Tekst źródłowy strony Jász-Nagykun-Szolnok

[[Kategoria:2komitaty]]
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
{{Uwaga|
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1sz-Nagykun-Szolnok_v%C3%A1rmegye
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=J%C3%A1sz-Nagykun-Szolnok_v%C3%A1rmegye&action=history
|nota    = węgierski
}}

{|
|
|}

{|
 |-style="vertical-align:top;"
 |

{{MagyarVármegye
| név = Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
| térkép = Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.png
| címer = Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere.png
| székhely = [[Szolnok]]
| terület = 5251
| népesség = 318 553 ([[1896]])
| nemzetiségek = 99% [[magyarok]]<br>0,5% [[németek]]<br>0,3% [[szlovákok]]<br>0,2% egyéb
| domborzat = Jász-Nagykun-Szolnok county map (1891).jpg|
| fennállás = 1876-1949
| vallás = [[Római katolikus egyház|katolikusok]], [[Kálvinizmus|reformátusok]]
| főbb települések = [[Szolnok]]<br>[[Jászberény]]<br>[[Törökszentmiklós]]<br>[[Dunaföldvár]]
| ország = [[Magyar Királyság]]
}}

'''Jász-Nagykun-Szolnok vármegye''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Komitat'' ''Jaß-Großkumanien-Sollnock'', [[Latin nyelv|latinul]]: ''Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis'') közigazgatási egység volt 1876 és 1950 között a [[Magyar Királyság]] [[Alföld|alföldi]] részében. Jelenleg is [[Magyarország|Magyarországhoz]] tartozik, a mai [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] területe nagyrészt megegyezik vele. Északról [[Heves vármegye]], keletről [[Hajdú vármegye]] és [[Bihar vármegye]], délkeletről [[Békés vármegye]], délről [[Csongrád vármegye]], nyugatról pedig [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] határolta. Központja [[Szolnok]] volt.

==Földrajz==
[[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] teljes területe az [[Alföld]] része volt.. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a [[Tisza]], a [[Zagyva]], a [[Tarna (patak)|Tarna]], a [[Körösök|Körös]], a [[Berettyó]] voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak. 
Északról [[Heves vármegye]], keletről [[Hajdú vármegye|Hajdú]], [[Bihar vármegye|Bihar]] és [[Békés vármegye|Békés]] vármegyék, délről Békés és [[Csongrád vármegye|Csongrád]] vármegyék, nyugatról pedig [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] határolta.

==Történelem==
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye [[1876]]-ban alakult meg a [[Jászkun kerület|Hármas kerület]] két alkotórészének, a [[Jászság]]nak és a [[Nagykunság]]nak, illetve az addig [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] déli felét alkotó egykori [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyének]] az összevonásával. A [[trianoni békeszerződés]] nem érintette a vármegye területét. Az [[1950-es megyerendezés]] során a megye területe kis mértékben módosult: a [[Tisza|Tiszától]] bal partján fekvő, addig [[Heves vármegye|Heveshez]] tartozó [[Tiszafüred]] és környéke [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították [[Békés megye|Békés megyével]] közös határát.

==Lakosság==
A vármegye lakossága a [[19. század]] vége felé ugrásszerűen kezdett nőni:
* [[1870]]-ben 258&nbsp;553 lakosa
* [[1881]]-ben  278&nbsp;443 lakosa
* [[1891]]-ben 318&nbsp;475 lakosa
*1896-ban 318 553 lakosa volt
Nemzetiségi szempontból [[1896]]-ban:
* 315&nbsp;387 (99%) [[Magyarok|magyar]]
* 1567 (0,5%) [[Németek|német]]
* 977 (0,3%) [[Szlovákok|szlovák]]
* 622 (0,2%) egyéb
[[Fájl:Jász-Nagykun-Szolnok county administrative map.jpg|bélyegkép|balra|360px|Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási térképe 1927-ből]]
==Közigazgatás==
===Járási beosztás===
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a megalakulásától 1923-ig öt, azután hat [[járás]]ra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6214 |title=1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról) |accessdate=2009-04-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305010117/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6214 |archivedate=2016-03-05 }}</ref> addig a [[főszolgabíró]] mindenkori lakhelye számított a székhelynek.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).

# [[Jászsági alsó járás]] ([[Jászapáti]])
# [[Jászsági felső járás]] ([[Jászberény]])
# [[Tiszai alsó járás]] ([[Tiszaföldvár]])
# [[Tiszai felső járás]] ([[Kenderes]], majd 1895-től [[Kunhegyes]])
# [[Tiszai közép járás]], ([[Tiszaroff]], majd 1908-tól [[Törökszentmiklós]])
# [[Központi járás (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)|Központi járás]] (1923-tól, székhelye [[Szolnok]])

Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle változatával is lehetett találkozni, mint Alsó jászsági járás vagy Alsó-jászsági járás.

===Városai===
A vármegyében megalakulásakor kilenc [[rendezett tanácsú város]] volt. Közülük azonban 1886 és 1895 között három lemondott a többletterhekkel járó rangról, így 1895-től a megyében csak hat város volt. Jász-Nagykun-Szolnok azonban így is egyike volt a legtöbb várossal rendelkező vármegyéknek.

# [[Jászberény]]
# [[Karcag]]
# [[Kisújszállás]]
# [[Mezőtúr]]
# [[Szolnok]]
# [[Túrkeve]]
# [[Jászárokszállás]] (1886-ig)
# [[Kunhegyes]] (1893-ig)
# [[Kunszentmárton]] (1895-ig)

===A vármegye főispánjai===
{| {{széptáblázat}}
 ! Név
 ! Időszak
 ! Egyéb tisztségek és címek
 |-
 | ''balásfalvi'' [[Balásfalvi Kiss Miklós|Kiss Miklós]]
 | 1876–1879
 | 
 |-
 | ''németújvári gróf'' [[Batthyány József (főispán)|Batthyány József]]
 | 1880–1881
 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
 |-
 | ''beniczei és micsinyei'' [[Beniczky Ferenc (politikus)|Beniczky Ferenc]]
 | 1881–1884
 | titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Szent István-rend és a Ferenc József-rend lovagja
 |-
 | [[Balogh Imre (főispán)|Balogh Imre]]
 | 1884–1889
 |
 |-
 | ''újfalusi'' [[Újfalussy Sándor]]
 | 1889–1892
 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a porosz Johannita-rend lovagja
 |-
 | ''zsadányi és törökszentmiklósi'' [[Almásy Géza]]
 | 1892–1898
 | császári és királyi kamarás
 |-
 | ''koronghi'' [[Lippich Gusztáv]]
 | 1899–1905
 |
 |-
 | dr. [[Lenk Gyula]]
 | 1905–1906
 |
 |-
 | dr. ''zsadányi és törökszentmiklósi gróf'' [[Almásy Imre]]
 | 1906–1910
 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
 |-
 | dr. ''nagybányai vitéz'' [[Horthy Szabolcs]]
 | 1910–1914
 | 
 |-
 | ''szápári, muraszombati és széchyszigeti gróf'' [[Szapáry György (főispán)|Szapáry György]]
 | 1915–1917
 | császári és királyi kamarás
 |-
 | dr. [[Kuszka István]]
 | 1917–1918
 |
 |-
 | [[Darvas Ferenc (főispán)|Darvas Ferenc]]
 | 1918–1919
 | kormánybiztos-főispán
 |-
 | ''koronghi'' [[Lippich István]]
 | 1919–1920
 | kormánybiztos-főispán
 |-
 | dr. ''borostyánkői'' [[Egán Imre]]
 | 1920
 | kormánybiztos-főispán, [[Békés vármegye]] főispánja is
 |-
 | ''koronghi'' [[Lippich István]]
 | 1920–1922
 | 
 |-
 | [[Almásy Sándor]]
 | 1922–1932
 | a Ferenc József-rend lovagja, [[Bihar vármegye]] főispánja is
 |-
 | ''roffi'' [[Borbély György]]
 | 1932–1939
 | császári és királyi kamarás
 |-
 | ''monyorói báró'' [[Urbán Gáspár]]
 | 1939–1944
 | 
 |-
 | [[Veres József (főispán)|Veres József]]
 | 1944–1945
 |
 |-
 | [[Baráth Endre]]
 | 1945
 |
 |-
 | dr. [[Kovács Kálmán (jogász)|Kovács Kálmán]]
 | 1945–1946
 |
 |-
 | [[Földi István (főispán)|Földi István]]
 | 1946–1949
 |
 |-
 | [[Juhász Imréné Gonda Zsuzsanna|Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna]]
 | 1949–1950
 |
 |}

== Források ==
* [http://jnsz.archivportal.hu/data/files/302481315.pdf Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjainak listája]
{{források}}

==További információk==
{{Commonskat|Jász-Nagykun-Szolnok County (Kingdom of Hungary)}}
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{DEFAULTSORT:Jasznagykunszolnokvarmegye}}
{{SORTUJ:Komitaty, Zala}}

[[Kategoria:Komitaty]]
[[Kategoria:Komitaty XII wiek]]
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1920]]
[[Kategoria:Historia]]
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
[[Kategoria:Historia Królestwa Chorwacji]]
[[Kategoria:Historia Austrii]]
[[Kategoria:Historia Słowenii]]