Frangepán Beatrix
Za: [1]
Szablon:Uralkodó infobox Frangepán Beatrix (1480 – Gyula, 1510. március 27. előtt), Szablon:Horvátul, Szablon:Csehül, Szablon:Németül, Szablon:Olaszul, Szablon:Lengyelül, Szablon:Latinul. Az első házassága révén címzetes bosnyák királyné, horvát bánné, Troppau és Liptó hercegnéje, Hunyad grófnéja, majd gyermekei halála után a Hunyadi-birtokok örököseként Magyarország legnagyobb földbirtokosává és leggazdagabb asszonyává vált. Frangepán Kristóf húga, Corvin János felesége, I. Mátyás király menye és V. Alfonz aragón király és I. Alfonz néven nápolyi király dédunokája, akinek a révén V. István magyar király 10. (generációs) leszármazottja volt. A második házassága révén II. Ulászló magyar király unokahúga lett.
Élete
bélyegkép|balra|180px|Beatrix hercegnő címere az ansbachi alapítványi templom ablaküvegén, rajta a felirat: Frangepán Beatrix, a jeles herceg úrnak, György brandenburgi őrgrófnak az első felesége.[1] A humanista műveltségű Frangepán Bernát (1452/53–1527/29) és Marzanói-Aragóniai Lujza rossanói hercegnő[2] lánya. Közeli rokonságban állt Aragóniai Beatrixszel, aki az unokája, míg Frangepán Beatrix a dédunokája volt V. Alfonznak.[3]
1496. március 10-e körül Modrusban Corvin János felesége lett.[4] Házasságukból három gyermek született, egy leány, Erzsébet 1496-ban és két fiú, Kristóf 1499-ben és egy a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.[5] Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg 1504. szeptember 11-én Corvin János herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.[6] Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a nevében"[7] intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, Bakócz Tamás esztergomi érsek sógorának a kérésére, aki Mezőberényt szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása (1505. január 12.) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála (1505. március 17.) előtt halhatott meg Corvin János ls Frangepán Beatrix ifjabb fia.[6]
Hedvig tescheni hercegnőnek, Szapolyai István nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Beatrix idősebbik fia, Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Beatrixot, amennyiben ez a fia (is)[8] meghalna, hogy az ősiség törvényével összhangban előállott magszakadás miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat. Erzsébetet 1505. februárjában Budán eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, Szapolyai Györggyel, aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.[9] Szapolyai György a mohácsi csatamezőn lelte halálát 1526-ban. Frangepán Beatrix ezt az eljegyzést a fia halála (1505. március 17.) után, 1505. augusztus 25-én is megerősítette Rakolnokon,[10] de miután II. Ulászló magyar király 1506. augusztus 31-én kelt adománylevelével Corvin János érdemeire való tekintettel az özvegyének és a leányának adományozta a birtokokat,[11] ezért Beatrix mégis felbontotta a lánya jegyességét, és az immár Hunyadi-örökössé előlépett Erzsébetet 1507. karácsonyán Lippán eljegyezte Pálóczi Mihállyal, Pálóczi Máté nádor dédunokájával. II. Ulászló a királyi adományozást 1508. január 5-én erősítette meg.[11] Erzsébet azonban az eljegyzést követően nem sokkal, még 1508 elején, a királyi szentesítés után meghalt Gyulán.[12] Erzsébet volt a Hunyadi-család utolsó tagja. A Hunyadi-birtokok édesanyjára, Frangepán Beatrixra szálltak.[12]
1509. január 25-én II. Ulászló magyar király közbenjárására Gyulán feleségül ment a király kedvenc és Magyarországon az udvarban tartózkodó unokaöccséhez, Brandenburgi Györgyhöz,[12] de a következő év márciusában Beatrix egy vetélés következtében Gyulán elhunyt. A Hunyadi-birtokok ezzel a férjére, Brandenburgi Györgyre szálltak.[13]
Beatrixot a lánya, Erzsébet mellé helyezték örök nyugalomra a gyulai ferences templomban.[12]
- ↑ A latin eredeti így hangzik: Beatrix Frangipanibvs prima conivx illvstrissimi principis Dmi Dmi Georgii marchionis Brandenbvrgensis Zc.
- ↑ Lujza hercegnő V. Alfonz aragón és nápolyi király természetes lányának, Aragóniai Eleonórának és Mariano Marzano rossanói hercegnek a lánya.
- ↑ Lásd Cawley (2006–2015).
- ↑ Lásd Schönherr (1894: 227).
- ↑ Lásd Neumann (2015: 72–73).
- ↑ 6,0 6,1 Lásd Neumann (2015: 72).
- ↑ Idézi Neumann (2015: 72). Latin eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis” Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: Oklevél), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.
- ↑ Feltételezhetően Mátyás herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.
- ↑ Lásd Schönherr (1894: 309).
- ↑ Lásd Schönherr (1894: 310).
- ↑ 11,0 11,1 Lásd Schönherr (1894: 312).
- ↑ 12,0 12,1 12,2 12,3 Lásd Schönherr (1894: 313).
- ↑ Szablon:Hiv-web
