Aninai-hegység

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku słowackim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku słowackim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Aninai-hegység Az Oravica–Anina hegyi vasút egyik alagútja Az Oravica–Anina hegyi vasút egyik alagútja Miejsce Románia. Krassó-Szörény megye Góry Bánsági-hegyvidék, Nyugati-Kárpátok Najwyższy punkt Leordi (1160 m) Powierzchnia 770 km² Długość 40 km Szerokość 15–20 km Az Aninai-hegység (románul Munții Aninei) a Bánsági-hegyvidék 40 km hosszú, 15–20 km széles északkelet-délnyugati irányban húzódó vonulata Romániába, Erdélyben, Krassó-Szörény megyében. Legmagasabb csúcsa az 1160 m tengerszint feletti magasságú Leordi. Fekvése Románia délnyugati részén, a Bánsági-hegyvidéken található. Északkeleti szomszédja a Szemenik-hegység, délkeleti az Almás-hegység, délnyugati a Lokva-hegység, nyugatról pedig az Alfölddel, azon belül a Temesköz síkságával érintkezik. Délről és délkeletről a Néra völgye határolja. Leírása Az Aninai-hegység a Bánsági-hegyvidék részeként földtanilag és szerkezetileg is a Déli-Kárpátok gyűrthegységének része. A Bánsági-hegyvidék a Déli-Kárpátok nagy részétől eltérően domborzatilag erősen felszabdalt középhegységi jellegű hegység (Géta takarórendszer). Az Aninai-hegység felépítése földtanilag is változatos. Az erdőkkel borított hegységet mély, több helyen szurdokvölgyeket kialakító vízfolyások (Krassó, Ménes-patak, Néra) tagolják különálló fennsíkokra. A fennsíkokat nagyrészt jura és kréta időszaki mészkövek alkotják. A hegység felépítésében a karbonátos kőzetek mellett a földtörténeti óidőben (karbon és perm időszakban) keletkezett konglomerátum, homokkő, agyagpala és szenes rétegek vesznek részt. A domborzat a szerkezethez és a kőzetekhez igazodik. A mai domborzat több helyen geomorfológiai inverzióval alakult ki, ugyanis a jelenlegi fennsíkok korábban mélyedések voltak, a keményebb fedőrétegek alatt kevésbé ellenálló rétegek helyezkedtek el, a fedőréteg lepusztulása után inverziós medencék jöttek létre. A Ponor-csúcstól (808 m) délre húzódó Krassóalmási-karsztfennsíkon (Podişul Iabalcei) jól fejlett töbrök mélyülnek a felszínbe. A Karas látványos szurdoka a töbrökkel tagolt felszínbe mélyül, a felszín alatt pedig nagy méretű barlangrendszerek (pl. Comarnic-barlang) húzódnak. Az Aninai-hegység területe 770 négyzetkilométer, ebből 600 négyzetkilométer mészkő. Ez a legnagyobb karsztos vidék Romániában a Bihar-hegység (Erdélyi-szigethegység) után. Több mint 1200 barlangot találtak a hegységben. A hegység fő folyói a Berzava (Bârzava), a Krassó (Caraș) és Néra (Nera). A Berzava a Szemenik-hegységben ered és áthalad a Aninai-hegység északi részén. Fő mellékfolyói a Văliug, Crainic, Raul Alb, Secu, Valea Mare és a Doman. A Krassó az Aninai-hegységben ered (Izvoarele Carasului). Fő mellékfolyói a Lisava, Jitin, Gârliştea, Buhui és Lupac. A Néra az Aninai-hegység déli részén folyik keresztül. A fő mellékfolyói: Valea és Rea. A karsztvidék fokozottan védett. Az Aninai-hegységben számos természetvédelmi terület található, lásd: Néra-szurdok – Beusnica Nemzeti Park és Szemenik-Krassói-szurdok Nemzeti Park. Barlangok A hegységben található több mint 1200 barlangot dokumentáltak a barlangászok, melyek közül néhány barlang látogatható, mások nem hozzáférhetők a turisták számára. A barlangok közül a legismertebbek: Peştera Liliecilor – a Krassó-szurdokban található. Peştera Comarnic (Comanic barlang) – a barlang hossza 6 kilométer, Bánság leghosszabb barlangja. Peştera de Zeteváralja (Zeteváraljai barlang) Peştera Popovat (Popovat barlang) – hossza 1121 méter Peştera Tolosu (Tolosu barlang) Grota Buhui (Buhui barlang) Szurdokok bélyegkép|jobbra|250px|Néra-szurdok Krassó-szurdok (19 km) Néra-szurdok (18 km) Minişului (14 km) Gârliştei (9 km) Buhui (8 km) Tavak és vízesések bélyegkép|jobbra|250px|Beusnita-vízesés Lacul Dracului - egy tavasbarlang, amelyet a föld alatt a Néra táplál. Ochiul Beiului - egy földalatti tó, amelynek területe 284 négyzetméter, és a mélysége 3,6 méter. Beusnita-vízesés - eléri az öt méteres magasságot is, egyedülálló Romániában. Buhui-tó - az egyetlen mészkő víztározó Romániában, 1908-1909-ben épült. Mărghitaş-tó - az első víztározó volt Romániában, amely 1940-ben épült, turizmus céljából. Flóra és fauna A vegetációt főleg vegyes erdők képezik. A bükk, luc, és fenyők dominálnak, de tölgyek, gyertyán, juhar, szilfák is megtalálhatók itt. Az Aninai-hegységben számos állat, mint a farkas, vaddisznó, róka, őz, nyúl, mókus, de szalamandra, vidra vagy pisztráng is él a hegyi patakokban. Egyes barlangokban kihalt állatok fosszilis maradványait is megtalálták, mint például a barlangi medve, vagy barlangi hiéna. Gazdaság Az Aninai-hegységben a fafeldolgozásnak, állattenyésztésnek és a mezőgazdaságnak és főleg a bányászatnak volt gazdasági jelentősége, híres volt Resicabánya acélipara is. Turizmus egyre inkább egy új iparág. Ennek érdekében fejlesztették az infrastruktúrát, korszerű utak és létesítmények jöttek létre. Itt halad a Stájerlakanina–Oravicabánya-vasútvonal (Oravica–Anina hegyi vasút). Nevezetességek Krassó-szurdoka Krassó forrása Néra forrása Garlistei szurdoka Bohui Comarnic-barlang Popovat-barlang Bohui-barlang Források A Bánság történeti földrajza (1718–1918) 13px(PDF) Anina-hegységSzablon:Halott link 13px(PDF) További információk Turistatérképek: északi rész és déli rész Szablon:Ro Kategória:Déli-Kárpátok Kategória:Erdély hegyei, hegységei