Doboka

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Doboka vármegye Istnienie ? – 1876 Państwo Magyar Királyság Erdélyi Fejedelemség Erdélyi Nagyfejedelemség Centrum Doboka Szamosújvár Populacja Populacja 106 430 (1870) Gęstość zaludnienia 43 fő/km² Narodowości magyarok Dane geograficzne Powierzchnia 2498  km² [[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor]] [[Fájl:GrandDuchyOfTransylvania_Josephinische_Landaufnahme.jpg|jobbra|260px|thumb|Doboka vármegye az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85]] [[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen]] Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek. Fekvése A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt. Története A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket. 1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között. Források Szablon:KMTörtLex Magyarország 1873. évi helységnévtára Magyarország 1877. évi helységnévtáraSzablon:Halott link 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről) 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról) Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi Kategória:Szent István vármegyéi