Komitat Pest-Pilis-Solt na mapie pierwszego przeglądu wojskowego
Mapa administracyjna komitatu Pest-Pilis-Solt-Kiskun z drugiej połowy lat 30. XX wieku
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található.
Geografia
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az Alföldhöz tartozott (Pesti-síkság és Kiskunság). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Cserhát egy része és a Gödöllői-dombság. Legfontosabb folyója a Duna volt.
Északról Esztergom, Hont és Nógrád vármegyék, keletről Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád, délről Bács-Bodrog és (1932-ig) Baranya vármegye, nyugatról pedig Tolna, Fejér és Komárom vármegyék határolták.
|
| Komitat Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Comitatus Pestiensis et Pilisiensis et Soltensis et Cumania Minor (łac.)
Komitat Pest-Pilisch-Scholt-Kleinkumanien (niem.) (1910)
|
|
| Siedziba:
|
Budapest
|
| Powierzchnia:
|
12 228 km²
|
| Ludność:
|
1 978 041[1]
|
| Narodowości:
|
87 % Węgrzy 8 % Niemcy 2 % Słowacy 3 % inni (Czesi, Polacy, Bunjewatzen, Serbowie, Chorwaci, Cyganie)[2]
|
| Utworzony:
|
XI wiek
|
| Zlikwidowany:
|
1876
|
| Pest-Pilis-Solt-Kiskun
|
|