Hédervári III. Lőrinc
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Hédervári Lőrinc (pol. Laurenty Hédervári († lipiec 1447), węgierski szlachcic. Hédervári Lőrinc (? – 1447 júliusa) középkori magyar főúr. Spis treściŻyciorysZa panowania króla Gejzy II rodzina Hédervári zaczęła się nazywać cześć Hédervár zbudowanego przez Hedrika wśród dwóch braci, którzy przybyli do kraju. Z tej rodziny pochodził także Laurenty III. Hédervári, który żył w czasach króla Węgier Zygmunta. A II. Géza király idején az országba bejött két testvér közül Hedrik által épített Héderváráráról kapta nevét a Héderváry család. E családból származott Hédervári (III) Lőrinc is, aki Zsigmond király idejében élt. W 1415 r. Lőrinc był koniuszym królowej, a w latach 1418-1419 był odźwiernym królewskim. W latach 1421–1447 był ispánem komitatu Moson. W latach 1428–1437 był koniuszym królewskim króla Zygmunta, to znaczy odpowiadał za jego podróże. W latach 1427–1429 był ispánem komitatu Keve. W 1429 r. był ispánem komitatu Külső-Szolnok, w latach 1429–1430 był sędzią Kumanów. Héderváry Lőrinc 1415-ben a királyné lovászmestere, 1418-1419 közt ajtónállómestere volt. 1421-1447 közt Moson vármegye ispánja. 1428-tól 1437-ig Zsigmond király lovászmestere, vagyis utazási ügyeinek intézője volt. 1427-től 1429-ig Keve vármegye ispánja és kevei várnagy. 1429-ben Külső-Szolnok vármegye ispánja, 1429-1430 közt a kunok bírája (ispánja). Miał posiadłości w kilku komitatach, takich jak Győr i Komárom. Több megyére kiterjedő birtokai voltak, például Győr és Komárom vármegyékben is. W 1432 roku otrzymał od króla Zygmunta darowiznę na rzecz Kocsa wraz ze swoimi obyczajami, którą król kupił na zamek Hunyad od rodziny Bánffy w Losonczu. Dziedziczy Miklós VI (Csánki D. Magyaro. Geografia historyczna Hunyadiak Kor. III. 1897)'Tekst tłustą czcionką' 1432-ben adományba kapja Zsigmond királytól Kocs helységet, vámjával együtt, melyet a király Hunyad váráért vett cserébe a losonczi Bánffy családtól, a falu 1447-ben bekövetkezett haláláig birtoka maradt, majd fiai (II. Imre -(1450-ben Macsói bán) és VI. Miklós öröklik. (Csánki D. Magyaro. tört. földr.a Hunyadiak Kor. III. 1897.) W 1433 r. otrzymał od króla Igmánda, Csicó, Kéthely, Kendertó i Császár]] oraz zamek Gönyű wraz z akcesoriami. 1433-ban a királytól megkapta Igmánd, Csicsó, Kéthely, Kendertó és Császár helységeket is, és Gönyű várát tartozékaival. 7 marca 1437 r. król Zygmunt mianował go palatynem. W latach 1445–1447 był ispánem komitatu Pozsega. 1437. március 7-én Zsigmond király nádorrá nevezte ki. 1445-1447 közt Pozsega vármegye ispánja volt. Zmarł w lipcu 1447 r. Tisztségét 1447 júliusában bekövetkezett haláláig viselte. RodzinaO jego rodzinie wiemy niewiele. Był synem Mikołaj IV (1403), nic nie wiemy o jego bracie. Był żona dwukrotnie:
Apja IV. Miklós volt (1403), testvéréről nem tudunk. Genealogia
Fiai: *II. Imre, aki 1450-ben macsói bán volt. Kétszer nősült. Első neje Teutur Hanka (Johanka?) volt; második Garai Dezső leánya Garai Borbála volt, kitől egy leánya Dorottya maradt, ki utóbb Drágffy Bertalan hitvestársa lett, s így fi ágon magvaszakadt. *VI. Miklós nevű fia birtokaira 1491-ben új adományt vitt, és hosszú öregkort ért. Három gyermeke - egy lánya és két fia - közül Katalin Rozgonyi István hitvese lett. *IV. Lőrinc még apja életében utód nélkül halt meg. *II. Ferenc nevű fia Cháki Benedek Borbála nevű leányát vette nőül, de gyermekei nem maradtak.
Fiai 1500-ban Vigman, Csicsó (a törökök elpusztították), Kocs, Kéthely és Császár helységeken kívül Gyurcs, Szolnok, Bertalanos, Barancsháza, Teke, Pósháza, Attyafölde, Tegeny, Ótelek, Sárás, Mátyásfölde, Petend, Árok-Sikár, Vény, Szil, Kerekárok, Baticz, Rózsás, és Pusztaettének is birtokosai voltak. Zasoby
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||