Győr (ród)

Źródło: Győr nemzetség

Győr Herb {{{dynastia}}} Kraj Królestwo Węgier Pierwszy Győr i/lub Pat Ostatni Początek XI wiek Koniec XIV wiek Pochodzenie węgierskie Gałęzie a, gałąź Győr-Moson pod-gałąź Óvár Gyulai Geszti Kéméndi pod-gałąź Gesztence b, gałąź Somogy Szerdahely sub-branch Szerdahelyi Dersfi Dancs Imreffy pod-gałąź Szenterzsébet–Szentadorján Dombai c, gałąź Baranya pod-gałąź Göncöl (?)

Plik:Coa Hungary Clan Győr.svg

A Győr nemzetség címere

A Győr nemzetség (Geur-, Jeur) dunántúli nemzetség, ősének Győr fia Atha (Ottó) somogyi nádorispánt tartják, aki 1061-1068 között a Kaposvár melletti zselicszentjakabi apátságot alapította.

Óvári-kéméndi ág

Az óvári-kéméndi ág leginkább Veszprém-, Moson- és Baranya vármegyékben szerepelt; somogyvármegyei birtokai: a Kálmáncsehitől északra eső Besenyő, Nágocs és Andocs (1208-1290), valamint 1272-1296 között és a zselici Gyarmat voltak.

Genealogia

• A1 I. István
  • B1 Győr I. Maurus († przed 1208), (fl. 1181–1203, banus maritimus (ok.1181)
    • C1 II. István († przed 1240), (fl. 1208–32
      • D1 II. Maurus († przed 1252), (fl. 1239–47; żona: córka Vekhard
        • E1 II. Konrád, (fl. 1252
      • D2 Győr I. Konrád († przed 1302), (fl. 1239–99, stolnik królewski (ok.1254–60)
        • E2 Győr Jakab († 1314/15), (fl. 1282–1314, stolnik królewski (1291); żona: Kán Helena de Siklós
          • F1 Győr Miklós, (fl. 1315–56, przodek rodzin: Gyulai i Geszti
          • F2 Győr III. Konrád, (fl. 1315–56, przodek rodziny Kéméndi
          • F3 Csala, (fl. 1319, mąż: Nn Jakab, teść: Mizse Saracen (tylko zaręczeni)
          • F4 córka († przed 1328), prawdopodobnie identyczna z Csala; mąż: Cibak Hontpázmány
        • E3 III. István († przed 1320), (fl. 1302–14
        • E4 'Katalin (fl. 1302–15), mąż: Rátót Miske de Kővágóörs
        • E5 córka (fl. 1302), mąż: Balogh György de Harsány
    • C2 György, (fl. 1236
  • B2 Győr Saul, (fl. 1183–1202†), kanclerz (1188), biskup Csanád (1188–92), arcybiskup Kalocsa (1192–1202)
  • B3 Győr I. Csépán († 1209), (fl. 1199–1209, palatyn (1206–09)
    • C1 Csépán II (fl. 1232), żona: Csák Nn, teść: Domokos I. Csák
  • B4 Győr I. Pát, (fl. 1199–1221,palatyn (1209–12)
    • C1 Pat II (fl. 1221–33)
      • D1 córka (fl. 1228–58), mąż: Geregye Pál
      • D2 córka (fl. 1228–58) , mąż: Csák I. István, ban Severin
    • C2 Erzsébet (fl. 1230), mąż: Bár-Kalán Pósa
  • B5 Sándor Kubech († 1207), (fl. 1202–07, ispán Moson (1207)

Historia

1061-ben szerezte meg a Győr nemzetség ősének tartott Ottó somogyi ispán a Kapos folyó mellett fekvő, romos templom épületet és I. Béla király engedélyével itt alapította meg a Szent Jakab tiszteletére szentelt monostort, melynek templomát 1068-ban szentelték fel, és ekkor Salamon király (1063-74) is jelen volt.

A nemzetség később több ágra szakadt, azonban a zselicszentjakabi apátságnak 1243-ban még a nemzetség több ága; az óvári-kéméndi, a szerdahelyi, a szenterzsébeti és az úgynevezett gesztenczei is a közös kegyura volt.

A hamar több ágra szakadt nemzetségi ágak közül az Óvári-Kémedi és a Szerdahelyi ág tett szert a legnagyobb hírnévre.

Szenterzsébeti ág

Somogy vármegyében élt a nemzetség szenterzsébeti ága. Ismert őse Endes, kinek utódai főleg Basal körül voltak birtokosok. Legnevezetesebb tagja Szehén (Zayhan), 1318-ban Basalon volt szolgabíró, aki Károly Róbert párthíveként, a király mellett kardot is fogott. Fia, Konrád, atyja érdemeire való tekintettel kapta adományba (Kastélyos) Dombót.

Szerdahelyi ág

a Szerdahelyi ág a nemzetség ágai közül a legnevezetesebb, amely nagyrészt az ősi fészekben; Zselicszentjakabon és környékén, és többnyire Somogy vármegyében szerzett birtokokat.

Ez ág ismert őse Saul volt, aki 1230 körül élt. Saul dédunokája Miklós volt, aki 1335-ben a szerdahelyi pálos kolostort alapította. Miklós a kolostor kegyuraságát ugyan az 1345 évi osztozkodáskor átadta bátyjának, Péternek, de megtartotta magát Szerdahelyt, amely 1245 óta volt a család kezén. Az ág gazdagságát mutatja az, hogy úgy Péter, mint Miklós is 18-18 falut kapott az osztozkodáskor csak Somogy vármegyében. E vagyon elég nagy volt arra, hogy majdan alapul szolgáljon a szerdahelyi ág három családjának, a kisebb szerepű Dancs (Dancsffy) és a nagyobb jelentőségű Imreffy és Dersffy, valamint az ebbe beházasodott családok emelkedésének.

Ehhez az ághoz tartoztak

• Szerdahelyi Ders Márton 1403-ban Zsigmond királytól Kaposvár várának fele részét kapta adományba.
• Dersffy Ferenc sárosi főispán
• Dersffy Orsolya Dersffy Ferenc lánya, galántai Esterházy Miklós 2. neje

A nemzetség ismertebb tagjai

• Saul kalocsai érsek az óvári–kéméndi ágból – kortársai szentéletű emberként tisztelték.
• Csépán Saul testvére az óvári–kéméndi ágból, aki egészen a nádori székig emelkedett. Ő alapította a Lébényi monostort, melyet halála előtt a templomos lovagokra hagyott.
• Pat nádor az óvári–kéméndi ágból, Saul és Csépán testvére – nádori tisztségét bátyja halála után nyerte el. Őt 1212-ben Bánk bán buktatta meg, majd maga ült a helyére.
• Óvári Konrád (Altenburgi) – Konrád karrierje eleinte felfelé ívelt, egészen a főpohárnokságig, de később a 13. század végének zűrzavaros, lázadásokkal és intrikával tarkított világában azonban rendre rosszul választotta meg pártfogóit, hatalmaskodott, birtokszomszédaival is összeveszett, ellenfeleire német csapatokat szabadított, az ország hadviselése idején az ellenségtől a maga birtokaira mentességet eszközölt ki. Bűneiért többször is birtokelkobzással sújtották, valószínűnek látszik, hogy ő volt az, aki elveszítette Andocsot is. Fia, Jakab volt, kinek már csak Baranya vármegyében voltak birtokai.
• Andochi János – királyi ember

A Győr nemzetség címere

Kék pajzsban arany liliom. Sisakdísz a pajzsbeli liliom. Takarók színe: kék-arany.

Zasoby

• Borovszky Samu: Somogy vármegye
• Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I–III. Budapest, 1900–01
• Magyar katolikus lexikon
• Nemzetségek, családok, szerzetesek:[1]