Banat Maczwy

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Dostępne strony: Banate of Macsó , Macsói bánság

Źródła: Mačvanska banovina

Plik:Macvanska banovina hr.png
Mačvanska banovina 1490. godine

Mačvanska banovina (mađarski Macsói bánság) bila je banovina smještena na samom jugu srednjovjekovne Ugarske. Osnovao ju je ugarsko-hrvatski kralj Bela IV. godine 1247. kao utočište svom zetu Rastislavu Mstislaviću. Banovina je dobila ime pod gradu Mačvi, ali lokacija ovog naselja je diskutabilna; vjeruje se da je grad Mačva postojao nekoliko kilometara južno od današnjeg Šabca.

Mačvanska je banovina postojala najvjerojatnije do godine 1476., premda neki, osobito mađarski, izvori navode, da je to bilo nešto duže, jer je naslov mačvanskog bana posljednji nosio Lovro Iločki, i to od 1477. do 1492., odnosno 1496. godine. Na slici desno je prikaz banovine godine 1490.

Popis banova Mačve

(popis nepotpun)

A macsói bánok listája

Pierwszą pełną listę zakazów opracował Frederick Pesty. Sekcja Árpád z podstawowej listy w tabeli jest autorstwa Mór Wertner[3], następnie Pál Engel[4], a po 1458 r. Frigyes Pesty[5].

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć) 		Okres Monarcha
(Lata panowania) 		Uwagi


Rátót I. Roland 1272–1273 V. István, IV. László
János 1273 IV. László (1273–1277)[6]
Monoszló nb. Egyed 1273 (1273–1274)[6]
Albert 1275 (Pestynél nem szerepel)
Csák nb. Ugron 1279 (1276–1280)[7] (1274–1279)[8] – Csák Ugrin
Sárkányi Pethend 1283-1284 (Pestynél nem szerepel)
Garai Pál 1320–1328 I. Károly (1312–1328)[6] – Kozol Pál
Alsáni János 1328–1334 Logreth fia
Osl nb. Miklós 1335–1339 (1335–1340)[6]
Osl nb. Domokos 1340–1353 I. Károly, I. Lajos
Lackfi András 1353–1354 I. Lajos
Miklós 1354–1359 (1355–1356) Kont Miklós;[6] (1354–1359) Csák nb. Ugrin fia Miklós[9]
Garai Miklós 1359–1375 (1356–1375)[6]
Horváti János 1375–1381
Kórógyi István 1382–1385 Mária (1382) Liszkói Pál, (1383–1385) Kórógyi István[6]
Horváti János 1385–1386 Mária, II. Károly (1386) – nincs betöltve[6]
alsólendvai Bánfi János 1386–1387 Mária, Zsigmond (1386) – nincs betöltve[6]
ifj. Garai Miklós 1387–1390
Losonci István 1390–1392
Lackfi György 1392–1393 Nemeti György[6]
Ifj. Garai Milós 1394 (1394) – nincs adat[6]
Treutel Miklós 1394–1397 (1395–1396)[6]
Kórógyi István 1394–1397 (1395–1396)[6]
Perényi Péter 1397 Zsigmond
Maróti János 1397
Bebek Ferenc 1397–1400
Maróti János 1398–1402 (1398–1401)[6]
Perényi Péter 1400–1401 (1401)[6]
Ludányi István 1402 (Pestynél nem szerepel)
Ludányi Tamás egri püspök 1402 (Pestynél nem szerepel)
Újlaki László 1402–1403 Nápolyi László Zsigmond nevezte ki, de Nápolyi László bánja; (1402)[6]
Maróti János 1402–1410 Zsigmond
Ludányi Tamás egri püspök 1403 Nápolyi László (Pestynél nem szerepel)
Újlaki László 1410–1418 Zsigmond (1414–1416 Maróti János)[6]
Újlaki Imre 1410–1418 (1414–1416 Maróti János)[6]
Garai Dezső 1419–1427 (1425-ben Garai Lászlóval)[6]
Maróti János 1427–1428
Lévai Cseh Péter 1427–1431
Újlaki István 1429–1430
Garai László 1431–1441 Zsigmond, Albert, Erzsébet
Garai Dezső 1431–1438 Zsigmond, Albert (1433–1437)[6]
Újlaki Miklós 1438–1458 Albert, Erzsébet, I. Ulászló, V. László (1439-, 1440-, 1446-ban Pestynél nem szerepel)
Maróti László 1441–1443 I. Ulászló (1441–1444)[6]
Hédervári Imre 1442–1445 I. Ulászló, V. László (1444, 1445, 1447)[6]
Garai László 1445–1447 V. László
Bebek István 1447–1448 (Pestynél nem szerepel)
Kórógyi János 1447–1456 (1449–1456)[6]
szekcsői Herceg Pál 1456 (Pestynél nem szerepel)
Szilágyi Mihály 1456–1458 (1457–1458)[6] – Zylagy Mihály
Újlaki Miklós 1458–1473 Hunyadi Mátyás 1467-ben nem szerepel
Hédervári Imre 1458
Szilágyi Mihály 1460
Szokoli Péter 1466–1467
Maróti Mátyus 1469–1476 1473-, 1475-ben nem szerepel; – Maróti Máté (?)
Garai Jób 1474
Felföldi Pál 1477–1479
Újlaki Lőrinc 1479–1496 Hunyadi Mátyás, II. Ulászló

Literatura

  • Vjekoslav Klaić, Povijest Hrvata, Knjiga 2, Nakladni zavod Matice Hrvatske, Zagreb, 1981.

Izvori

  1. HR-HDA-877: Zbirka srednjovjekovnih dokumenata, N° 90 - 25. siječanj 1377.
  2. Engel, Pál (1982). „Honor; vár; ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről”. Századok, 914. o.
  3. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9
  4. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 107. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
  5. Engel Pál. Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. História: MTA Törttud. Int. - Budapest (1996.)
  6. Kristó Gyula. Magyarország története 895-1301. Osiris Kiadó - Budapest (2006.)
  7. Wertner, Mór (1909). „Az Árpádkori bánok; Második közlemény”. Századok, 472-494. o.
  8. W. Kovács, András (2011). „Történeti irodalom; Achim, Viorel: Politica sud-estica a regatului ungar sub ultimii Arpadieni”. Századok, 507. o.
  9. Wertner, Mór (1903). „Margit császárné fiai”. Századok, 593-611. o.
  10. Gutheil Jenő. Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém megyei Lapkiadó Vállalat - Veszprém (1979.)
  11. Nógrády, Árpád (1995). „„Magistratus et comitatus tenentibus” II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez”. Századok, 158. o.
  12. Pór, Antal (1889). „Könyvismertetések és bírálatok”. Századok, 548. o.
  13. Wertner, Mór (1900). „Kicsedi Albert bán”. Századok, 771-777. o.
  14. Sándorhegyi (1900). „Kicsedi Albert bán”. Századok, 949. o.
  15. Zsoldos, Attila (2005). „Az ifjabb király országa”. Századok, 247. o.
  16. Zsoldos, Attila (2002). „A királyné udvara az Árpád-korban”. Századok, 273. o.
  17. Engel Pál - Kristó Gyula – Kubinyi András. Magyarország története 1301-1526. Osiris Kiadó - Budapest (1998.)
  18. Engel, Pál (1988). „Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310–1323)”. Századok, 114. o.
  19. Kristó, Gyula (2003). „I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323)”. Századok, 310-329. o.
  20. Pór, Antal (1890). „Az Osl-nemzetség története a XIII. és XlV. században.”. Turul, 8. Füzet, 153-200. o.
  21. Hóman Bálint – Szekfű Gyula. Magyar történet; III. kötet – A magyar nagyhatalom. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda - Budapest (1928-1934.)
  22. Thallóczy Lajos–Áldásy Antal. Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. # Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.. Magyar Tudományos Akadémia - Budapest (1907.)
  23. Engel, Pál (1994). „Magyarország és a török veszély Zsigmond korában (1387–1437)”. Századok, 273-287. o.
  24. Engel Pál. A szegedi eskü és a váradi béke; Adalék az 1444. év eseménytörténetéhez (Honor, vár, ispánság - Válogatott tanulmányok). Osiris Kiadó - Budapest (2003.)
  25. Pesty, Frigyes (1875). „A macsói bánok”. Századok, 361-381, 450-467. o.

Linki zewnętrzne

Przypisy

  1. ↑ Mladen Švab (2002): Gorjanski, Hrvatski biografski leksikon LZMK. Pristupljeno 31. svibnja 2016.
  2. ↑ Mladen Švab (2002): Gorjanski, Hrvatski biografski leksikon LZMK. Pristupljeno 31. svibnja 2016.
  3. ↑ Wertner, Mór (1909). „Az Árpádkori bánok; Második közlemény”. Századok, 472-494. o.
  4. ↑ Engel Pál. Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. História: MTA Törttud. Int. - Budapest (1996.)
  5. ↑ Pesty, Frigyes (1875). „A macsói bánok”. Századok, 361-381, 450-467. o.
  6. ↑ 6,00 6,01 6,02 6,03 6,04 6,05 6,06 6,07 6,08 6,09 6,10 6,11 6,12 6,13 6,14 6,15 6,16 6,17 6,18 6,19 6,20 6,21 6,22 6,23 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie Pesty
  7. ↑ Hóman Bálint – Szekfű Gyula. Magyar történet; III. kötet – A magyar nagyhatalom. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda - Budapest (1928-1934.)
  8. ↑ Pesty, Frigyes (1875). „A macsói bánok”. Századok, 361-381, 450-467. o.
  9. ↑ Engel Pál. Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. História: MTA Törttud. Int. - Budapest (1996.)
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Banat_Maczwy&oldid=4071”