Tarhacsi

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Tarkacsu, Tarhacsi vagy Tarhos (középgörög nyelven Tarkatzusz) Árpád fejedelem második legidősebb fia. Létezéséről Bíborbanszületett Konstantintól tudunk, akinek 948 körül a nála járt magyar küldöttség beszélt a magyarokról és Árpád családjáról. Pochodzenie jego imienia Uważał imię Gyula Németh za zdrobnienie nazwy godności motywu. Dezső Pais pochodzi od tureckiego czasownika oznaczającego „powstaje”. Na tej podstawie on i Kristó Gyula uważali go za tę samą osobę co Liünika. [2] Németh Gyula nevét a tarkan méltóságnév kicsinyítőképzős alakjának tartotta. Pais Dezső a 'keletkezik' jelentésű török igéből származtatta. Ennek alapján ő és Kristó Gyula Liüntikával tartották személyét azonosnak. Zakwaterowanie w terenie W przypadku Węgrów György Györffy przyjął tak zwany pół-koczowniczy, zimowo-letni tryb życia zmieniający pastwiska, podczas którego Árpád i jego synowie migrowali wzdłuż rzeki - z powodu zapotrzebowania zwierząt na wodę - między zimowym a letnim zakwaterowaniem. Badając nazwy miejscowości, doszedł do wniosku, że kwatera księcia znajdowała się na lewym brzegu Dunaju, „koczowała” między Árpád Pécs a wyspą Csepel, a zimowe kwatery jego synów znajdowały się po obu stronach Dunaju, wokół Tolny i Kalocsy. System ten mógł powstać dopiero wtedy, gdy Węgrzy zajęli już Panonię, czyli po 900 roku. Prawdopodobnie powstał on bardzo szybko, ponieważ po śmierci Kurszána (904) można zaobserwować jego modyfikację, kiedy Árpád objął Dunaj wzdłuż Dunaju, dołączając do niego obszar osadniczy Kurszán [1]. Györffy György a magyarok esetén úgynevezett félnomád, téli-nyári legelőváltó életmódot feltételezett, melynek során Árpád és fiai is egy-egy folyó mentén – az állatok vízigénye miatt – vándoroltak téli és nyári szállásuk között. A helynevek vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a fejedelmek szállásváltó területe a Duna bal partja volt, Árpád Pécs és a Csepel-sziget között „nomadizált”, s fiainak téli szállásai a Duna két oldalán, Tolna és Kalocsa környékén voltak. Ez a rendszer csak akkor jöhetett létre, amikor a magyarok már elfoglalták Pannóniát, azaz 900 után. Valószínűleg nagyon hamar létrejött, mert Kurszán halála (904) után már módosulása is megfigyelhető, amikor Árpád a Duna mentét a Csallóközig birtokba vette, magáéhoz csatolva Kurszán szállásterületét is. Zgodnie z tym, zimowe zakwaterowanie Tarkacsu było strzeżone przez Tarhacsia-puszta w pobliżu Tolnavár, a on dokonał zmiany zakwaterowania wzdłuż potoku Sió - Kapos - Szék aż do swojego letniego zakwaterowania, dziś w Tarrós. Imiona jego potomków, Tevel i Horseradish, również występują na tym obszarze, prawdopodobnie stając się rdzeniem rodzaju z jego gałęzi, wokół której później powstało Tolna County [1]. Eszerint Tarkacsu téli szállását a Tolnavár közeli Tarhacsia-puszta őrzi, és szállásváltó mozgását a Sió–Kapos–Szék patak mentén végezte nyári szállásáig, a mai Tarrósig. Utódai, Tevel és Tormás neve szintén előfordul a környéken, valószínűleg ez lett az ágából származó nemzetség törzsterülete, ami körül később Tolna vármegye kialakult. O zakwaterowaniu Tarkacsu określa się toponimem nad Al-Danube w hrabstwie Keve, który po podboju był jednym z obszarów kabaretu, części dukata, który zwykle należał do następców tronu. Tarhos w powiecie Békés znajduje się na skraju Dukatu Bihar, a kwatera w hrabstwie Heves znajduje się w rejonie zakwaterowania klanu Aba, który może być połączony z Kabarami. [1] Tarkacsu szállására utal helynév az Al-Dunánál Keve vármegye területén, ami a honfoglalás után a kabarok egyik területe, a rendszerint a trónörökös hercegeket megillető dukátus része volt. A Békés megyei Tarhos a bihari dukátus szélén, egy Heves megyei szálláshelye pedig a kabarokhoz köthető Aba nemzetség szállásterületére esik. Élete Amennyiben igaz Györffy György feltételezése arról, hogy Árpádot Szabolcs vezér követte a főhatalomban, s ekkor Tarkacsu még életben volt, akkor esetleg ő lehetett Szabolcs mellett a trónörökös, amire a trónörököst megillető dukátusban birtokolt szállásterületei utalhatnak, és trónörökösként ő lehetett a kabarok vezetője. Neve Dursac alakban előfordul a 921–922-es itáliai hadjárat egyik vezetőjeként Bursac/Bogát társaságában. Liudprand szerint Dursak és Bogát igen jó barátságban volt Berengár itáliai királlyal, aki ekkor a császári címet is viselte. Az Itáliába induló magyarok segítettek neki leszámolni ellenfeleivel, akik éppen Veronában gyűltek össze. A magyarok sikerrel meglepték Berengár ellenfeleit lemészárolva vagy foglyul ejtve őket. Néhányan, köztük Kristó Gyula, úgy gondolják, hogy Árpád után ő lett a nagyfejedelem. Utódai A 948 körül Bizáncban járt magyar küldöttségnek – amelynek vezetője Bulcsú harka volt – tagja volt Tormás is. A küldöttség elbeszéléséből szerzett információkat a császár, Bíborbanszületett Konstantin művében az utókorra hagyta, innen tudjuk, hogy Tarkacsu fia volt Teveli, az ő fia pedig, Tarkacsu unokája Tormás herceg. A 955-ös augsburgi csata következményeit Árpád két fiának ága úszta meg, Tarkacsué és a végül a nagyfejedelmi majd királyi hatalmat magához ragadó Zoltáé. Jutas és Üllő ága, úgy tűnik, ekkor kivérzett, Liüntikának pedig nem tudunk utódairól. Hóman Bálint és Györffy György szerint Tar Zerind, Koppány apja, szintén Teveli fia és így Tarkacsu unokája volt. Tarkacsu és Zolta ága közül végül Koppány és Szent István főhatalomért folytatott küzdelme során győzött Zolta ága. Jegyzetek Kategória:Magyar törzsszövetségi vezetők Kategória:Árpád-ház