Doboka

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Komitat Doboka

Comitatus Brassoviensis (łac.)
Komitat Kronstadt (niem.)
Comitatul Braşov (rum.)

(1910)

Herb von Doboka Comitatus Brassoviensis (łac.) Komitat Kronstadt (niem.) Comitatul Braşov (rum.)
Siedziba: Doboka
Powierzchnia: 2 498 km²
Ludność: 106 430[1]
Narodowości:
Utworzony: data nieznana
Zlikwidowany: 1876
Doboka


Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor

Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg
Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen

Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Fekvése

A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt.

Története

A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket.

1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű.

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között.

Források

Szablon:Csonk-tört Szablon:Csonk-közigazgatás


Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi

Kategória:Szent István vármegyéi