Bár-Kalán (ród)

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Rodzaj Bar-Kalan lub Wine-Kalan (rodzaj Boric) [1] był średniowiecznym rodzajem arystokratycznym wywodzącym się z przywódcy Anonymusa Onda. Bánk bán pochodzi z tego rodzaju. [2]

A Bár–Kalán vagy Bor-Kalán nemzetség (Bór nemzetség)[1] középkori főúri nemzetség volt, amelyet Anonymus Ond vezértől származtatott. Ebből a nemzetségből származott Bánk bán.[2] 

Herbem tego rodzaju był półkształtny rozgałęziony lew [2], który popiera stwierdzenie Anonymusa, że ​​jest on przywódcą, tj. Rodzajem wodza plemiennego. Jednak rodzaje zwykle otrzymały swoje nazwiska od członków swojego państwa - czyli od posiadaczy epoki Szczepana - ponieważ stworzyło to podstawę prawną do ich posiadania [3].

A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt,[2] ami alátámasztja Anonymus közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó. A nemzetségek nevüket azonban általában az államszervezés- azaz István-kori birtokos tagjaikról kapták, mert ez teremtett számukra jogalapot a birtokláshoz.[3] 

Historia

Według węgierskiej kroniki książę Géza poślubił Sarolt za radą Beleda (Beliud). Teść Beleda był właścicielem ziemi Kalana (Kolan, Kulan), który dodał swoją córkę do walki ze swoim młodszym bratem, Keanem. Beled miał majątki w pobliżu Cisy, był właścicielem zamku Csongrád. Nazwy miejscowości Bár, Kalán i Kaján można również znaleźć na terytorium hrabstwa Hunyad, tzn. Mogą tu również istnieć letnie pastwiska, które mogą pozostać na nich z obszaru lidera Ond. Pomiędzy swoimi posiadłościami w okręgach Csongrád i Hunyad mogli zmienić styl życia wzdłuż Fehér-Körös. [4]

A Magyar Krónika szerint Géza fejedelem Saroltot Beled (Beliud) tanácsára vette feleségül. Beled apósa, Kalán (Kolán, Kulan) földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, Kaján (Kean) ellen. Belednek a Tisza mellett voltak birtokai, övé volt Csongrád vára. Hunyad vármegye területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még Ond vezér területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a fehér-Körös mentén végezhették.[4] 

Jego majątki obejmowały także Temesújlak, Temesillésd, znajdujące się w dzisiejszym okręgu Timiș, i Máslak do 1471 r., Kiedy to wymarli synowie Szeri Pósy.

Birtokai közé tartozott még a mai Temes megye területén fekvő Temesújlak, Temesillésd és 1471-ig, a Szeri Pósa fiak kihaltáig Máslak is. 

Starożytne gniazdo rodziny Bár-Kalán było terytorium dzisiejszego okręgu Csongrád. Syn Szczepana, syn Szczepana (1263–1265), syn Szczepana (1263–1265) osiedlił się na terytorium dzisiejszego okręgu Timiş dopiero po inwazji tatarskiej. Izsép (1265–1288), przodek rodziny Szeri Pósa. Syn tego II. Pósa (1306–1352) był szefem Krassai, który znacznie zwiększył bogactwo swojej rodziny. Wśród synów Balázs (1342–1368) był królewskim ochroniarzem, a István (1342–1382) był naczelnym władcą hrabstwa Caraș. Na początku XIV wieku rodzina nabyła Kért i Árok, znajdujące się obok dzisiejszej Angyalkút. W tym czasie Ződi (dziś Szépfalu) był już właścicielem tej rodziny, która była centrum dworu.

A Bár-Kalán-nemzetség ősi fészke a mai Csongrád vármegye területe volt. A mai Temes vármegye területére csak a tatárjárás után telepedett le Bár fia István fia Izsép (12631265) fia II. Izsép (12651288), a Szeri Pósa család őse. Ennek fia. II. Pósa (13061352) krassai főispán volt, ki családja vagyonát jelentékenyen gyarapította. Fiai közül Balázs (13421368) királyi testőr és István (13421382) Krassó vármegye főispánja volt. A család a 14. század elején megszerezte a mai Angyalkút mellett fekvő Kért és Árokit. Ekkor már e nemzetség birtoka volt Ződi (ma Szépfalu), mely egy uradalom központja volt. 

Na terytorium hrabstwa Csongrád - ich zimowego zakwaterowania - zbudowano dwa klasztory (Ópusztaszer, Ellősmonostora na północny zachód od Csongrád).

Csongrád vármegye – téli szállásuk – területén, két monostort is építettek (Ópusztaszer, Ellősmonostora Csongrádtól északnyugatra). 

A 15–16. Według danych dyplomowych wieś Bokur (Buchur), która leżała między Csongrád i Alpár w XVI wieku, była również własnością Nány, syna Szeriego Pósy z rodziny Bor - Kalán. Wieś została wymieniona w 1266 r. Między Alpen i Csongrád między Eggenfa i Turba (iuxta Ticiam terram Buchur), w 1276 r. Między Alap i Turba.

A 15–16. században Csongrád és Alpár között feküdt Bokur (Buchur) falu is az okleveles adatok szerint a Bor–Kalán nemzetségbeli Szeri Pósa fia, Nána birtoka volt. A falut 1266-ban Alpár és Csongrád közötti Égenfa és Turba között (iuxta Ticiam terram Buchur), 1276-ban Alap és Turba között sorolták föl. 

Inne posiadłości tego rodzaju znajdowały się w Baranyi, w powiecie Esztergom. [2]

A nemzetség további birtokai Baranya, Esztergom vármegyében feküdtek.[2] 

Okręgi w Esztergom:

A nemzetség Esztergom vármegyei birtokai: 
  • Nagysáp i były Őrisáp (obecnie zwykły), dawniej Lord-Sáp lub Or-Sáp zwykły
  • Nagysáp és az egykor hozzá tartozó Őrisáp (ma puszta), régente Úr-Sáp, vagy Or-Sáp puszta

Wybitni członkowie rodziny

Rodziny z rodu

Źródło

  • A Bor-Kalán nemzetség birtokperének ítéletlevele 1332-ből; oklevélford., előszó, jegyz. Papp Róbert; JATE Press, Szeged, 2007 (Documenta historica)

Przypisy

  1. ifj. Reiszig Ede, Sarlay Samu: GÖMÖR-KISHONT VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
  2. 2,0 2,1 2,2 ed.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, s. 662. (1994). ISBN 963-05-6722-9
  3. Györffy György. 18 / Uralkodó osztály és világi birtok., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
  4. Györffy György. 8 / Géza belső rendje., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2

Bár-Kalán

Herb {{{dynastia}}}
Kraj Królestwo Węgier
Pierwszy
Ostatni
Początek
Koniec
Pochodzenie węgierskie
Ród Bár-Kalán
Gałęzie Szeri