|
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek. Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Kevevára központtal, a mai Vajdaság déli részén.[1] A törökökkel vívott háborúk során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került török hódoltság alá. Az 1876-os vármegyerendezés során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a Magyar Tudományos Akadémia is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg.
Földrajzi kiterjedése
Területe a mai Vajdaság legdélibb részére terjedt ki. A 20. század eleji Torontál és Temes vármegye déli részén, a Duna bal oldalán, keleten a Karas torkolatáig, nyugaton a Dunáig és a Temesig terjedt. Középső részét a terméketlen és néptelen Maksond mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az alibunári és delibláti mocsaras, homokos vidék.
Przypis
|
| Żupania Kovinska
Comitatus de Kewe (łac.)
Keve vármegye (węg.)
()
|
| Siedziba:
|
Kevevára
|
| Powierzchnia:
|
|
| Ludność:
|
|
| Narodowości:
|
|
| Utworzony:
|
XI wiek
|
| Zlikwidowany:
|
XVI wiek
|
| Keve
|
|
