Spisek przeciwko królowi Zygmuntowi i niewola w 1401 roku
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Konspiracja i uwięzienie króla Zygmunta w 1401 r. Była rewolucją pałacową, w której 28 kwietnia 1401 r. Król został schwytany przez zbuntowanych szlachciców i zawiesił wykonywanie swoich suwerennych praw.
A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben az a palotaforradalom, amelynek során 1401. április 28-án a budai palotában foglyul ejtették a királyt a fellázadt főurak, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlását.
Spis treści
Tło historyczne
Po śmierci węgierskiej królowej Marii I (1395), po dwóch nieudanych próbach, król Zygmunt II. Jedna z córek księcia Burgundii jest mężatką z córką [1], i to w późniejszej II. Johanna Królowa Neapolu, II. Charles (córka) Little wygrał rozdanie, które z kolei zawiodło w oporze Partii Neapolitańskiej, zwróciło się do księżnej Małgorzaty Śląskiej. W tym czasie Zygmunt spotkał się z księżniczką i natychmiast zaangażował ją 11 maja 1396 r., Z udziałem arcybiskupa Boroszlo, ale zaręczyny były nadal utrzymywane w tajemnicy. W tym czasie panna młoda wróciła do Brieg, gdzie była przygotowana do roli przyszłej królowej, a jej ojciec starał się podnieść posag, ale wkrótce zmarła w 1399 r. I od tego czasu została oddana pod opiekę swoich braci. [2] W 1401 r. Zygmunt Zesłał wiernego Polaka, Stiborici Stibor, województwo transylwanii, aby jego narzeczona sprowadziła na Węgry na wesele. Ambasador rozpoczął Wielkanoc przed Wielkanocą, ale na Węgrzech dalsze małżeństwa udaremniły to małżeństwo.
I. Mária magyar királynő halála (1395) után Zsigmond király két sikertelen kísérletet követően, hogy egyrészt II. Fülöp burgundi herceg egyik lányát feleségül vegye,[1] másrészt, hogy a későbbi II. Johanna nápolyi királynőnek, II. (Kis) Károly lányának a kezét elnyerje, ami viszont a nápolyi párt ellenállásán hiúsult meg, fordult a sziléziai Margit hercegnő felé. Zsigmond ekkor ismerkedett meg a hercegnővel, és rögtön el is jegyezte őt 1396. május 11-én a boroszlói érsek közreműködésével, de az eljegyzést ebben az időben még titokban tartották. A menyasszony ekkor még visszatért Briegbe, ahol jövendő királynéi szerepére készítették fel, és a hozományát igyekezett előteremteni az apja, aki azonban hamarosan, 1399-ben meghalt, és ettől kezdve bátyjai gyámsága alá került.[2] 1401-ben Zsigmond hű lengyelét, Stiborici Stibor erdélyi vajdát küldte a menyasszonyáért, hogy hozza Magyarországra, az esküvőre. A követ húsvét előtt el is indult az aráért, Magyarországon azonban a további események meghiúsították ezt a házasságot.
Spisek
28 kwietnia 1401 r. Liga Kanizsa i zbuntowani władcy schwytali króla Zygmunta Luksemburga w pałacu Buda i zawiesili go w sprawowaniu jego panowania. Najpierw zostali zamknięci w zamku wyszehradzkim, a władzę przekazano Radzie Królewskiej. Jednak z powodu rozwiązania nie zgodzili się co do tożsamości króla. W tym celu Liga Garai działała obok króla, przenosząc Zsigmonda do jego zamku Siklós, gdzie zawarli z nim sojusz.
1401. április 28-án a Kanizsai-liga és a fellázadt főurak a budai palotában foglyul ejtették Luxemburgi Zsigmond királyt, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlásában. Előbb a visegrádi várba zárták, a hatalmat pedig a királyi tanácsra ruházták. A széthúzás miatt azonban nem jutottak egységre a király személyét illetően. Erre a Garai-liga a király mellett lépett fel, saját várába, Siklósra szállították Zsigmondot, ahol szövetséget kötöttek vele.
Następstwa
Ze względu na tło, w którym aktywnie uczestniczyli Miklós Garai i Hermann Cillei, król ostatecznie porzucił ten plan małżeństwa z księżniczką Margit, co było również spowodowane tym, że przyszłe bliskie stosunki między bogatym Śląskiem a Węgrami przy wsparciu Czech stanowiły zagrożenie. Dla polskiego króla Ulasza polski król, który zaangażował Annę Cillei jako potencjalnego pretendenta do tronu, został zneutralizowany poprzez zaręczyny innej dziewczyny z Cille, Borbáli Cillei. Margit Briegi nie miała nawet fryzury, zanim została królową Węgier [3].
A háttéralkuk következtében, amelyekben Garai Miklós és Cillei Hermann tevékenyen részt vett, végül a király ejtette ezt a házassági tervét Margit hercegnővel, amiben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a gazdag Szilézia és Magyarország jövőbeli szoros kapcsolata Csehország támogatásával fenyegetést jelentett II. Ulászló lengyel király számára, így a Cillei Annát eljegyző lengyel királyt mint potenciális trónkövetelőt sikerült semlegesíteni egy másik Cillei lány, Cillei Borbála eljegyzésével. Briegi Margitból így csak hajszál híján múlt, hogy nem lett magyar királyné.[3]
Irodalmi megjelenésen
Tuster Jolán Mária A siklósi vár foglya c. regénye ezt az eseményt taglalja.
Przypisy
- ↑ II. Fülöp Luxemburgi Bona francia trónörökösné és cseh királyi hercegnő fiaként Zsigmond király elsőfokú unokatestvére volt, hiszen mind a burgundi herceg, mind pedig Zsigmond I. (Luxemburgi) János cseh király unokái voltak.
- ↑ L. Szilágyi (1895).
- ↑ Vö. Wertner (1889), Szilágyi (1895) és Mályusz (1984).
Zasoby
- Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387–1437, Gondolat, Budapest, 1984
- Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, Győr, nyomtatott Sauervein Gézánál, 1861
- Schönherr Gyula. Az Anjou-ház örökösei, w: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet (po węgiersku), Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 385–630. o. (1895). Hozzáférés ideje: 2019. július 12.
- Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981
- Szalay József–Baróti Lajos. A magyar nemzet története (po węgiersku). Budapest: Lampel Róbert: Wodianer (1895–1898). Hozzáférés ideje: 2019. július 12.
- Wertner Mór. [„Zsigmond király egy ismeretlen házassági összeköttetéséről” (po wegiersku). Századok 1889 (23), 772–776. o. (Hozzáférés ideje: 2019. július 12.)
- Zsigmond visegrádi fogsága, In: Magyar katolikus lexikon XV. (Veszp–Zs). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2010.
További információkb
- Tuster Jolán Mária: A siklósi vár foglya, Palladis Rt., Budapest, 1942
