Lendvai Miklós
Za: [1]
| Poprzednik: | Ban Slawonii (1342-1343) |
Następca: |
| Mikac Mihaljević | mmm |
W latach 1345–1346, w latach 1345–1356, w latach 1353–1356, Miklós Lendvai z Hahót walczył z chorwacko-dalmatyńskim. Założyciel rodziny Bánffy w Alsólendvie, właściciel zamku Lendva, duży właściciel ziemski i wódz kilku powiatów.
Hahót nembeli Lendvai Miklós 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között Horvát-Dalmát bán. Az alsólendvai Bánffy család alapítója, nagybirtokos, több vármegye főispánja, a Lendvai vár ura.
Życiorys
Jest potomkiem starożytnego rodzaju Hahót w hrabstwie Zala. Jego ojciec, Stephen z rodzaju Hahoth, biskup Varashi, wspomniany między 1272 a 1296 rokiem. Imię jego matki jest nieznane. Jego dziadek ze strony ojca, Hahot III. Hahot. Az ősrégi Zala vármegyei Hahót nemzetség leszármazottja. Atyja, Hahót nembeli István, Varasdi ispán, akiről maradtak említések 1272 és 1296 között. Anyja neve ismeretlen. Apai nagyapja, Hahót nembeli III. Hahót volt.
Dzięki bardziej prestiżowej pozycji ojca i bogactwu jego szlachetnej rodziny, ale przede wszystkim przynależności politycznej, Miklós Lendvai powstał z niejasności i był w stanie wychować rodzinę. Miklós Lendvai László Károly był pod rządami lojalności króla Roberta i zapoczątkował świetną karierę dla rodziny. [1] Miklós był jednym z pierwszych wzmianek, że był dziekanem hrabstwa Zala od 1324 do 1346 r. Ponownie datowano go między 1349 a 1351 r. [2] W latach 1333–1343 był królową stajennych, zakazując Slawonii najpierw w latach 1343–1346, a następnie ponownie w latach 1353–1356. W tym czasie, między 1345 a 1346 r., A następnie między 1353 a 1356 r. Był również chorwacko-dalmatyńskim. W 1343 r. Otrzymał zamek Lenti, dzięki czemu jego następcy są jedną z najwybitniejszych rodzin arystokratycznych w kraju, z dwoma przyległymi majątkami; zamek ten pierwotnie zajmował Miklós Kőszegi od ojca, Hahót, z rodzaju István. W latach 1357–1359 miał godność dwojga: Mistrza Królowej i Biskupa Segesdiego [3].
Apja rangosabb pozíciójának, valamint a nemesi családja vagyonának, de főképpen politikai hovátartozásának köszönhetően, Lendvai Miklós felemelkedett az ismeretlenségből, és családját igen emelhette fel. Lendvai Miklós Károly Róbert uralkodása alatt állt a király hűségére, a család fényes karrierjének a kezdetét jelentette.[1] Miklós első okleveles említései között már 1324-től 1346-ig Zala vármegye ispánjaként szerepelt, méltóság, amelyet később ismét, 1349 és 1351 között töltötte be.[2] 1333 és 1343 között királynéi lovászmester volt, Szlavón bán először 1343 és 1346 között, majd ismét 1353 és 1356 között. Ez idő alatt, 1345 és 1346 között, majd 1353 és 1356 között egyben Horvát-Dalmát bán is volt. 1343-ban kapta meg Lenti várát is, így utódai a két összefüggő uradalom birtokában az ország egyik legjelentősebb főúri famíliájává váltak; ezt a várat eredetileg apja, Hahót nembeli Istvántól foglalta el Kőszegi Miklós. 1357-től 1359-ig pedig kettő méltósága volt, a királynéi tárnokmester, és a Segesdi ispán.[3]
Házassága és leszármazottjai
Felesége neve ismeretlen; lánya volt Péc nemzetségbeli Péc Dénes magyar nádornak. Házasságukból több gyermeke született, ők a "Bánffy" vezetéknevet vették fel, amely annyit jelentette, hogy a "bán" fiai voltak:
- alsólendvai Bánffy László
- alsólendvai Bánffy Ferenc
- alsólendvai Bánffy István, Szlavón bán, Varasdi ispán.
- alsólendvai Bánffy Miklós
- alsólendvai Bánffy János, Szlavón bán, Macsói bán, Varasdi ispán.
Jegyzetek
- ↑ Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)FORRÁSOK 871-1849
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 245.o.
- ↑ genealogy.eu Bánffy de Alsólendva family01
Kategória:Szlavón bánok Kategória:Horvát bánok Kategória:14. századi személyek Kategória:Zala vármegye főispánjai
