Orbaiszék

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Orbaiszék
Herb Udvarhelyszék
Herb Udvarhelyszék

Inne nazwy Scaunul Odorhei
Istnienie XII wiek - 1876
Państwo Románia Románia, Székelyföld
Centrum Székelyudvarhely
Główne osady Székelykeresztúr, Szentegyháza
Populacja
Populacja 121 586
Religia zreformowany, rzymskokatolicki, unitarny
Dane geograficzne
Powierzchnia308 1  km²
18px Székelyföldi székek / Lokacje Seklerów

Aranyosszék
Csíkszék (Gyergyószék  •  Kászonszék)
Háromszék = Kézdiszék  •  Orbaiszék  •  Sepsiszék (Miklósvárszék)
Marosszék
Udvarhelyszék (Bardócszék  •  Keresztúrszék)


Plik:Szeklerland-planned seats.png
Orbaiszék - kolor bardzo jasnopomarańczowy

Katedra (sedes) była jednostką terytorialną, sądowniczą, administracyjną i wojskową niezależną od organizacji powiatowej, która miała uprzywilejowane osoby (np. Sasi Siedmiogrodu czy Kumanowie i Jasz w Siedmiogrodzie), którzy osiągnęli stopień samorządu. Nie wszystkie szczegóły jego pochodzenia zostały wyjaśnione, ale wydaje się prawdopodobne, że nazwisko to kojarzy się z siedzibą sędziów i swobodnym wyborem sędziego. [1] W Szeklerland powstało siedem takich jednostek: Telegdi (Udvarhely), Maros, Csík, Kézdi-, Orbai, Sepsi i geograficznie odrębny Aranyosszék.

A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek. Eredetének nincs még minden részlete tisztázva, annyi azonban valószínűnek tűnik, hogy az elnevezés a bírói székkel illetve a szabad bíróválasztással áll összefüggésben.[1] Székelyföldön hét ilyen egység alakult ki: Telegdi- (Udvarhely-), Maros-, Csík-, Kézdi-, Orbai-, Sepsi- és a földrajzilag különálló Aranyosszék.

W wielu przypadkach nazwy krzeseł odnoszą się do dawnego miejsca zamieszkania: nazwiska Telegdiszék odnoszą się do Telegd w powiecie Bihar, a nazwiska Kézdi-, Sepsi i Orbaiszék do Szászkézd, Szászorbóra i Szászsebes. Według badań lingwistycznych nazwy te (z wyjątkiem Telegd) ostatecznie wywodzą się od hydronimów (według niektórych opinii obejmuje to Csík) i są związane z rolą szeklerów w murawach i ochronie granic. [2]

A székek elnevezése sok esetben a korábbi lakóhelyre utal: Telegdiszék neve a Bihar vármegyei Telegdre, Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszék neve pedig Szászkézdre, Szászorbóra és Szászsebesre. A nyelvészeti kutatások megállapítása szerint ezek az elnevezések (Telegd kivételével) végsősoron víznevekből keletkeztek (egyes vélemények szerint ide tartozik Csík is), és összefüggésben állnak a székelyek gyepű- és határvédő szerepével.[2] 

Na początku XVII wieku niezbyt silny oddział Sepsi, Kézdi- i Orbaiszék nosił już nazwę Háromszék. Ich jedność była głównie reprezentowana przez tożsamość ich głównych urzędników w tym czasie. Każde z trzech równych krzeseł sprawowało niezależny trybunał, na którego czele stał wspólny sędzia główny, który był również kapitanem zamku Várhegy (dzisiejszy zamek Székelybánja). Każde krzesło miało oddzielnego zastępcę sędziego, ale wszyscy trzej byli na czele wspólnego głównego kapitana i zastępcy kapitana. [3]

A 17. század elejére Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék egyelőre nem túl erős egységét már Háromszéknek nevezték. Egységüket leginkább főtisztségviselőik azonossága jelentette ez idő tájt. A három egyenrangú szék mindegyike önálló törvényszéket tartott, élükön a közös főkirálybíró állt, aki egyúttal Várhegy várának ( a mai Székelybánja vár) a kapitánya is volt. Az egyes székeknek külön alkirálybírójuk volt, viszont mindhárom élén egy közös főkapitány és alkapitány állt.[3]

Według tradycji imię Orbaiszék pochodzi od przodka Szeklerów o tym imieniu, którego potomkiem mogła być rodzina Orbai, z której pochodziło kilka znanych osób, a mianowicie Miklós Orbai, główny mistrz Jánosa Zsigmonda.

A hagyomány szerint Orbaiszék neve ily nevű székely őstől eredett, kinek ivadéka lehetett az Orbai-család, melyből több jeles ember származott, nevezetesen Orbai Miklós, János Zsigmond főstrázsamestere.

Benkő wywodzi imię Orbaiszék od Orv, ponieważ, jak mówi, było tam wielu sierot lub złodziei, którzy oszukiwali ich z sąsiednich prowincji. [4]

Benkő , Orbaiszék nevét Orv-tól eredezteti, mivel - mint mondja - sok orv vagy tolvaj tartózkodott régen ott, kik a szomszéd tartományokból csaptak be.[4]

Miejscowości Orbaiszék

Jegyzetek

  1. Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14.század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.
  2. Benkő Lóránd: Adalékok a székelység korai történetéhez. Új Erdélyi Múzeum, 1. (1990) 109-122. Benkő Lóránd: Kézd. Benkő L., 1998. 148-150.
  3. Székelyföld története monográfia. 
  4. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. 

Kategória:Székelyföld székei