Torda

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Komitat Torda

Comitatus Kolosiensis (łac.)
Komitat Klausenburg (niem.)
Comitatul Cluj (rum.)
(1870)

Siedziba: Torda
Powierzchnia: 4 909 km²
Ludność: 152 692[1]
Narodowości: 56 % Rumuni
39 % Węgrzy
3 % Niemcy
2 % inni[2]
Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Torda

Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor

Torda vármegyét Erdélyben Szent István király az államalapítás idején a királyi vármegyerendszer kialakításakor hozta létre Tordavár központtal.[3] Az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor felosztották az ekkor létrehozott Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék között.

Története

Államalapításkori létrejöttekor területe a későbbi Beszterce-Naszód vármegye területének egy részét is magában foglalta.[3]

Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. A keleti részből Marosszékkel egyesítve lett Maros-Torda vármegye, a nyugati rész pedig Aranyosszékkel egyesülve Torda-Aranyos vármegyét alkotta.

1870-ben 152.692 lakosa volt, melyből 66.194 (43,4%) görög katolikus, 37.488 (24,6%) ortodox, 29.008 (19%) református, 7.777 (5,1%) római katolikus, 6.131 (4%) evangélikus, 4.293 (2,8%) unitárius, 1.701 (1,1%) izraelita és 100 egyéb vallású volt. 68% román, 27% magyar, 4% német és 1% zsidó nemzetiségű.

Források

  1. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  2. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
  3. 3,0 3,1 Györffy György. "15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.