Kán (ród)

Za: [1] [2]

Kán Kraj Królestwo Węgier Ostatni przedstawiciel ??? Obecna głowa ??? Rok założenia X wiek Rok złożenia z funkcji ??? Pochodzenie etniczne węgierska Gałęzie „12 gałęzi”, w tym: gałąź Újlak podgałąź Trencsén

A Kán nemzetség [Kean (1240), Kan (1251), Progenies Magni Jule Bani (1303)] az Árpád-kori magyar nemzetségek egyike, melyről jelentőségéhez mérten a forrásokban, oklevelekben nagyon kevés adat maradt csak ránk. Nem ismert nevének pontos kiejtése sem, mert ha a Kean kiírás a helyes, akkor a mai magyar nyelv szerint Kaján-nak ejtenénk (v.ö: Keantó, ma Kajántó.) és 1281-ben a nemzetség egyik tagját is valóban Kajánnak hívták. A nemzetség nevének megállapítását az is nehezíti, hogy IV. Béla király uralkodása utáni időkben a nemzetség tagjai minden esetben "az Öreg Gyula bán ivadékai"-nak nevezték magukat.

A nemzetség ágai

I. Siklósi vagy báni ág

• I. Gyula az ág első ismert őse , kit kortársai "Öreg" vagy "Nagy" Gyulának hívtak. E II. András és IV. Béla király idejében élt; magasra emelkedett, majd annál nagyobbat bukott férfiú életpályája:

- 1219-ben bán és szolnoki ispán, 1220-ban szolnoki és bodrogi ispán, 1221-ben a királyné udvarbírája és csak bodrogi ispán, 1222-től 1224-ig nádor és bodrogi ispán, 1224-től 1226-ig nádor és soproni ispán, 1229-ben csak soproni ispán, 1229-1235-ig tótországi bán.

"Öreg" Gyulát 1229-ben tette meg II. András király Tót- és Horvátország bánjává, hogy Kálmán volt orosz királyt, majd 1229 végétől mint Tótország hercegét támogassa, mint tapasztalt kormányférfi. Fia II. Gyula is mellette volt, mint Kálmán herceg tárnokmestere. Ezáltal jóformán az ő kezükben volt Tótország és a Kálmán hercegnek átadott Zala-, Somogy-, Baranya-, Valkó megye igazgatása.

Öreg Gyula II. András idején mindvégig bírta a király bizalmát, azonban IV. Béla király hűtlenség miatt vizsgálatot indított ellene, s birtokaitól megfosztotta őt és börtönbe vetette, ott végezte életét is, valamikor 1237 végén, mert 1238 január 22-én haláláról már a pápai udvarnak is tudomása volt.

I. Gyula neve az erdélyi részeken maradt fenn legtovább. Egyik itteni birtokát még 1262-ben is Gyula-Medgyesnek nevezték, és 1299-ben is Gyula-havasa néven neveztek egy Nagyenyedtől nyugatra eső hegyet is.

• II. Gyula - I. Gyula fia, ki 1222-ben főpohárnok, 1229-1234 között Kálmán herceg tárnokmestere. Többé nevét nem említik.

• I. Miklós - II. Gyula fia. 1241-ben a tatárok ellen harcolt. 1266-ban Béla tótországi herceg adta neki ajándékba Beszen nevű földet, a szenttrinitási monostor közelében.

I. Miklós gyermekei: III. Gyula (1283-1298) baranyai és tolnai ispán, Ilona (1298-1336), I. Péter (1283-1341) baranyai főispán.

I. Miklós gyermekei közül I. Péter I. Péter nejétől Kaboli Ilonától született gyermekei vitték tovább a családi ágat:

Négy fia közül:

• Pál (1335-1341) - neje Bogár Ilona, kitől 3 fiú: III. Miklós (1356-1395), IV. Gyula (1342-1365) és II. István (1342-meghalt 1371).

Pál fiai közül IV. Gyula (1342-1365) vitte tovább a családi ágat, kinek fia IV. Miklós (1372-1384). Unokája IV. Miklóstól: György, ki meghalt 1395 előtt.

II. Beremendi ág

Simon (1251) fiai: - Buchk - Gyula

Simon fiai 1251-ben osztoztak meg siklósi és Siklóstól délnyugatra eső, úgynevezett belközi birtokaikon. A siklósi birtok északi része Buchknak, déli része Gyulának jutott. A Belközben Szomorfalva, Osztró (Oszró, Ztro) valamint Lak és Azariás fele Buchké. Kémes, Szaporcza-Lak és Azariás fele Gyuláé lett. -II. Péter (1296)

III. Miklós ág

III. Miklós fiai: - Orbán (1281) - Kaján (1281)

IV. Mihály ág

IV. Mihály fiai: - Balázs (1281)

A Kán nemzetség birtokai

A Siklósi vagy báni ág birtokai:

Főleg a siklósi hegység és a Dráva közötti részekre estek.

E ág fő birtoka volt Siklós város, melyet e korban Soklyós-nak írtak, várával együtt, valamint Harsány (Ebes-Harsány) egy része 1283-1313 között, Tótfalu (1345), Kápolnás-Sári és Töttös 1339-től 1341-ig, Nagyfalu egy része 1294-től, Beremend vagy Beremend és Vég-Bala 1283-1293 között.

Birtokaik voltak még: - Az Okor-pataktól és a Dráva folyótól képzett belközben: Kovácshida (1337-1342), Szerdahely (1337-1242), Rád (1447-1342), a valaha Szerdahely mellett fekvő Petend (1330), Aranyos (1330), Szomorréve (1330), Páh (1356 előtt), Dráva-Palkonya (1353 előtt), Csehi, Tésenfalva [ma Tésenfa] (1334), Szaporcza, Szomorfalva (1251-1356), Kémes (1251), Azariás [ma Aderjás] (1251-1346), Osztró [Ztro] (1251), valamint a ma ismeretlen hollétű 3 falu: Csepel (1346), Lak (1251-1346) és Kengyel (1346), és a ma ugyancsak meghatározhatatlan de belközi Almás és Szalóktelke falvak (1338 előtt).

- A siklósi hegység északi oldalán Szenttrinitás közelében Beszen (talán a mai Bisse) - A régen Baranya, most Somogy megye területére eső; az Alma patak völgyében fekvő Szentegyed, mely 1323-ig volt a Siklósi ágé (A 20. század elején Mosgótól északra eső puszta). - Baranya megye ismeretlen pontján fekvő Letenye - A Dráván túl I. Gyula birtoka volt 1237-ig a nekcsei uradalom (ma Nasicz) - A Dráván túl esett a szenterzsébeti uradalom is; amely Szenterzsébet falun kívül még Máriáslaka, Dezsőfiaistvánfalva, Gyurisfiamárklaka, Demeterispánlaka, Chotkolth, Chak, Hovalkpataka, Herlek, Damjanlaka, Imrelaka és Gergelyvadlaka nevű apró falvakból (telepekből) állt és melyeket 1337-ben kapott, vagy ekkor kapott rá megerősítést a Siklósi ág. Ezek az apró telepek valószínű új telepítések lehettek, s ennél fogva az uradalomnak valahol a későbbi Verőcze-, Pozsega- és Belovár-Körös megyék területén kellett feküdnie. (Csánki Dezső szerint Vaskától északra, a Dráva jobb partján állt egy Szenterzsébet).

A Kán nemzetség Erdélyben fekvő birtokai - Gyula-Medgyes, Tóbiásfalva (Medgyestől délkeletre), Miklóstelke (predium Nicolai, egykor Medgyestől délre feküdt), Mikeszásza és Hosszúaszó a Nagy-Küküllő mentén és az Abrout nevű föld az Ompoly mentén.

A Kán nemzetség Borsod megyében fekvő birtokai - Tardonya (Egy ideig I. Gyuláé volt) - A mára már elpusztult település egykor Pétervására környékén feküdt.

Források

• Karácsonyi János A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig

Obitelj Kán (grofovi šikloški), mađarska plemenita obitelj koja je dala banove Hrvatskoj i Slavoniji, vojvode Erdelju i palatine Ugarskoj u 13. i 14. stoljeću.

Povijest

Članovi obitelj Kán su pripadali plemenu Hermány. Oni su prešli Karpatske planine zajedno s mađarskim poglavarom Árpádom i nastanili se u Panoniji 895. godine. Bili su šikloški grofovi od 900. godine.

Članovi

• Julije I. Kán, šikloški grof, hrvatski i slavonski ban (1213., 1229.-1235.), erdeljski vojvoda (1201.-1214.), ugarski palatin (1215.-1218., 1222.-1226.)

• Ladislav I. Kán, sin Julije I. Kána, šikloški grof, ugarski palatin (1242.-1245.), hrvatski i slavonski ban (1245.-1246.), erdeljski vojvoda (1260.-1267., 1275.-1276.)

• Julije II. Kán, sin Julije I. Kána, šikloški grof, erdeljski vojvoda (1230.-1233.)

• Ladislav II. Kán, sin Julije I. Kána, oženio princezu poljske kraljevske obitelji Piast, erdeljski vojvoda (1294.-1315.), osnivač dinastije Lacković

• Julius I. Kán, hrabia Siklo, chorwacki i słowiański Ban (1213, 1229-1235), książę Erdel (1201-1214), węgierski palatyn (1215-1218, 1222-1226)

• Kán I. László, syn Julius I. Kán, hrabia Siklo, węgierski palatyn (1242-1245), chorwacki i słowiański zakaz (1245-1246), książę Erdel (1260-1267, 1275-1276). )

• Julije II. Kán, syn Julii I. Kán, hrabia Siklo, książę Erdel (1230-1233)

• Władysław II. Kán, syn Julii I. Kán, poślubił księżniczkę polskiej rodziny królewskiej Piasta, księcia Erdela (1294–1315), założyciela dynastii Lackovic

---

Za: [3]

Kán is the name of a Hungarian noble family which gave bans (governors) to Croatia and Slavonia, voivodes to Transylvania, and palatines to Hungary in the 13th and 14th centuries.

History

The Kán family were members of the Hermány clan. They crossed the Carpathian mountains together with Árpád, leader of the Magyars, and settled in Pannonia in 895. They were Counts of Siklós from the year 900.

Members

Notable members of the family include:

Transylvanian branch

• Julius I (Hungarian: Gyula) Kán. Count of Siklós. Ban of Croatia and Slavonia, 1213, 1229-1235. Voivode of Transylvania, 1201-1214. Palatine of Hungary, 1215–1218, 1222-1226.
• Ladislaus I (Hungarian: László) Kán, son of Julius I Kán. Count of Siklós. Palatine of Hungary, 1242-1245. Ban of Croatia and Slavonia, 1245-1246.
• Julius II Kán, son of Julius I Kán. Count of Siklós. Voivode of Transylvania, 1230-1233.
• Ladislaus II Kán (Hungarian: László) Kán, son of Ladislaus I Kán. Voivode of Transylvania, 1260–1267, 1275-1276.
• Nicholas Kán, son of Ladislaus I Kán. Archbishop-elect of Esztergom in the 1270s.
• Ladislaus III Kán, son of Ladislas II Kán. Married a princess of the Piast royal family of Poland. Voivode of Transylvania 1294-1315. He is thought incorrectly to be the founder of the Lackfi or Lacković family.

• Julius I (węgierski: Gyula) Kán. Hrabia Siklós. Zakaz Chorwacji i Slawonii, 1213, 1229-1235. Wojewoda Transylwanii, 1201–1214. Palatyn Węgier, 1215–1218, 1222–1226.
• Ladislaus I (węgierski: László) Kán, syn Julius I Kán. Hrabia Siklós. Palatyn Węgier, 1242-1245. Zakaz Chorwacji i Slawonii, 1245–1246.
• Julius II Kán, syn Julius I Kán. Hrabia Siklós. Wojewoda Siedmiogrodu, 1230-1233.
• Ladislaus II Kán (węgierski: László) Kán, syn Ladislaus I Kán. Wojewoda Transylwanii, 1260–1267, 1275–1276.
• Nicholas Kán, syn Władysława I Kana. Arcybiskup elekt Esztergom w latach 70.
• Ladislaus III Kán, syn Ladislas II Kán. Poślubił księżniczkę [królewskiej] rodziny królewskiej [Piastów]. Wojewoda Transylwanii 1294-1315. Błędnie uważa się go za założyciela rodziny Lackfi lub Lacković.

Baranya branch

• Julius III Kán, son of Nicholas Kán. Ispán of Baranya and Tolna Counties, 1294.