotromanić-ház | ||
| I. Prijezda (*1211) | bán: 1254, †1287 | |
| II. Prijezda | bán: 1287, †1290 | |
| I. István (*1242) | bán: 1287, †1314 | |
| II. István (*1292) | bán: 1314, †1353. szeptember 28. | |
| I. Tvrtko (*1338) | bán: 1353–1366, ld. alább | Régens: Kotromanić Ulászló 1353–1354 |
| István Vuk | bán: 1366, †1367 | |
| I. Tvrtko (2x) | bán: 1367–1377, ld. alább | 1377-ben I. Tvrtko felvette a királyi címet. |
Bosnyák királyok (1377–1477)
| Kotromanić | [1.] I. Tvrtko * 1338 † 1391. március 10. |
Kotromanić Ulászló régens fia. | |||
| Kotromanić | 80px | [2.] Dabiša István * 1323 körül † 1395. szeptember 7. |
Kotromanić Ulászló régens törvénytelen fia. | ||
| Kotromanić | 80px | [3.] Gruba Ilona * 1345 körül † 1399? |
Dabiša István férje. | ||
| Kotromanić | 80px | [4.] Ostoja István * 1378 körül † 1418 szeptembere |
I. Tvrtko törvénytelen fia. | ||
| Kotromanić | [5.] II. Tvrtko * 1382 előtt † 1443 nyara |
I. Tvrtko törvénytelen fia. | |||
| Kotromanić | 80px | [4.] Ostoja István (2x) | Második uralkodása. | ||
| Kotromanić | 80px | [6.] Ostojić István * ? † 1422 eleje |
Ostoja István fia. | ||
| Kotromanić | [5.] II. Tvrtko (2x) | Második uralkodása. Ellenkirály 1433-tól 1435-ig: Ostojić Radovoj. | |||
| Kotromanić | 80px | [7.] István Tamás * 1411/1412 † 1461. július 10. |
Ostoja István törvénytelen fia. | ||
| Kotromanić | 80px | [8.] Tomašević István * 1438 † 1463. június 5. |
István Tamás fia. | ||
| Újlaki | 80px | [9.] Újlaki Miklós * 1410 körül † 1477 |
Magyar nemes. Észak-Boszniában uralkodott. | ||
| Újlaki | 80px | Újlaki Lőrinc * 1459/1460 † 1524 májusa/júniusa |
1477–1524 |
Újlaki Miklós fia. Csak Bosznia hercege – de ez ekkor már csak puszta cím volt. | |
Boszniai török pasák (1415–1878)
Bosznia szerb fennhatóság alatt
| Nazwisko | Okres | |
|---|---|---|
| Karađorđević-ház | ||
| I. Péter | 1918–1921 | |
| I. Sándor | 1921–1934 | |
| II. Péter | 1934–1945 | |
| Pál herceg | 1934–1941 | |
Források
- Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
Kategória:Balkáni uralkodók listái
- ↑ Fine's The Late Medieval Balkans, p. 17
