Nekcsei Demeter

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Poprzednik: Skarbnik królewski (1315-1338) Następca: Borsa Beke Szécsényi I. Tamás Plik:Nekcsei Demeter címere.jpg Nekcsei Demeter címere Plik:14th-century painters - Bible of Dömötör Nekcsei - WGA15945.jpg Nekcsei Demeter bibliájának 5. verzója. A bal alsó sarokban látható az ún. donációs kép. Nekcsei Demeter (pol. Demetriusz Nekcsei), węgierski szlachcic, królewski skarbnik (1315-1338) za panowania króla Węgier Ludwika I. Po jego śmierci król wydzierżawił obie królewskie izby mennicze, prawie wyjątkowo w średniowieczu. Nekcsei Demeter, az 1310-es évekig Lipóci (1282 – 1338) I. (Anjou) Károly tárnokmestere volt szokatlanul hosszú időn át 1315. augusztus 1-től egészen 1338-ban bekövetkező haláláig. Halála után a király mindkét királyi pénzverő kamarát - a középkorban szinte egyedülálló módon - bérbeadta. Przodkowie Pochodzi z lipotańskiej gałęzi klanu Aba. Chociaż istnieją wzmianki o przodkach Demetera z drugiej połowy XII wieku, to jednak odgrywali oni ważną rolę na dworze królewskim dopiero w XIII wieku. Jego dziadek, syn Głuchoniemego Demeter II był głównym kustoszem króla Andrzeja II, uczestnikiem V wyprawy krzyżowej do Ziemi Świętej i kustoszem księcia Kolomana, a następnie dworzaninem. Od króla Beli IV i księcia Kalmana otrzymał przyszłe dwa centra majątkowe rodziny [[Nekcsei]: majątek Lipóc w komitacie Sáros i Nekcse (1240) w komitacie Baranya. Ojciec Demetera, Aleksander uciekł z pola bitwy pod Muhi do Dalmacji, będąc w eskorcie Beli IV. Dzięki królowi otrzymał Adorján, dodatek do zamku Valkó i do przodu komitatu Baranya. Król wyjął go i jego poddanych spod jurysdykcji zwykłego sądu kraju i zaoferował mu zwolnienie podatkowe. Aleksander poślubił siostrę wojewody Siedmiogrodu Władysłąwa Kána. Z tego małżeństwa urodziło się czterech synów, w tym Demeter. [2] Az Aba nemzetség Lipóci ágából származott. Jóllehet, Demeter őseiről a 12. század második felétől vannak adatok, fontos szerepet azonban csak a 13. században töltöttek be a királyi udvarban. Nagyapja, Sükösd fia Demeter II. András király főétekfogója, szentföldi hadjáratának részese, fia, Kálmán herceg nevelője, majd udvarmestere volt. Ő szerezte meg IV. Bélától, illetve Kálmán hercegtől a Nekcsei család két birtokközpontját, a Sáros megyei Lipóc és a Baranya megyei Nekcse (1240) uradalmát. Nekcsei Demeter apja, Sándor a muhi csatából Dalmáciába menekülő IV. Béla kísérője és védelmezője volt. Hálából megkapta Adorjánt, a valkói vár tartozékát és a Baranya megyei Csatárt. A király kivette őt és jobbágyait az ország rendes bíróságának illetékessége alól, s adómentességet kínált számára. Nekcsei Sándor Kán László erdélyi vajda nővérét vette feleségül. E házasságból négy fiúgyermek született, köztük Demeter. Życiorys Rok urodzenia Demeters nie jest znany. W 1282 r. on i jego bracia zostali wymienieni już jako dorośli. 26 maja 1316 r., Karol Robert opisał go jako blisko piećdziesięcioletniego skarbnika królewskiego. Demeter pełnił tę funkcję przez dwadzieścia dwa lata, aż do śmierci. Począwszy od lat 1310. Otoczenie karola Roberta tworzone było nie przez wysokie urodzenia, lecz tylko przez nominacje przełożonych, bądź za wierna służbę. Brat Demetera, Aleksander, również walczył po stronie Karola i otrzymał kilka darowizn w nagrodę za udział w bitwie pod Rozgony. Demeter születési éve ismeretlen, 1282-ben fivéreivel együtt, már felnőttként említik. 1316. május 26-án, amikor Károly Róbert tárnokmestereként írnak róla, közel járhatott ötvenedik évéhez. E tisztét huszonkét éven át, haláláig töltötte be. Károly Róbert társadalmi bázisát az 1310-es évektől már nem a nagy hatalmú, csak névleg mellette álló előkelők, hanem a nagy nemzetségek eddig háttérbe szorított ágai, illetve feltörekvő köznemesek alkották, akik évtizedeken át hűségesen kitartottak mellette. Károly oldalán harcolt Demeter testvére, Sándor is, s a rozgonyi csatában való részvétele jutalmául több adományt is kapott. W 1312 r. Karol zezwolił na budowę zamku w ich majątku w Nekcsei i od tego czasu używali nazwiska Nekcsei, chociaż rzadko również nazywano ich Lipóci. Według Dezső Dercsényi możliwe jest, że Nekcsei studiował na włoskim uniwersytecie, a później wykorzystał swoje doświadczenie jako skarbnik. Przypisuje mu sie reformę gospodarczą i finansową Karola I, która między innymi uderzyła w złoty forint godny modelu florenckiego. Oprócz swojego skarbnikowania był ispánem komitatu Trencsén, a następnie komitatów: [[Bács] i Bodrog [3]. Założył klasztor paulinów, gdzie chciał być pochowany. 1312-ben I. Károly engedélyezte nekcsei birtokukon a vár építését, innentől kezdve használták a Nekcsei nevet, bár ritkán még szerepeltek Lipóciként. Dercsényi Dezső szerint elképzelhető, hogy Nekcsei itáliai egyetemre járt, itt szerzett tapasztalatait kamatoztatta később tárnokmesterként. Neki tulajdonítják I. Károly gazdasági és pénzügyi reformját, aminek során többek között firenzei mintára értékálló aranyforintot vertek. Tárnokmestersége mellett trencséni, majd bácsi, bodrogi ispán is volt. Ő alapította meg a csatári pálos monostort, ahová temetkezni kívánt. Uczestniczył w spotkaniach międzynarodowych, na których zawarto ważne traktaty międzynarodowe. Tak więc w 1327 r. w Trnawie odbyły się rozmowy między Karolem I a królem Czech anem Luksemburskim, gdzie oba kraje miały podwójny system walutowy złoto-srebro oparty na nowym węgierskim forintie złotym i czeskim srebrnym gazarze. Był też na spotkaniu królewskim w Wyszehradzie w 1335 r., gdy ustanowiono nowy system międzynarodowych szlaków handlowych [3]. Részt vett azokon a nemzetközi találkozókon, ahol nagy jelentőségű nemzetközi szerződések születtek. Így 1327-ben Nagyszombatban I. Károly és Luxemburgi János cseh király megbeszélésein, ahol a két ország kettős, arany-ezüst valutarendszerében egyeztek meg az új magyar aranyforintra és a cseh ezüstgarasra alapozva. Ott volt 1335-ben Visegrádon a királytalálkozón, ahol a nemzetközi kereskedelmi utak új rendszerét fektették le. Prawdopodobnie napisał Biblię Necsei w warsztacie w Bolonii. Az ő rendelésére készült valószínűleg egy bolognai műhelyben a Nekcsei-biblia. Jego brat Aleksander był kasztelanem niegdyś zbuntowanego zamku Borsák, Körösszeg i jednym z dowódców bitwy pod Rozgonami [3]. Testvére, Sándor a korábban lázadó Borsák várának, Körösszegnek a várnagya volt, továbbá a rozgonyi csata egyik vezetője. Działalność w zakresie polityki gospodarczej Demeter jest związany z reformą finansową i gospodarczą, która stała się znana jako nowa polityka gospodarcza Karola Roberta. Ustanowił on siłę ekonomiczną władców andegaweńskich i umożliwił ich aktywną politykę zagraniczną. Demeter był faktycznym szefem finansów publicznych i głównym kierownikiem polityki finansowej i gospodarczej kraju. Był odpowiedzialny za zarządzanie monetami, solą, cłami i górnictwem. Miał kontrolę nad koronami, a zarządzanie pozostałymi farmami zamkowymi było w jego rękach. Jest możliwe, że utalentowany młody Demeter zdobył doświadczenie we Włoszech i mógł ukończyć szkołę średnią. Tutaj zdobył doskonałą wiedzę ekonomiczną. Prawdopodobnie Demeter opracował i wdrożył nową politykę gospodarczą Karola Roberta. Nekcsei Demeter nevéhez fűződik az a pénzügyi és gazdasági reform, amely Károly Róbert új gazdaságpolitikája néven vált ismertté. Megalapozta az Anjou-uralkodók gazdasági hatalmát, s lehetővé tette aktív külpolitikájukat. Nekcsei Demeter volt az államháztartás tényleges feje, az ország pénzügyi és gazdasági politikájának legfőbb irányítója. Hatáskörébe tartozott a pénzverés, a só-, a vám- és a bányaregáléügyek irányítása. Ő rendelkezett a koronajavak felett, az ő kezében futott össze a még meglevő várgazdaságok irányítása is. Elképzelhető, hogy a tehetséges ifjú Demeter Itáliában szerzett tapasztalatokat, esetleg magasabb szintű iskolákat is végzett. Itt szerezhette kitűnő gazdasági ismereteit. Valószínűleg Demeter gondolta ki és valósította meg Károly Róbert új gazdaságpolitikáját. Jednym z kamieni węgielnych reformy gospodarczej rozpoczętej w 1323 r. była reforma monetarna. Moneta złych pieniędzy została zniesiona, złoty forint wzorowany na modelu florenckim wprowadzono w 1325 r., a srebrne działa wybite na modelu czeskim wprowadzono w 1329 r. Król nabył złoto i srebro potrzebne do bicia, wprowadzając monopol rudy szlachetnej, a w 1327 r. właściciele ziemscy zainteresowali się wydobyciem: należna im była jedna trzecia tantiem należnych królowi. Dzięki tym reformom Węgry stały się najważniejszym krajem produkującym złoto w nowoczesnej Europie i miały bardzo duże zapasy srebra. Król mocno opierał się na miastach, zainspirowany tym Demeter wspierał osady. Podatek obywatelski, poparty różnymi przywilejami, znacznie zwiększył przychody Skarbu Państwa. W celu ożywienia handlu Wiedeń zniósł prawo do przemieszczania się towarów w Wiedniu. Rezultatem pracy skarbnika królewskiego jest 1336 węgiersko-czesko-polska konwencja handlowa i celna. Demeter przeprowadził kontrolę (wraz z arcybiskupem Ostrzyhomia) dziesięciu mennic i komór górniczych. Za czasów skarbnikowania był ispánem kilku komitatów i był sędzią. Az 1323-ban elkezdett gazdasági reform egyik sarkköve a pénzreform volt. Megszüntették a rossz pénz verését, 1325-ben bevezették a firenzei mintára vert aranyforintot, 1329-től cseh mintára vert ezüstgarasok kerültek forgalomba. A pénzveréshez szükséges aranyat és ezüstöt úgy szerezte meg a király, hogy bevezette a nemesérc monopóliumát, 1327-ben pedig a földtulajdonosokat érdekeltté tette a bányaművelésben: a királynak járó bányabér egyharmada őket illette meg. E reformoknak köszönhetően Magyarország a korabeli Európa legfontosabb aranytermelő országa lett, s igen nagy ezüstkészlete is volt. A király Nekcsei Demeter sugalmazására erősen támaszkodott a városokra, támogatta a telepítéseket. A különböző kiváltságokkal támogatott polgárság adója jelentősen növelte a kincstár bevételeit. A kereskedelem fellendítése érdekében kiküszöbölte Bécs árumegállító jogát. A tárnokmester munkásságának eredménye az 1336. évi magyar–cseh–lengyel kereskedelmi és vámegyezmény. A tárnokmester ellenőrizte (az esztergomi érsekkel egyetemben) a tíz pénzverő és bányakamarát. Tárnokmestersége idején több megye ispánja volt, s bírói tevékenységet is végzett. Przypisy Jegyzetek Források A Nekcsei-Biblia legszebb lapjai. (A bevezetőt Dana J. Pratt, a képmagyarázatokat Levárdy Ferenc írta; tervezte és gondozta Szántó Tibor. Dercsényi Dezső; Wehli Tünde és Levárdy Ferenc tanulmányaival.) Budapest-Washington, 1988. További információk A falu szülötte - Nekcsei Demeter (Gyöngyöspata) Frideczky Frigyes: Szürke eminenciások a magyar történelemben Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

Nekcsei Demeter — Skarbnik królewski — Herb Nekcsei Demetera Herb Nekcsei Demetera Skarbnik królewski Okres od 1315 do 1338 Poprzednik Borsa Beke Następca Szécsényi I. Tamás Dane biograficzne Klan Aba Ród Lipóci Rodzina Nekcsei Pochodzenie węgierskie Państwo Królestwo Węgier w unii personalnej z Królestwem Chorwacji Urodziny 1282 Śmierć 1338 Ojciec nieznany Matka nieznana

[[Kategoria:Ród Lipóci