Pest-Pilis-Solt-Kiskun

Z Felczak story
Wersja z dnia 09:08, 20 lut 2020 autorstwa Admin (dyskusja | edycje) (Utworzono nową stronę "{{Uwaga| |strona = https://de.wikipedia.org/wiki/Komitat_Pest-Pilis-Solt-Kiskun |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brocca&action=history |nota = w...")
(różn.) ← poprzednia wersja | przejdź do aktualnej wersji (różn.) | następna wersja → (różn.)
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

[[Kép:KingdomOfHungary Josephinische Landesaufnahme Original Map 1782-1785.jpg|bélyegkép|360px|Pest-Pilis-Solt vármegye az első katonai felmérés térképén]]

thumb|left|200px|Mapa administracyjna powiatu Pest-Pilis-Solt-Kiskun z drugiej połowy lat 30. XX wieku

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található.

Földrajz

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az Alföldhöz tartozott (Pesti-síkság és Kiskunság). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Cserhát egy része és a Gödöllői-dombság. Legfontosabb folyója a Duna volt.

Északról Esztergom, Hont és Nógrád vármegyék, keletről Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád, délről Bács-Bodrog és (1932-ig) Baranya vármegye, nyugatról pedig Tolna, Fejér és Komárom vármegyék határolták.

Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskun

Comitatus Pestiensis et Pilisiensis et Soltensis et Cumania Minor (łac.)
Komitat Pest-Pilisch-Scholt-Kleinkumanien (niem.)
(1910)

Herb von Pest-Pilis-Solt-Kiskun Comitatus Pestiensis et Pilisiensis et Soltensis et Cumania Minor (łac.) Komitat Pest-Pilisch-Scholt-Kleinkumanien (niem.)
Siedziba: Budapest
Powierzchnia: 12 228 km²
Ludność: 1 978 041[1]
Narodowości: 87 % Węgrzy
8 % Niemcy
2 % Słowacy
3 % inni (Czesi, Polacy, Bunjewatzen, Serbowie, Chorwaci, Cyganie)[2]
Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: 1876
Pest-Pilis-Solt-Kiskun