Jász-Nagykun-Szolnok

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (németül: Komitat Jaß-Großkumanien-Sollnock, latinul: Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis) közigazgatási egység volt 1876 és 1950 között a Magyar Királyság alföldi részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területe nagyrészt megegyezik vele. Északról Heves vármegye, keletről Hajdú vármegye és Bihar vármegye, délkeletről Békés vármegye, délről Csongrád vármegye, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta. Központja Szolnok volt. Földrajz Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe az Alföld része volt.. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Körös, a Berettyó voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak. Északról Heves vármegye, keletről Hajdú, Bihar és Békés vármegyék, délről Békés és Csongrád vármegyék, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta. Történelem Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876-ban alakult meg a Hármas kerület két alkotórészének, a Jászságnak és a Nagykunságnak, illetve az addig Heves és Külső-Szolnok vármegye déli felét alkotó egykori Külső-Szolnok vármegyének az összevonásával. A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegye területét. Az 1950-es megyerendezés során a megye területe kis mértékben módosult: a Tiszától bal partján fekvő, addig Heveshez tartozó Tiszafüred és környéke Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították Békés megyével közös határát. Lakosság A vármegye lakossága a 19. század vége felé ugrásszerűen kezdett nőni: 1870-ben 258 553 lakosa 1881-ben 278 443 lakosa 1891-ben 318 475 lakosa 1896-ban 318 553 lakosa volt Nemzetiségi szempontból 1896-ban: 315 387 (99%) magyar 1567 (0,5%) német 977 (0,3%) szlovák 622 (0,2%) egyéb bélyegkép|balra|360px|Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási térképe 1927-ből Közigazgatás Járási beosztás Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a megalakulásától 1923-ig öt, azután hat járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik). Jászsági alsó járás (Jászapáti) Jászsági felső járás (Jászberény) Tiszai alsó járás (Tiszaföldvár) Tiszai felső járás (Kenderes, majd 1895-től Kunhegyes) Tiszai közép járás, (Tiszaroff, majd 1908-tól Törökszentmiklós) Központi járás (1923-tól, székhelye Szolnok) Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle változatával is lehetett találkozni, mint Alsó jászsági járás vagy Alsó-jászsági járás. Városai A vármegyében megalakulásakor kilenc rendezett tanácsú város volt. Közülük azonban 1886 és 1895 között három lemondott a többletterhekkel járó rangról, így 1895-től a megyében csak hat város volt. Jász-Nagykun-Szolnok azonban így is egyike volt a legtöbb várossal rendelkező vármegyéknek. Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Túrkeve Jászárokszállás (1886-ig) Kunhegyes (1893-ig) Kunszentmárton (1895-ig) A vármegye főispánjai Név Időszak Egyéb tisztségek és címek balásfalvi Kiss Miklós 1876–1879 németújvári gróf Batthyány József 1880–1881 császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc 1881–1884 titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Szent István-rend és a Ferenc József-rend lovagja Balogh Imre 1884–1889 újfalusi Újfalussy Sándor 1889–1892 császári és királyi kamarás, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a porosz Johannita-rend lovagja zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Géza 1892–1898 császári és királyi kamarás koronghi Lippich Gusztáv 1899–1905 dr. Lenk Gyula 1905–1906 dr. zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre 1906–1910 császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja dr. nagybányai vitéz Horthy Szabolcs 1910–1914 szápári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry György 1915–1917 császári és királyi kamarás dr. Kuszka István 1917–1918 Darvas Ferenc 1918–1919 kormánybiztos-főispán koronghi Lippich István 1919–1920 kormánybiztos-főispán dr. borostyánkői Egán Imre 1920 kormánybiztos-főispán, Békés vármegye főispánja is koronghi Lippich István 1920–1922 Almásy Sándor 1922–1932 a Ferenc József-rend lovagja, Bihar vármegye főispánja is roffi Borbély György 1932–1939 császári és királyi kamarás monyorói báró Urbán Gáspár 1939–1944 Veres József 1944–1945 Baráth Endre 1945 dr. Kovács Kálmán 1945–1946 Földi István 1946–1949 Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna 1949–1950 Források Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjainak listája További információk 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty  ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom