Magyarországi országgyűlések listája

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

[...]

Spotkania odbywały się w godzinach 11-13. W XVI wieku nie odnotowano instytucji o takiej samej organizacji jak późniejsze parlamenty. Nazwy, uprawnienia, liczba uczestników i zakres tych spotkań były różne. Jego średniowieczna forma rozwijała się stopniowo w okresie dojrzałego feudalizmu, przede wszystkim od czasów ustawodawczych Székesfehérvár, następnie od rady królewskiej, rad kościelnych i zgromadzeń sług[1].

XI wiek

Ramy czasowe Miejsce Tematy, decyzje, wydarzenia
1057 Székesfehérvár Pierwszy znany parlament. Jego dokonania są w dużej mierze nieznane, wiemy tylko, że potwierdziła założenie podniebienia dla klasztoru św. Demeter podczas ceremonii i koronację Salomona.[2]
Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázását
1060 Székesfehérvár Wybór i koronacja Beli I na króla
1061 Székesfehérvár Na prośbę Beli I. w każdej wiosce pojawiło się 2-2 delegatów. To tutaj stłumiono ostatni bunt pogański, a królestwo umocniło się w kościele i państwie
1064 Székesfehérvár Utworzenie organizacji wojskowej kraju
1074 Székesfehérvár Wybór Gejzy I na króla

XII wiek

Ramy czasowe Miejsce Tematy, decyzje, wydarzenia
1131 Arad Formalne odsunięcie starej elity na bok, egzekucja panów odpowiedzialnych za oślepienie Beli II
1174 Székesfehérvár parlament koronacyjny Beli III

XIII wiek

Ramy czasowe Miejsce Tematy, decyzje, wydarzenia
1222 Székesfehérvár pierwszy „parlament” Andrzej II wydaje Złotą Bullę
1231 Székesfehérvár Potwierdzenie Złotej Bulli
1245 Székesfehérvár V. István koronázó-országgyűlése
1267 Székesfehérvár Potwierdzenie głównych artykułów Złotej Bulli i potwierdzenie praw szlacheckich [3]
1272 Székesfehérvár IV. László koronázó-országgyűlése
1277. május Rákos IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása
1277 Székesfehérvár A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak
1289 Székesfehérvár IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be
1291 Székesfehérvár A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni
1299 Székesfehérvár Végzései ismeretlenek

XIV wiek

Ramy czasowe Miejsce Tematy, decyzje, wydarzenia
1305 Székesfehérvár Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása
1307. október 10-től Rákos Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak
1308. november 27-től Buda Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével
1310 Székesfehérvár Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király
1320 Székesfehérvár Határozatai ismeretlenek
1342 Székesfehérvár I. Lajos koronázó-országgyűlése
1351 Buda Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által
1382 Székesfehérvár Mária királynő koronázó-országgyűlése
1384 Buda Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit
1385 Pest Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott
1385 Székesfehérvár A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.)
1386 Székesfehérvár A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat
1387 Székesfehérvár Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik
1397 Temesvár A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)

XV wiek

Ramy czasowe Miejsce Tematy, decyzje, wydarzenia
1435 Pozsony Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjáról[4]
1438 vége - 1439. január 1. Székesfehérvár Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása
1439. május 23. – május 29. Buda Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.[5]
1440 Székesfehérvár I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás
1445 Székesfehérvár Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre
1445 Pest Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el
1459 január Szeged Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor[6]
1463 március Tolna boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése[7]
1464 Székesfehérvár I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is
1467 Buda I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz
1471. szeptember 1. – szeptember 19. Buda a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről
1492 Buda A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása

XVI wiek

Ramy czasowe Miejsce Tematy, decyzje, wydarzenia
1505. október Rákos Rákosi végzés
1506 Székesfehérvár Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár az előző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba
1510. június–július Tata A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása
1510 Székesfehérvár végzései ismeretlenek
1526 április Rákos Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultán Magyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt[8]
1526. november 10-12. Székesfehérvár Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése
1527 Székesfehérvár Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala
1540. szeptember Rákos János Zsigmond királlyá választása
1553 tavasza Sopron

XVI wiek (Siedmiogród)

Ramy czasowe Miejsce Tematy, decyzje, wydarzenia
1542. december 20. Torda János Zsigmondot elismerik erdélyi urának
1557. június 1. Torda állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát
1568. január 6–13. Torda a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)

Powiązane artykuły

Przypisy

  1. Magyar alkotmánytörténet|Digitális Tankönyvtár. www.tankonyvtar.hu. [dostęp:2016-09-03].
  2. Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások
  3. [Parlamenty i koronacje w Székesfehérvár]
  4. Engel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o.
  5. Lásd Solymosi (1981: 258).
  6. Szablon:Lefele link 132. o.
  7. Szablon:Lefele link 134. o.
  8. Rubicon történelmi magazin - I. Szulejmán szultán megindul Mohács felé. [2016. sierpień 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016-08-18)

Zasoby