Viczay (ród)

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Historia

Ta rodzina, wraz z rodziną Kanizsai i rodziną Ostffy, pochodzi z rodzaju Oslo. Został nazwany na cześć Vicza [1] w powiecie Sopron. Pierwszym znanym członkiem jest Viczay Beled z Lósi, który jest kilkakrotnie wymieniany w dokumentach archiwalnych od 1237 do 1291. Założycielem światła rodziny jest János, który poślubił barona Hédervári Istvána Hédervári i Erzsébet Esterházy Galánta, córkę ostatniej pary Hédervári, Katalin Hédervári. Po tym odziedziczył majątek Hédervár, a wioska stała się stałym miejscem zamieszkania rodziny. Jednak Jobz Viczay jako pierwszy użył imion Lósi i Hédervár. Job był także tym, który otrzymał stopień hrabiego III. Od króla III. Károly w 1723 r. Jego wnuk, Viczay Mihály, założył kolekcję Hédervár, która później stała się znana w Europie. 

E család a Kanizsai családdal és az Ostffy családdal együtt az Osl nemzetségből ered. Nevét a Sopron vármegyei Vicza[1] helységről kapta. Az első ismert tagja lósi Viczay Beled, akit levéltári iratok 1237-től 1291-ig többször említenek. A család fényének megalapozója János, aki feleségül vette báró hédervári Hédervári István és báró galántai Esterházy Erzsébet, az utolsó Hédervári házaspár leányát, Hédervári Katalint. Ezzel örökölte a hédervári uradalmat, s így e község a család állandó lakhelye lett. Ugyanakkor Viczay Jób volt az első, aki a lósi és hédervári előneveket használta. Szintén Jób volt az, aki grófi rangot kapott, mégpedig III. Károly királytól 1723-ban. Unokája, Mihály alapította a később európai hírűvé lett hédervári gyűjteményt.

Vicai - Lózsi - pierwsze pokolenia

  • A1 vicai Beled (1237–1291)
    • B1 Miklós (–)
      • C1 János (–1309)
        • D1 Miklós (–1347)
        • D2 Tamás soproni ispán (1347–1360)

    • B2 Imre (–1309)
      • C1 Péter (–1335)
    • B3 János (–1309)
      • C1 Péter (1335–1355)
        • D1 lózsi Jakab (1355–1377)

        • D2 Mihály (1355–1370)
    • B4 Beled sopron megye szolgabírája (1309–1349)
      • C1 János (1349–1355)
        • D1 Osli (–1366)
    • B5 László (–1309)

== Vicai - Lózsi - drzewo genealogiczne

Lózsi Vicai Beled, (1237-1291)

Birtokaik

A 14. század elejéig azonosítható birtokok:[3]

Osl bán utódai főként a Rába jobbpartján, Ostffyasszonyfa körül igyekeztek birtokaikat csoportosítani.

Vas megyei falvaik voltak: Asszonyfalva, Ol, Csep, Csenge, Kádár, Semjén, Narey, Boroszd föld és Csehi.

Az ág nevezetesebb leszármazottai

  • Ferenc (1376–1426)
  • Gergely vasi ispán (1390–1431)
  • János dobokai főesperes (1405–1421)
  • István turóci prépost (1414–1421)
  • László soproni ispán (1419–1440)
  • János soproni alispán (–1434)
  • Miklós esztergomi prépost (1439–1466)
  • László soproni kapitány (–1501)
  • László vasi alispán (1490–1540)
  • Ferenc soproni főispán (1504–1516)
  • Jakab soproni alispán (–1583)
  • Mihály vasi főispán (1588–1604)
  • Tamás vasi alispán (–1663)
  • Pál soproni alispán (1821–1890)
  • Lajos vasi és soproni főispán (1876–1944)
Domonkos bán fiának, Jánosnak volt a fia Ferenc, a Szörzsöki András elleni hatalmaskodás másik főszereplője. Ferencnek tekintélyes része volt a Zsigmond király elleni 1403-as lázadásban is. Mikor Stibor vajda és a Garaiak a dunántúli lázadók seregét Pápocnál szétverték, többek között Asszonyfalva várát, Kígyókőt is elfoglalták. Ferenc ekkor kénytelen volt meghódolni, rövidesen azonban megint Nápolyi László zászlaját tűzte ki, de eredményt már nem tudtak elérni. Zsigmond ezért Ferenc birtokait elkobozta és a rokonainak, Gergelynek és öccsének adományozta. Ferenc a birtokokat csak több év elteltével, 1407-ben kapta vissza Zsigmond engedélyével.[4] 

János varasdi ispán unokája Gergely viszont Zsigmond király tántoríthatatlan hívei közé tartozott, hű szolgálatait a király minden hadjáratában kimutatta. Többek között aláírója volt az 1402. szeptember 21-én a Zsigmond és Albert osztrák herceg által kötött örökösödési szerződésnek is. Zsigmond király Gergely hűségét, melyet azon zavaros időben tanúsított, midőn a „hálátlan és hűtlen” főpapok, főurak és némely nemesek ellene föllázadtak, a birtokai feletti szabad rendelkezéssel és több adománnyal is jutalmazta. Az 1403-as lázadás élén a nemzetség kanizsai ágához tartozó János esztergomi érsek állt. Valószínűleg a csornai konvent is az érsek utasításait követhette, mivel Gergely az érsek szerint a csornai templomot „szentségtelen hatalmaskodó kézzel” megrabolta, kincseiből, adományos leveleiből kifosztotta. Gergely e politikai viszály miatt nemzetsége összes tagjaival meghasonlott, összes szerzeményes birtokait Molnári Kelemenre – a később győri püspökre – és az ő testvéreire hagyta, akiket saját testvéreiül is fogadott.[4]

Jelentősebb családtagok

Jegyzetek

  1. ↑ Vicza (új irásmódban Vica) Beled település része, Vica 300 körüli létszámával 1983-ban olvadt bele Beled nagyközségbe .
  2. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/viczay2.html
  3. ↑ Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie Nemzetségek 5.
  4. ↑ 4,0 4,1 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie Nemzetségek 6.

Források

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Viczay_(ród)&oldid=16117”