Frangepán Bernát

Za: []

Frangepán Beatrix — Księżna Liptowa i Troppau (Opawy), hrabina Hunedoara — Księżna Beatrycze Frangepán Księżna Beatrycze Frangepán Herb rodziny Frangepán z dwoma lwami Herb rodziny Frangepán z dwoma lwami Księżna Liptowa Okres od 5 stycznia 1508 do 27 marca 1510 Poprzednik Corvin Erzsébet Następca Jerzy Hohenzollern Hrabina Hunedoara Okres od 5 stycznia 1508 do 27 marca 1510 Poprzednik Corvin Erzsébet Następca Jerzy Hohenzollern Księżna Troppau (Opawa) jako Beatrix Frankopan / Beatrycze Frangepan Okres od 7 kwietnia 1496 do 1501 Poprzednik Palaiologosz Margit Następca Maria von Ungarn Księżniczka Liptowa Okres od 10 marca 1496 do 4 grudnia 1504 Poprzednik Corvin Erzsébet Następca Jerzy Hohenzollern Dane biograficzne Ród Frangepán Urodziny 1480 Śmierć przed 27 marca 1510 r. (30 lat) Miejsce Gyula Przyczyna naturalna ?? Miejsce spoczynku Gyula - klasztor OO.Franciszkanów Ojciec Frangepán Bernát hrabia Krk i Modrus Matka Luiza Marzano d'Aragona Mąż Corvin János od 1496 ??? do 1504 Dzieci Erzsébet / Elżbieta Kristóf / Krzysztof Mátyás / Maciej Mąż Jerzy Hohenzollern od 1505 do 1510 Dzieci NN (poronienie 1510)

Frangepán Bernát (1452–1529) modrusi gróf, Horvátország leghatalmasabb és leggazdagabb főura, aki anyja útján az Estékkel, neje Aragoniai Aloysia útján magával a nápolyi királyi házzal is rokonságban állt. Apja Frangepán István.

IV. Frigyes császár 1443. március 3-án Bécsújhelyen engedélyezte Frangepán István, vegliai és modrusi gróf, királyi tanácsos és örökösei részére, hogy a címerüket pénzeikre verethessék rá.

Modrus ekkoriban a kontinentális Horvátország legjelentősebb településének számított és érthető módon alkalmas helynek látszott, amikor a töröktől fenyegetett területen levő korbáviai püspökség részére amely új székhelyet keresett.

A püspökség áttelepítését végül Frangepán Istvánnak sikerült elérnie 1460-ban.

A város ekkor gazdag, fejlődő település volt, tíz templommal és nagyszámú lakossal. a püspöki katedrálist a városfal keleti oldalában, egy fallal övezett és félkör alakú tornyokkal védett teraszra, a korábbi szt. Márk titulusú templom helyére építették fel.

Frangepán István és fia Bernát velencei segítséggel erősítette meg a vár védelmét. Az állandó helyőrség jelenléte már 1470-ben indokolttá vált, amikor a törökök 20 000 fős sereggel Modrus környékére törtek, felprédálva a modrusi és a szomszédos uradalmak területét.

Modrus hanyatlásának kezdete az 1493-as esztendőre tehető, amikor a Derecsényi Imre horvát-dalmát-szlavón bán vezette horvát seregeket a törökök megsemmisítették a korbáviai síkon.

Ezután még pár évig viszonylagos nyugalomban folyt itt az élet, sőt 1496-ban a várban töltött 20 napot maga Corvin János herceg is.

A török veszély állandósulása miatt a Frangepánok egy biztonságosabb helyen fekvő vár építésébe kezdtek Ogulin közelében, mely idővel a középkori Modrus helyébe lépett.

Frangepán Bernát halála után 1530-ban Modrus vára és helyőrsége a végvidéki katonaság fennhatóság alá került, a lakosság pedig Szlovéniába és nyugat-Magyarországra költözött.

Károlyváros várának 1579. évi felépítése után Modrus stratégiailag jelentéktelenné vált, újjáépítésére nem fordítottak gondot.