Šubić (ród): Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 32: | Linia 32: | ||
== Korai történelmük == | == Korai történelmük == | ||
| − | Ősi székhelyük [[Dalmát Királyság (1069–1433)|Dalmáciában]], a [[Zára|Zárától]] ''(Zadar)'' nem messze épült [[Bribir (Skradin)|Bribir]] volt; első birtokaik ennek közelében feküdtek. A falu nevét a magyar források eltérő írásmódokkal említik; a zsupán tisztségének megnevezésekor többnyire a „Brebir” alak használatos. | + | <small><small>Ősi székhelyük [[Dalmát Királyság (1069–1433)|Dalmáciában]], a [[Zára|Zárától]] ''(Zadar)'' nem messze épült [[Bribir (Skradin)|Bribir]] volt; első birtokaik ennek közelében feküdtek. A falu nevét a magyar források eltérő írásmódokkal említik; a zsupán tisztségének megnevezésekor többnyire a „Brebir” alak használatos. </small></small> |
| − | A család legrégibb ismert ősének [[Budec brebiri zsupán|Budec]] ''(Budiszláv)'' brebiri zsupánt, [[IV. Krešimir horvát király|Kresimir Péter]] horvát király [[udvarmester]]ét (''postelnik'', 1066-70) tartják. A [[brebiri zsupán]] tisztsége utódai közt öröklődött, ők azonban eleinte csak hézagosan ismertek: | + | <small><small>A család legrégibb ismert ősének [[Budec brebiri zsupán|Budec]] ''(Budiszláv)'' brebiri zsupánt, [[IV. Krešimir horvát király|Kresimir Péter]] horvát király [[udvarmester]]ét (''postelnik'', 1066-70) tartják. A [[brebiri zsupán]] tisztsége utódai közt öröklődött, ők azonban eleinte csak hézagosan ismertek: </small></small> |
* [[Crmenik brebiri zsupán|Crmenik]] (1070), | * [[Crmenik brebiri zsupán|Crmenik]] (1070), | ||
* [[Sztresinja brebiri zsupán|Sztresinja]] (1076-87) | * [[Sztresinja brebiri zsupán|Sztresinja]] (1076-87) | ||
| − | Sztresinjának két fia volt: | + | <small><small>Sztresinjának két fia volt: </small></small> |
* [[Duim spalatói perjel|Duim]] ''(Dujmo,'' illetve ''Filippus Stresinna)'' [[Split|spalatói]] [[perjel]] (1080) és | * [[Duim spalatói perjel|Duim]] ''(Dujmo,'' illetve ''Filippus Stresinna)'' [[Split|spalatói]] [[perjel]] (1080) és | ||
* [[Vukilo brebiri zsupán|Vukilo]] ''(Vlcsina de Stresazza,'' illetve ''Vlachizo)'' brebiri zsupán. | * [[Vukilo brebiri zsupán|Vukilo]] ''(Vlcsina de Stresazza,'' illetve ''Vlachizo)'' brebiri zsupán. | ||
| − | Vukilo fia, [[Šubić Marmonja]] brebiri zsupán egyike volt ama 12 horvát nemzetségfőnek, akik 1102-ben behódoltak [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmánnak]], és megkötötték vele Horvátország és Magyarország szövetségét. | + | <small><small>Vukilo fia, [[Šubić Marmonja]] brebiri zsupán egyike volt ama 12 horvát nemzetségfőnek, akik 1102-ben behódoltak [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmánnak]], és megkötötték vele Horvátország és Magyarország szövetségét. </small></small> |
| − | További leszármazottak: | + | <small><small>További leszármazottak: </small></small> |
* [[Šubić Bogdán]] ''(Bogdanica)'' brebiri zsupán 1164(-ig?), | * [[Šubić Bogdán]] ''(Bogdanica)'' brebiri zsupán 1164(-ig?), | ||
* [[Šubić Miroszláv]] (Bogdán fia) brebiri zsupán 1164(-től?), legalább két fiúval: | * [[Šubić Miroszláv]] (Bogdán fia) brebiri zsupán 1164(-től?), legalább két fiúval: | ||
| Linia 50: | Linia 50: | ||
** [[Šubić I. Gergely]] brebiri zsupán 1180-84. | ** [[Šubić I. Gergely]] brebiri zsupán 1180-84. | ||
| − | A [[12. század]] végén a Šubićok támogatták [[III. Béla magyar király|III. Béla]] harcát a [[Velencei Köztársaság]] ellen, és ezért örökös földbirtokként megkapták [[Bribir megye|Bribir]] (egyes forrásokban: ''Brebir'') megyét. Ezután a családfő már nem a [[zsupán]] ''(iupanus)'', hanem ''[[gróf]]'' ([[latin nyelv|latinul]]: ''comes'', [[horvát nyelv|horvátul]]: ''knez'') címet viselte — így a régi horvát ''zsupánból'' — aki nemzetségének megbízottja volt — a magyar király ''vazallusa'' lett. Ekkor alakult ki [[Horvátország]]ban a feudális rendszer. | + | <small><small>A [[12. század]] végén a Šubićok támogatták [[III. Béla magyar király|III. Béla]] harcát a [[Velencei Köztársaság]] ellen, és ezért örökös földbirtokként megkapták [[Bribir megye|Bribir]] (egyes forrásokban: ''Brebir'') megyét. Ezután a családfő már nem a [[zsupán]] ''(iupanus)'', hanem ''[[gróf]]'' ([[latin nyelv|latinul]]: ''comes'', [[horvát nyelv|horvátul]]: ''knez'') címet viselte — így a régi horvát ''zsupánból'' — aki nemzetségének megbízottja volt — a magyar király ''vazallusa'' lett. Ekkor alakult ki [[Horvátország]]ban a feudális rendszer. </small></small> |
| − | Šubić I. Gergely fiai: | + | <small><small>Šubić I. Gergely fiai: </small></small> |
* [[Šubić Pribinja]] ''(Privica)'' [[brebiri gróf]] ''(knéz)'' (1197). '' | * [[Šubić Pribinja]] ''(Privica)'' [[brebiri gróf]] ''(knéz)'' (1197). '' | ||
* [[Šubić Visen]] ''(Vuissenus'', illetve ''Buysenus )'' [[bogumilok|bogumil eretnek]] (1220), [[likai gróf]],<ref name="povijest">[http://jupiter.elte.hu/aacikkek/333szabo.htm Jupiter.elte.hu:Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában Zágráb, 1920.]{{hr}}</ref> [[Palanka (Gračac)|Zvonigrád]] várának ura (1221), [[spalatói gróf]] — unokaöccse, [[Šubić II. Gergely]] agyonütötte. | * [[Šubić Visen]] ''(Vuissenus'', illetve ''Buysenus )'' [[bogumilok|bogumil eretnek]] (1220), [[likai gróf]],<ref name="povijest">[http://jupiter.elte.hu/aacikkek/333szabo.htm Jupiter.elte.hu:Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában Zágráb, 1920.]{{hr}}</ref> [[Palanka (Gračac)|Zvonigrád]] várának ura (1221), [[spalatói gróf]] — unokaöccse, [[Šubić II. Gergely]] agyonütötte. | ||
| − | Šubić Pribinja fiai: | + | <small><small>Šubić Pribinja fiai: </small></small> |
* [[Šubić III. Gergely]] brebiri és spalatói gróf (1197-1248) | * [[Šubić III. Gergely]] brebiri és spalatói gróf (1197-1248) | ||
* [[Šubić I. György]] brebiri gróf (1197) | * [[Šubić I. György]] brebiri gróf (1197) | ||
| Linia 62: | Linia 62: | ||
* [[Šubić Vulcsina]] trogiri gróf (1220) | * [[Šubić Vulcsina]] trogiri gróf (1220) | ||
| − | [[Šubić I. István]] fiai közül ketten tűntek ki: | + | <small><small>[[Šubić I. István]] fiai közül ketten tűntek ki: </small></small> |
* [[Šubić II. István]] és | * [[Šubić II. István]] és | ||
* [[Šubić I. Jakab]]. | * [[Šubić I. Jakab]]. | ||
| − | II. István brebiri és trogiri gróf egy ideig [[horvát bánok listája|tengermelléki bán]] is volt. Részt vett a tatárok elleni harcban, megvédelmezte [[Trogir]] várát és az oda menekült IV. Béla magyar királyt. [[Kajdan tatár kán]] kénytelen volt hadaival a vár alól elvonulni. A hálás király 1251-ben a család régi donációit megerősítette. | + | <small><small>II. István brebiri és trogiri gróf egy ideig [[horvát bánok listája|tengermelléki bán]] is volt. Részt vett a tatárok elleni harcban, megvédelmezte [[Trogir]] várát és az oda menekült IV. Béla magyar királyt. [[Kajdan tatár kán]] kénytelen volt hadaival a vár alól elvonulni. A hálás király 1251-ben a család régi donációit megerősítette. </small></small> |
==Members of the House of Šubić== | ==Members of the House of Šubić== | ||
Wersja z 14:55, 10 gru 2019
Źródła: Šubić nemzetség , Šubić family
| ||||||||||||||||||||||||
Rodzaj Šubić był jednym z najbardziej wpływowych rodzajów średniowiecznej Chorwacji; jest jednym z sześciu chorwackich plemion, z których wybrano chorwackie zakazy i królów. Ich drzewo genealogiczne pochodzi z 1066 roku. Członkowie rodziny z 1069 roku pojawiają się w królewskich kartach jako zupa. W szczytowym momencie swej władzy zaczęli czerpać z rzymskiej szlachty (rodzina Sulpitius) zgodnie z ówczesną modą, ale nie było na to prawdziwej podstawy.
A Šubić nemzetség a középkori Horvátország egyik legbefolyásosabb nemzetsége volt; egyike annak a hat horvát nemzetségnek, amelyekből a horvát bánokat és királyokat választották. Családfájukat az 1066. évig vezetik vissza. A család tagjai 1069-től mint zsupánok szerepelnek a királyi oklevelekben. Hatalmuk csúcsán a kor divatjának megfelelően elkezdték magukat római előkelőktől (a Sulpitius családtól) származtatni, ennek azonban semmiféle valós alapja nem volt.
Spis treści
Korai történelmük
Ősi székhelyük Dalmáciában, a Zárától (Zadar) nem messze épült Bribir volt; első birtokaik ennek közelében feküdtek. A falu nevét a magyar források eltérő írásmódokkal említik; a zsupán tisztségének megnevezésekor többnyire a „Brebir” alak használatos.
A család legrégibb ismert ősének Budec (Budiszláv) brebiri zsupánt, Kresimir Péter horvát király udvarmesterét (postelnik, 1066-70) tartják. A brebiri zsupán tisztsége utódai közt öröklődött, ők azonban eleinte csak hézagosan ismertek:
- Crmenik (1070),
- Sztresinja (1076-87)
Sztresinjának két fia volt:
- Duim (Dujmo, illetve Filippus Stresinna) spalatói perjel (1080) és
- Vukilo (Vlcsina de Stresazza, illetve Vlachizo) brebiri zsupán.
Vukilo fia, Šubić Marmonja brebiri zsupán egyike volt ama 12 horvát nemzetségfőnek, akik 1102-ben behódoltak Könyves Kálmánnak, és megkötötték vele Horvátország és Magyarország szövetségét.
További leszármazottak:
- Šubić Bogdán (Bogdanica) brebiri zsupán 1164(-ig?),
- Šubić Miroszláv (Bogdán fia) brebiri zsupán 1164(-től?), legalább két fiúval:
- egy ismeretlen nevű fiú, akinek fia Šubić II. Gergely knini püspök (1229)
- Šubić I. Gergely brebiri zsupán 1180-84.
A 12. század végén a Šubićok támogatták III. Béla harcát a Velencei Köztársaság ellen, és ezért örökös földbirtokként megkapták Bribir (egyes forrásokban: Brebir) megyét. Ezután a családfő már nem a zsupán (iupanus), hanem gróf (latinul: comes, horvátul: knez) címet viselte — így a régi horvát zsupánból — aki nemzetségének megbízottja volt — a magyar király vazallusa lett. Ekkor alakult ki Horvátországban a feudális rendszer.
Šubić I. Gergely fiai:
- Šubić Pribinja (Privica) brebiri gróf (knéz) (1197).
- Šubić Visen (Vuissenus, illetve Buysenus ) bogumil eretnek (1220), likai gróf,[1] Zvonigrád várának ura (1221), spalatói gróf — unokaöccse, Šubić II. Gergely agyonütötte.
Šubić Pribinja fiai:
- Šubić III. Gergely brebiri és spalatói gróf (1197-1248)
- Šubić I. György brebiri gróf (1197)
- Šubić I. István brebiri s trogiri gróf (1217-1229)
- Šubić Vulcsina trogiri gróf (1220)
Šubić I. István fiai közül ketten tűntek ki:
II. István brebiri és trogiri gróf egy ideig tengermelléki bán is volt. Részt vett a tatárok elleni harcban, megvédelmezte Trogir várát és az oda menekült IV. Béla magyar királyt. Kajdan tatár kán kénytelen volt hadaival a vár alól elvonulni. A hálás király 1251-ben a család régi donációit megerősítette.
Members of the House of Šubić
- A1 Stjepko Šubić, Count of Trogir
- B1 Pavao I. Šubić Bribirski (1245–1312), hrabia Bribir, Ban of Croatia and Lord of all Bosnia
- C1 Mladen II. Šubić Bribirski (1270–1343), Count of Bribir, Ban Bośni and Lord of the all Bosnia
- C2 Juraj II. Šubić Bribirski (1275–1330), Count of Bribir and Split, ruled from Klis Fortress
- D1 Pavao III. Šubić Bribirski (?–1356), mąż Catherina Dandolo z Wenecji
- D2 Katarina Šubić, żona Ivan Jurišić Bribirski
- D3 Deodat Šubić (?–1348) Plik:Mladen III Šubić - nadgrobna ploča u Trogirskoj katedrali.jpgMladen III Šubić of Bribir gravestone in the Trogir Cathedral
- D4 Mladen III. Šubić Bribirski (1315–1348), "Shield of the Croats", ruled from Klis Fortress, married Jelena Nemanjić, a daughter of Stephen Uroš III of Serbia
- E1 Mladen IV Šubić of Bribir
- F1 Senko Šubić of Bribir
- G1 Radics
- G2 Bielak
- F1 Senko Šubić of Bribir
- E2 Katarina Šubić (?–1358), żona księcia Legnica-Brzeg Bolesław III the Generous in 1326.
- E1 Mladen IV Šubić of Bribir
- D5 Jelena Šubić (1306–1378), married to Vladislaus of Bosnia, regent of medieval Bosnia.
- C3 Pavao III. Šubić Bribirski (?–1346), Count of Trogir and Ostrovica, married Elizabeth Frankopan (Elizabeta Krčka)
- D1 Juraj III. Šubić Bribirski (Juraj I Zrinski) (?–1362)
- E1 Elizabeth, married Tamás of Corbavia
- E2 Pavao (1414)
- Pribko
- D2 Katharina, a nun
- D1 Juraj III. Šubić Bribirski (Juraj I Zrinski) (?–1362)
- C4 Juraj II. Šubić Bribirski, Count of Šibenik
- B2 Juraj I Šubić of Bribir (1277–1302), Count of Trogir, Šibenik, Omiš and Nin, ruled from Klis Fortress
- C1 Ivan (1358)
- B3 Mladen I. Šubić Bribirski (?–1304), Count of Split, Ban of Bosnia (Dominus of Bosnia), ruled from Klis Fortress after George I death
- B4 Stanislava Šubić (?–1304), a nun
- B5 a daughter (1330–?), married to Jacopo Tiepolo
- B1 Pavao I. Šubić Bribirski (1245–1312), hrabia Bribir, Ban of Croatia and Lord of all Bosnia
Hatalmuk csúcsán
A tatártok ellen jeleskedő Šubić II. István négy fia:
- Šubić Pál (biribiri Šubić I. Pál, † 1312),
- Šubić II. György († 1306),
- Šubić I. Mladen († 1302) és
- Šubić I. Iván;
A fiak a család hatalmát és tekintélyét nagyon emelték. Atyja halála után Šubić Pál lett a tengermelléki bán és Spalato grófja, 1285-ben boszniai bán, 1293-ban örökösödési joggal tengermelléki bán, 1295-ben élethosszig egész Horvátország bánja, 1298-ban örökösödési joggal Horvátország bánja. A nemzetség vele Šubić Pállallal) érkezett el befolyásának csúcsára: ő fektette le a nemzetség tartományúri hatalmát alapvetően Dalmáciában és Horvátország déli részén. Saját adminisztrációt épített ki, önállóan bíráskodott, saját pénzt veretett és számos egyéb királyi jogot bitorolt el. Majdnem korlátlan hatalommal uralkodott Horvátországban. Több tengermelléki várost és várat elvett Velencétől, és felvette ezen városok grófi címeit. Művét fia, Šubić Mladen folytatta, aki megörökölte apja méltóságait is.
Šubić II. György 1274-1287 között Sebenico grófja, 1283-1294 között Omiš grófja, 1293-1306 között fivéreivel az összes dalmáciai város grófja.
Šubić I. Mladen 1276-ban lett Trogir kapitánya, 1281-1296 között spalatói gróf. A bogumil eretnekek ölték meg.
Egyik nővérük Lőrinc velencei dózse fiához, az ifjabb Tiepolo Jakabhoz (Jacopo Tiepolo, Iacopo Tiepolo) ment feleségül.
Másik nővérük Orsolya-rendi apáca volt. Fivéreivel ő alapította a szkutari zárdát, amelynek apátnője lett. IX. Gergely pápa szentté avatta.
[[Kép:Money issued by Paul I Šubić of Bribir.jpg|bélyegkép|222px|Šubić Pál pénzérméi]] [[Kép:Paul I Šubić of Bribir.JPG|left|bélyegkép|222px|Šubić Pál (Šubić I. Pál)]] [[Kép:Mladen III Šubić - nadgrobna ploča u Trogirskoj katedrali.jpg|bélyegkép|222px|Šubić Mladen (Šubić III. Mladen) sírköve a trogiri Szent Lőrinc-székesegyházban]]
Szlavón bánok és vicebánok a Šubić nemzetségből
- Šubić Pál 1278-tól 1309-ig volt tengermelléki bán,[2] 1290-1300 között horvát bán (mindkettő a szlavón bán helyettese);
- Pál fia, Šubić Mladen 1310–1322 között horvát–dalmát bán,[3] illetve 1309–1322 között tengermelléki bán[2] (a források ellentmondásosak).
Az Anjou-korban
A Šubićok az Anjou-ház magyarországi trónigényének legelső támogatói közé tartoztak. Amikor Károly Róbert hajója 1300 augusztusában kikötött Spalatóban, a Šubićok voltak a legbefolyásosabb segítői.
I. Pálnak öt fia:
- II. Mladen,
- Šubić III. György 1306-tól 1308-ig a tengermelléki városok grófja, 1308-tól Trogir várkapitánya, 1312–24 között Omiš és Klissza grófja. Felesége (Ilona) Róbert Károly rokona volt. 1324-ben a Nelepić család elfogta és Knin várába záratta, ahol 1326-ig volt fogságban. Klisszában halt meg 1330 dec. 18-án. Gyermekei:
- Šubić III. Mladen klisszai és skradini gróf (1330–1348), omiši gróf (1343), trogiri (1347) és sebenicói gróf (1347–1348); felesége, Lelka, Dusán szerb cár nővére volt; fiuk:
- Šubić IV. Mladen klisszai és skradini gróf.
- Šubić III. Pál klisszai gróf († 1356); felesége, Katalin Giovanni Dandolo velencei dózse leánya volt; fiuk:
- Šubić I. Boldizsár.
- Šubić Ilona 1338. aug. 17-én férjhez ment Kotromanić Ulászló boszniai régenshez és ő lett I. Tvrtko István, Bosznia első királya és István Vuk bosnyák bán anyja.
- Šubić III. Mladen klisszai és skradini gróf (1330–1348), omiši gróf (1343), trogiri (1347) és sebenicói gróf (1347–1348); felesége, Lelka, Dusán szerb cár nővére volt; fiuk:
- Šubić II. Pál — „Pál Banics”, azaz bán fia néven is ismert. 1305-től 1322-ig Trogir grófja, 1333-tól 1346-ig Ostrovica grófja és várkapitánya. Sokat harcolt a magyarokkal, a Nelepić családdal és Šubić Ugrin Budiszlávval. A Nelepićek elvették tőle Ostrovica várát, de 1337-ben visszaadták. 1346-ban halt meg. Fia:
- Šubić V. Gergely 1320-tól 1322-ig Sebenico grófja, 1346-47 között Ostrovica várura. Leánya,
- Šubić I. Katalin a boszniai királyi udvarban nevelkedett nagynénjénél, Ilonánál. I. Tvrtko István szerette volna összeházasítani Vukasin szerb király fiával, de a pápa ezt a valláskülönbség miatt nem engedte meg, és azt kívánta, hogy a leánykát a magyar királyi udvarba vigyék.
- Šubić II. Márk biribiri gróf 1319-1345 között. Két fia volt:
- Vulcseta és
- Šubić Butkat — egyikük 1328-ban megölte Draskovics Pál szkutari püspököt.
Šubić I. Pál fivérének Šubić II. Györgynek a fia, Šubić Iván Klissza grófja volt (1337-56). Az egyházi törvények ellenére és egyházi engedély nélkül feleségül vette negyedízbeli rokonát, Katalint, Šubić IV. Mladen leányát.
Károly Róbert 1311 első felében Velencével került konfliktusba. Elfoglalta Zárát, és Šubić Mladent tette meg a várgrófnak. Katonákat azonban a Csákokkal kirobbant ellenségeskedés miatt nem tudott küldeni neki. Ezért (1313-ban?) kompromisszumot kötött Velencével: Zára grófja velencei lesz, de megmaradt a magyar király névleges fennhatósága. Mladen ezután garázdálkodni kezdett a térségben.[4]
Ahogy Károly hatalma erősbödött, egyre inkább szükségét érezte, hogy felszámolja ezt a kiskirályságot is, és megszerezze a teljes szuverenitást. Kiváló ürügy volt erre, hogy 1322-ben két dalmát város, Sebenico és Trau szövetséget kötött az őket sújtó Šubić Mladen bán (Šubić Pál fia[5]) és testvérei ellen. Mladen eredménytelenül ostromolta a két várat, aminek hatására addig megfélemlítéssel egybeterelt hűbéresei sorra elpártoltak tőle. Melléjük állt Kotromanić István bosnyák bán, valamint a Babonićok is, és ez a szövetség legyőzték a Šubićok seregét. A két város velencei gályákat és zsoldosokat bérelt fel, azok pedig felégették a Šubićok két fontos központját. Mladen előbb testvérét küldte Károly Róberthez, majd személyesen járult elébe, hogy segítségét kérje. A király azonban elfogatta, és fogolyként Magyarországra vitette.[4]
Az Una folyó mellett (in terra Schlavoniae) épített Zrin várát amit I. Lajos magyar király 1347-ben több közeli birtokkal együtt Šubić Gergelynek és unokaöccsének, Šubić Györgynek adományozta, hogy kárpótolja őket Dalmáciában elvesztett birtokaikért. A várról nyerték nevüket leszármazottaik, a Zrínyi család.
Hanyatlásuk, utódaik
Az 1320-as évek közepétől a dalmát városok egymás után behódoltak Velencének, és Károly Róbert semmit sem tett visszaszerzésük érdekében. A tengermelléki Ostrovica vára és egyéb dalmáciai birtokai fejében I. Lajos magyar király 1347-ben Šubić Gergelynek és unokaöccsének, Šubić Györgynek adományozta az Una folyó mellett (in terra Schlavoniae) épített Zrin várát, az ahhoz közel fekvő Stupnica falut és Pedalj várát. Ettől kezdve György és utódai a Subics név mellőzésével Zrinski (Zrínyi) változatban írták nevüket, és immár nem a dalmát, hanem a horvát és a magyar történelem alakításából vették ki részüket.[6]
Subics György a család megalapítója, mint ilyen Zrínyi I. György (II.A1.), nagybátyjának a Frangepán-családból származott Blagai Dujmo vegliai grófnak házában nevelkedett; mint serdülő ifjú I. Lajos király apródja volt, 1347-ben még a nápolyi hadjáratba is követte, ahol kitűnt vitézségével. 1361-ben halt meg. Egyetlen fia Zrínyi I. Pál (II.B2.) apja halálakor még kiskorú volt.
Drzewo genealogiczne
This is the family tree of the House of Šubić (princes of Bribir), a Croatian noble family, from 1066 to 1456.
| Budec, Župan (zhupan, iupanus, count) of Bribir (1066-1070) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Strezinja, Župan of Bribir (1075-1089) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vukilo, Župan of Bribir (about 1090/1100) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mrmonja (Marmonja), Župan of Bribir, signatory of the "Pacta conventa" agreement (1102) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bogdan (Bogdanac), župan of Bribir (1164) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Miroslav I. župan of Bribir (1180-1184) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Grgur I. prince (princeps) of Bribir (1184) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Grgur II. bishop of Knin (1229) | Vuičin prince of Zvonigrad (1220) and prince of Split (1224) | Pribina, prince of Bribir (1197) | Marko I. (died 1200) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Juraj, prince of Bribir (1197 ?) | Grgur III. prince of Bribir (1197-1199), and prince of Split and Šibenik (1217-1235) | Stjepan I. prince of Bribir and Trogir (1217-1238) | Vulčina (Vučina), prince of Trogir (about 1220), died 1226 | Budislav, prince of Bribir (1227 ?) | Obrad | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Miroslav II. (1308) | Marko II. prince of Split (1284-1300) | Martin (1274) | Stjepan (Stjepko) II. prince of Trogir (1239-1240), died 1274 | Jakov I. prince of Bribir (1251) and Nin (1267), died 1270 | Vukeša, prince of Bribir (1284-1290) | Ugrin, prince of Bribir (1300) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Stjepan III. prince of Bribir (1324) | Ilija, prince of Bribir (1324 ?) | Slavogost, prince of Bribir (1309-1324) | Grgur IV. prince of Bribir (1324 ?) | Urša (died 1303) | Pavao I. (*1245-†1312) Ban (viceroy) of Croatia (1274-1312), Lord of Bosnia | Juraj I. prince of Šibenik and Trogir (1274-1302) | Mladen I. prince of Split (1283-1298), ban of Bosnia (1299-1304) | Stanislava, a nun | a daughter, wife of Jacopo Tiepolo (1274-1330) | Ivan I. prince of Bribir (1348) | Daniel, prince of Šibenik (1246-1269) | Radoslav, prince of Bribir (1274), died 1275 | Budislav I. Ugrinić (1345-1375) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mihajlo Slavogostić (1324) | Pavao Slavogostić (1324) | Grgur Slavogostić (1324) | Mladen II. (*1270-†1343) Ban of Croatia (1312-1322), Ban of Bosnia (1304-1322) | Juraj II. (*1275-†1330) prince of Split | Pavao II. (died 1346) prince of Trogir and Ostrovica (1305-1346) | Elizabeta Frankopan, princess of Krk († after 1347) | Grgur V. prince of Šibenik (1320) | Marko III. prince of Bribir (1322-1345) | Jure Ugrinić, (1356-1397) | Nikola Ugrinić, (died 1388) | Vid Ugrinić, (1356-1388) | Grgur VI. Ugrinić, (1388) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Katarina, wife of Ivan Jurišić of Bribir | Jelena (*1306-†1378) wife of Vladislav Kotromanić, mother of Bosnian king Tvrtko | Pavao III. (died 1356) prince of Klis (1348-1356) | Mladen III. (*1315-†1348) prince of Klis (1330-1348) | Božidar, prince of Bribir (1345-1348) | Juraj III. (died 1361) prince of Zrin (1347-1361), became Juraj I Zrinski Continued in Zrinski family tree | Pribko (1346-1361) | Katarina, a nun | Katarina, married in Bosnia | Budislav II. Ugrinić, (1385) | Grgur VIII. Ugrinić (1390) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Katarina (1356) | Marko V. prince of Bribir (1385) | Mladen IV. | Katarina, (died 1358) wife of Boleslaw III, polish duke | Ivan Ugrinić | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mikula (Nikola), prince of Bribir | Stjepan Ugrinić (1498) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pavao IV. Nikolić (1387-1413) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jakov II. (died 1456) Vice-Ban of Croatia (1411), last prince of Bribir | Mikac Krivčić (1413-1445) | Grgur IX. (1413-1445) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Grgur X. (1446) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
További információk
- A nemzetség családfája az angol wikipédián (csak a férfi leszármazottak)
- A nemzetség családfája 1240-től nagyjából a 14. század végéig az angol wikipédián
- Wikikönyvek: Címerhatározó/Subics címer
Jegyzetek
- ↑ Jupiter.elte.hu:Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában Zágráb, 1920.Szablon:Hr
- ↑ 2,0 2,1 Magyar Katolikus Lexikon: szlavón bánok
- ↑ Markó László, 200: A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, Budapest. 226 old.
- ↑ 4,0 4,1 Garda Dezső: Károly Róbert külpolitikája. Gyergyói Hírlap 2017. december 8–10., p. 7.
- ↑ Kristó Gyula: Az első Anjou Magyarország trónján
- ↑ Garda Dezső: Károly Róbert külpolitikája. Gyaergyói Hírlap 2017. december 8–10., p. 7.
Források
See also
External links
- Šubić of Bribir family tree by Dragutin Feletar in the scientific journal "Meridijani" (Meridians)
- Šubićs, the princes of Bribir, an influential family in southeastern Europe in the Middle Ages (by Florin Curta)
- Princes of Bribir and their crucial role in Croatia after extinction of the Hungarian Arpad dynasty (by Marko Marelić)
- Šubić family, a mid point of Croatian early history (by prof. Zvonko Madunić)
- Count Mrmonja (Marmonya) Šubić of Bribir - signatory of the "Pacta conventa", an agreement concluded between King Coloman of Hungary and the Croatian nobility in 1102
Uwaga: Domyślnym kluczem sortowania będzie „Subić” i zastąpi on wcześniej wykorzystywany klucz „Subic Family Tree”.
