Ellerbach Bertold: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 36: | Linia 36: | ||
== Życiorys == | == Życiorys == | ||
| − | + | '''Ellerbach Bertold''' (bd), pochodzenia południowo-niemieckiego, syn Burkharda, żonaty z Borbála Szécsi Lendva. | |
<small><small>Dél-német eredetű családból származott. Burkhard fia. Lendvai Szécsi Borbálát vette feleségül. </small></small> | <small><small>Dél-német eredetű családból származott. Burkhard fia. Lendvai Szécsi Borbálát vette feleségül. </small></small> | ||
| − | 1455- | + | Dworzanin w latach 1455-1457, [[lovászmester]] w 1458-59. Wraz z żoną przyłączył się do buntu szlachty węgierskiej na Zachodzie przeciwko [[Maciej I.|Maciejowi I]] w 1459 i poparł wybór niemiecko-rzymskiego cesarza Fryderyka III. na króla Węgier. W 1462 r. przysięgał jednak wierność Matthiasowi i otrzymał ułaskawienia. W latach 1462-64 był [[ispán]]em Verőce, w latach 1464-65 ponownie [[lovászmester]]. Dosłużył się godności [[Wojewody]] w latach 1465–67. W 1467 r. przyłączył się do buntu w Siedmiogrodzie, a nawet stał się jednym z jego przywódców. Po tym, jak król Matthias stłumił bunt, poddał się, utracił pozycję, ale ponownie odzyskał. Od 1469 był [[ispán]]em Vas. |
<small><small>1455-57-ben udvari vitéz, 1458-59 [[lovászmester]]. Felesége révén csatlakozott a nyugat-magyarországi főnemesek [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] elleni lázadásához (1459) és támogatta [[III. Frigyes német-római császár]] magyar királlyá választását. 1462-ben hűséget fogadott Mátyásnak és kegyelmet kapott. 1462-64-ben a verőcei ispán, 1464-65-ben ismét lovászmester. A vajdai méltóságot 1465-67-ben töltötte be. 1467-ben csatlakozott az erdélyi lázadáshoz, sőt annak egyik vezetője lett. Miután Mátyás király elfojtotta a lázadást, behódolt, tisztségét azonban elvesztette birtokait viszont megtarthatta. 1469-től vasi ispán volt. </small></small> | <small><small>1455-57-ben udvari vitéz, 1458-59 [[lovászmester]]. Felesége révén csatlakozott a nyugat-magyarországi főnemesek [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás]] elleni lázadásához (1459) és támogatta [[III. Frigyes német-római császár]] magyar királlyá választását. 1462-ben hűséget fogadott Mátyásnak és kegyelmet kapott. 1462-64-ben a verőcei ispán, 1464-65-ben ismét lovászmester. A vajdai méltóságot 1465-67-ben töltötte be. 1467-ben csatlakozott az erdélyi lázadáshoz, sőt annak egyik vezetője lett. Miután Mátyás király elfojtotta a lázadást, behódolt, tisztségét azonban elvesztette birtokait viszont megtarthatta. 1469-től vasi ispán volt. </small></small> | ||
| − | Rodzina | + | == Potomstwo == |
| + | |||
| + | Rodzina wymarła wraz z synem Jánosem, a ich majątek został przejęty przez rodzinę Erdődy na podstawie umowy spadkowej z [[Bakócz Tamás|Tamásem Bakóczem. | ||
<small><small>Fiával, Jánossal kihalt a család, vagyonukat [[Bakócz Tamás]]sal kötött örökösödési szerződés alapján az Erdődyek szerezték meg. </small></small> | <small><small>Fiával, Jánossal kihalt a család, vagyonukat [[Bakócz Tamás]]sal kötött örökösödési szerződés alapján az Erdődyek szerezték meg. </small></small> | ||
Wersja z 12:51, 30 gru 2019
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Spis treściŻyciorysEllerbach Bertold (bd), pochodzenia południowo-niemieckiego, syn Burkharda, żonaty z Borbála Szécsi Lendva. Dél-német eredetű családból származott. Burkhard fia. Lendvai Szécsi Borbálát vette feleségül. Dworzanin w latach 1455-1457, lovászmester w 1458-59. Wraz z żoną przyłączył się do buntu szlachty węgierskiej na Zachodzie przeciwko Maciejowi I w 1459 i poparł wybór niemiecko-rzymskiego cesarza Fryderyka III. na króla Węgier. W 1462 r. przysięgał jednak wierność Matthiasowi i otrzymał ułaskawienia. W latach 1462-64 był ispánem Verőce, w latach 1464-65 ponownie lovászmester. Dosłużył się godności Wojewody w latach 1465–67. W 1467 r. przyłączył się do buntu w Siedmiogrodzie, a nawet stał się jednym z jego przywódców. Po tym, jak król Matthias stłumił bunt, poddał się, utracił pozycję, ale ponownie odzyskał. Od 1469 był ispánem Vas. 1455-57-ben udvari vitéz, 1458-59 lovászmester. Felesége révén csatlakozott a nyugat-magyarországi főnemesek I. Mátyás elleni lázadásához (1459) és támogatta III. Frigyes német-római császár magyar királlyá választását. 1462-ben hűséget fogadott Mátyásnak és kegyelmet kapott. 1462-64-ben a verőcei ispán, 1464-65-ben ismét lovászmester. A vajdai méltóságot 1465-67-ben töltötte be. 1467-ben csatlakozott az erdélyi lázadáshoz, sőt annak egyik vezetője lett. Miután Mátyás király elfojtotta a lázadást, behódolt, tisztségét azonban elvesztette birtokait viszont megtarthatta. 1469-től vasi ispán volt. PotomstwoRodzina wymarła wraz z synem Jánosem, a ich majątek został przejęty przez rodzinę Erdődy na podstawie umowy spadkowej z [[Bakócz Tamás|Tamásem Bakóczem. Fiával, Jánossal kihalt a család, vagyonukat Bakócz Tamással kötött örökösödési szerződés alapján az Erdődyek szerezték meg. PrzypisyJegyzetekForrások
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
- ↑ {{#invoke:Citation/CS1|citation |CitationClass=journal }}