Rozgonyi I. Simon: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:R {{Uwaga| |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Rozgonyi_Simon_(orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3) |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rozgon...")
 
Linia 13: Linia 13:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
 +
{{Redoslijed|
 +
|poprzednik        = [[Szécsényi Frank]]
 +
|gl_članak_funkcija = [[Sędzia królewski]]<br>(1409-1414)
 +
|współrządzący      =
 +
|następca          = [[Perényi Péter]]
 +
}}
  
 
{|
 
{|
 
|
 
|
 
|}
 
|}
 +
 +
Simon Rozgonyi (zm. 1414 r.) Był węgierskim szlachcicem i sędzią królewskim, wspieranym przez Władysława Neapolitańskiego przeciwko Zygmuntowi, Świętemu Cesarzowi Rzymskiemu [1]. Mieli dwie żony, Annę i Margit oraz pięcioro dzieci. [2] Jego syn Simon był biskupem Egeru (1440-1444) i zginął w bitwie pod Warną. [3]
 +
 +
<small><small>'''Simon Rozgonyi''' (died March 1414) was a [[Kingdom of Hungary|Hungarian]] nobleman and [[judge royal]], who supported [[Ladislaus of Naples]] against [[Sigismund, Holy Roman Emperor]].<ref>{{cite book| title=The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895-1526 |first=Pal |last=Engel  |author2=Tamas Palosfalvi |author3=Andrew Ayton  |edition=illustrated |publisher= I.B.Tauris |year=2005 |isbn=1-85043-977-X |page=210 |url=https://books.google.com/books?id=vEJNBqanT_8C&pg=PA210&as_brr=3&client=firefox-a#PPA210,M1}}</ref> He had two wives, Anna and Margit, and five children.<ref>{{cite web| url=http://genealogy.euweb.cz/hung/rozgonyi2.html |title=Genealogy of Rozgonyi family |accessdate=2009-01-30 |date=2003-11-11 |first=Miroslav |last=Marek}}{{Self-published source|date=August 2012}}{{Better source|date=August 2012}}</ref> His son Simon was [[Roman Catholic Archdiocese of Eger|bishop of Eger]] (1440–1444) and was killed in the [[Battle of Varna]].<ref>{{cite book |chapter-url=https://books.google.com/books?id=TKaPrQPFIAMC&pg=PA308&client=firefox-a#PPA308,M1 |chapter=The Crusade of Varna |title=A History of the Crusades |editor-first=Kenneth Meyer |editor-last=Setton |editor-link=Kenneth Setton |editor2=Harry W. Hazard |editor3=Norman P. Zacour |last=Chasin |first=Martin |edition= 2 |volume=6 |publisher= University of Wisconsin Press |year=1969 |isbn=0-299-10744-2 |page=308}}</ref> </small></small>
  
 
'''Rozgonyi Simon''' (? – [[1414]] április), sárosi ispán (1397–1401), országbíró (1409–1414),<ref>[https://www.academia.edu/12563859/A_nik%C3%A1polyi_csata_magyar_r%C3%A9sztvev%C5%91i Kranzieritz Károly: A nikápolyi csata magyar résztvevői, 171. oldal]</ref> a Sárkányrend dékánja és rektora (dracuniceque societatis decanus et rector)<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993), 177. és 838. oldal (Névmutató)</ref>
 
'''Rozgonyi Simon''' (? – [[1414]] április), sárosi ispán (1397–1401), országbíró (1409–1414),<ref>[https://www.academia.edu/12563859/A_nik%C3%A1polyi_csata_magyar_r%C3%A9sztvev%C5%91i Kranzieritz Károly: A nikápolyi csata magyar résztvevői, 171. oldal]</ref> a Sárkányrend dékánja és rektora (dracuniceque societatis decanus et rector)<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993), 177. és 838. oldal (Névmutató)</ref>
Linia 38: Linia 49:
 
Halálára 1414. április 9 és április 16-a között került sor.<ref>C. Tóth Norbert: Rozgonyi Simon országbírósága (1409–1414), 51. oldal</ref><ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994), 412. és 427. oldal</ref>
 
Halálára 1414. április 9 és április 16-a között került sor.<ref>C. Tóth Norbert: Rozgonyi Simon országbírósága (1409–1414), 51. oldal</ref><ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994), 412. és 427. oldal</ref>
  
==Családja==
+
== Rodzina ==
 +
 
 +
Jego żoną była Anna [4], którą poślubiła z dziećmi w 1399 r. [5] Dyplom z 1423 r. Wymienia kobietę o imieniu Margit, wdowę po Simonie Rozgonyi, która otrzymała przebaczenie od papieża Martina V. [6]
 +
 
 +
<small><small>Felesége Anna<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410), 53. oldal</ref> volt, kivel már 1399-ben házasságban élt gyermekeivel.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399), 637. oldal</ref> Egy 1423-ban kelt oklevél egy Margit nevű asszonyról, Rozgonyi Simon özvegyéről tesz említést, aki [[V. Márton pápa|V. Márton pápától]] nyert bűnbocsánatot.<ref>C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 33. oldal (Névmutató - 687. oldal)</ref> </small></small>
 +
 
 +
Wiele jego dzieci zapisało się w historii Węgier:
 +
 
 +
Gyermekei közül többen beírták magukat a magyar történelembe:
 +
*[[Rozgonyi Simon|Simon]] fia előbb [[Veszprémi püspökök listája|veszprémi]], majd [[Egri főegyházmegye|egri püspök]] később fökancellár, aki a [[Várnai csata|Várnai csatában]] vesztette életét
 +
* [[Rozgonyi István (országnagy)|István]], Zsigmond király híve, több vármegye főispánja, országnagy
 +
* [[Rozgonyi György (országnagy)|György]], országbíró
 +
* Ilona, Hédervári György lovászmester felesége
  
 
Felesége Anna<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410), 53. oldal</ref> volt, kivel már 1399-ben házasságban élt gyermekeivel.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399), 637. oldal</ref> Egy 1423-ban kelt oklevél egy Margit nevű asszonyról, Rozgonyi Simon özvegyéről tesz említést, aki [[V. Márton pápa|V. Márton pápától]] nyert bűnbocsánatot.<ref>C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 33. oldal (Névmutató - 687. oldal)</ref>
 
Felesége Anna<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410), 53. oldal</ref> volt, kivel már 1399-ben házasságban élt gyermekeivel.<ref>Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399), 637. oldal</ref> Egy 1423-ban kelt oklevél egy Margit nevű asszonyról, Rozgonyi Simon özvegyéről tesz említést, aki [[V. Márton pápa|V. Márton pápától]] nyert bűnbocsánatot.<ref>C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 33. oldal (Névmutató - 687. oldal)</ref>
Linia 61: Linia 84:
 
==Jegyzetek==
 
==Jegyzetek==
  
 +
==Przypisy==
 +
{{izvori}}
 
|
 
|
{{Vezető infobox
+
{{Urzędnik infobox
  | név = Rozgonyi Simon
+
  |urzędnik          = Rozgonyi Simon
  | kép =  
+
  |imiona            =
  | képméret =  
+
|tytulatura        = Sędzia królewski
  | képaláírás =  
+
  |grafika          =  
  | állam            = Magyar Királyság
+
  |opis grafiki      =  
  | sorszám          =
+
  |herb              =
  | megnevezés      =[[Országbíró]]ja
+
|opis herbu        =
  | terminus kezdete =1409
+
|faksymile        =
  | terminus vége    =1414 áprilisa
+
|opis faksymile    =  
  | előd            = Szécsényi Frank  
+
  |dewiza            =  
  | utód            =[[Perényi Péter (országbíró)|Perényi Péter]]
+
  |1. tytuł          = [[Sędzia królewski]]
  | halál dátuma = 1414 áprilisa
+
  |1. od            = 1409
  | házastárs = Anna<br />Margit
+
  |1. do            = 1414
  | szülők = Rozgonyi Miklós
+
  |1. powołanie      =
 +
|1. poprzednik    = [[Szécsényi Frank]]
 +
  |1. następca      = [[Perényi Péter]]
 +
 
 +
|klan              =
 +
|ród              = [[Básztély]]
 +
|rodzina          = [[Rozgonyi (rodzina)|Rozgonyi]]
 +
  |pochodzenie      = węgierskie
 +
  |państwo          = [[Królestwo Węgier]]<br>w unii personalnej<br>z [[Królestwem Chorwacji]]
 +
|data urodzenia    = data nieznana
 +
|miejsce urodzenia =
 +
|data śmierci      = marzec 1414
 +
|miejsce śmierci  =
 +
|przyczyna śmierci =
 +
|miejsce spoczynku =
 +
|ojciec            = Miklós
 +
|matka            = Anna
 +
|rodzeństwo        = László, István
 +
|1. związek        = żona
 +
|1. związek z      = Anna
 +
  |1. związek od    =  
 +
|1. związek do    =
 +
|1. dzieci        = Simon, István, Ilona, Rénold, [[Rozgonyi György|György]]
 +
|dokonania        =
 +
|odznaczenia      =
 +
|commons          =
 +
|wikiźródła        =
 +
|wikicytaty        =
 
}}
 
}}
 
|}
 
|}
  
 +
{{SORTUJ:Rozgonyi, Simon}}
 +
 +
[[Kategoria:Nieznana data urodzenia]]
 +
[[Kategoria:Rody]]
 +
[[Kategoria:Ród Básztély]]
 +
[[Kategoria:Rodzina Rozgonyi]]
 +
[[Kategoria:Rodziny]]
 +
[[Kategoria:Sędziowie królewscy]]
 +
[[Kategoria:Urodzeni w XIV wieku]]
 +
[[Kategoria:Urzędnicy Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Węgierscy dygnitarze historyczni]]
 +
[[Kategoria:Węgierscy szlachcice]]
 +
[[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]]
 +
[[Kategoria:Zmarli w 1414]]
 +
[[Kategoria:Zmarli w XV wieku]]
 +
 +
{{SORTUJ:Rozgonyi, Simon 01}}
 +
 +
[[Kategoria:Nieznana data urodzenia]]
 
[[Kategoria:Palatyni Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Palatyni Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Rozgonyi]]
 +
[[Kategoria:Ród Rozgonyi]]
 +
[[Kategoria:Rody]]
 +
[[Kategoria:Urodzenie w XIV wieku]]
 
[[Kategoria:Zmarli w 1414]]
 
[[Kategoria:Zmarli w 1414]]
 
[[Kategoria:Zmarli w XV wieku]]
 
[[Kategoria:Zmarli w XV wieku]]

Wersja z 13:23, 14 sty 2020

Simon Rozgonyi (zm. 1414 r.) Był węgierskim szlachcicem i sędzią królewskim, wspieranym przez Władysława Neapolitańskiego przeciwko Zygmuntowi, Świętemu Cesarzowi Rzymskiemu [1]. Mieli dwie żony, Annę i Margit oraz pięcioro dzieci. [2] Jego syn Simon był biskupem Egeru (1440-1444) i zginął w bitwie pod Warną. [3]

Simon Rozgonyi (died March 1414) was a Hungarian nobleman and judge royal, who supported Ladislaus of Naples against Sigismund, Holy Roman Emperor.[1] He had two wives, Anna and Margit, and five children.[2] His son Simon was bishop of Eger (1440–1444) and was killed in the Battle of Varna.[3] 

Rozgonyi Simon (? – 1414 április), sárosi ispán (1397–1401), országbíró (1409–1414),[4] a Sárkányrend dékánja és rektora (dracuniceque societatis decanus et rector)[5]

Pályája

Édesapja Rozgonyi Miklós, testvére László.[6] Katonai pályafutását Lajos király oldalán kezdte, akit elkísért itáliai hadjáratára, és testvérével együtt részt vett Treviso (Teruisii) ostromában 1373 nyarán, ahol mindketten harcoltak és Simon súlyos sebesüléseket is szerzett.[7] Az itáliai hadjárat egy másik eseményéről is említést tesz egy 1410-es oklevél, melyben arról szólnak, hogy Sancti Salvatoris város ostrománál, egész a városfalakig tört, azonban ekkor egy számszeríj nyila fúrta át a lábát és sokáig kérdéses volt életben maradása.[8]

Nagy Lajos halála után a Lengyel trón is megürült. Eredetileg Lajos lányát, Máriát szánták uralkodónak, aki azonban Magyarország királynője lett. Ekkor merült fel testvére, Hedvig neve. Azonban a lengyel nemesek egy része IV. Ziemovit, Mazóvia hercegének trónra ültetését támogatta, és 1383. június 15-én ki is kiáltották királynak. Erre válaszul Erzsébet anyakirályné 12 000 fős hadat küldött Ziemovit, mazóviai tartományába és vereséget mértek rá. Ennek a hadjáratnak is része volt Rozgonyi Simon, aki ez alkalommal is sebesüléseket szerzett. Zsigmond oldalán a török ellen is küzdött, Orehow (Bulgária) ostrománál a város erődítményig tört előre, sisakját a támadókra zúdított kőzápor törte be és máshol is sebesüléseket szenvedett.[8]

1396-ban Nikápolynál a Rozgonyi család több tagja is harcolt a török ellen, többek között Simon, aki még föld alatti átjárón is megpróbált az ellenség táborába jutni, de végül a királlyal együtt menekülni kényszerült.[9] A csatában rokonai, János és Oszvald életüket vesztették a túlerővel szemben vívott harc során. Nem sokkal a csat után már 1397 augusztusában kelt oklevélben már a Sárosiak igaz ispanjaként említik.[10] 1399-ben a Liptó megyei Nagyvár Prokop morva örgróftól való visszafoglalásában segítette Zsigmondot.[7]

1403-ban a Zsigmond ellen lázadó főurak (élükön Kanizsai János esztergomi érsekkel) Nápolyi Lászlót hívták meg a trónra,[11] ekkor Rozgonyi újabb tanújelét adta a király iránti elkötelezettségének. Az északkeleti országrész fő lázítója Ludányi Tamás egri püspök volt, akik mellett felsorakoztak a Bebek, Debrői, Vadászy, Drugeth családok. Zsigmond három fronton indított támadást a lázadók ellen, melyből az északkeleti országrészek felé tartó csapatok irányítói Perényi Péter és Rozgonyi volt.
Perényi Péterrel Tállyánál, a lázadó Debrői István kincstárnok családjától ostromgépekkel vívta el a várat,[12] utána Egernél, majd Szarvaskőnél ütközött meg a lázadókkal.[13] Eger ostromára 400 lovassal érkezett és nem csupán haderejét hanem meggyőző képességét is bevetette, hogy a lázadókat lecsillapítsa.[8] A városban történt, nagy károkat okozó gyújtogatásért Ludányit tették felelőssé, de valószínűsítik, hogy a rábeszélés mellett, a vár védőinek megfélemlítése (gyújtogatások) is a hadi taktika részét képezték.[14][15]

Nem sokkal a lázadás leverése után már Bártfán találjuk Rozgonyit, aki a város lengyelek alóli felmentésében segédkezik, ugyancsak 400 lovasával.[8] Később diplomataként is kipróbálja magát: 1406-ban Ulászló lengyel királynál jár követségben,[16] 1407-ben pedig Ófalun tárgyal a lengyel megbízottakkal kereskedelmi kérdésekben, harmincadvám beszedésével kapcsolatban.[17]

Szécsényi Frank halálát követően körülbelül fél évvel nevezték ki az országbírói tisztségbe; 1409. márciusában egy Budán kelt oklevél már országbíróként (Symonis de Rozgon iudicis curie) említi.[18]

A Német Lovagrend és Lengyelország között kitört háborúban Zsigmond a lovagrend oldalára állt és 1410-ben szövetségesei megsegítésére küldött főként csehekből, morvákból és németekből álló mintegy tizenkétezer fős sereg vezetését Stibor vajdára bízta. 1411 februárjában létrejött a békemegállapodás a lovagrend és a lengyelek között, a magyar-lengyel békekötés megteremtésében Rozgonyi Simon országbíró is szerepet vállalt. Az első béketárgyalásokat Iglón (1411. március), majd Ófaluban (Antiqua Villa) és a lengyelországi Szramovice (Sromowce) faluban (1411. november - ahol egyelőre csak 1412. augusztus 15-ig tartó fegyverszünetben állapodtak meg, de kilátásba helyeztek egy személyes találkozót is), majd újra Ófaluban és Iglón (1412 február-március) folytatták.[19] A béke aláírására végül 1412. március 15-én, Lublón került sor.

Halálára 1414. április 9 és április 16-a között került sor.[20][21]

Rodzina

Jego żoną była Anna [4], którą poślubiła z dziećmi w 1399 r. [5] Dyplom z 1423 r. Wymienia kobietę o imieniu Margit, wdowę po Simonie Rozgonyi, która otrzymała przebaczenie od papieża Martina V. [6]

Felesége Anna[22] volt, kivel már 1399-ben házasságban élt gyermekeivel.[23] Egy 1423-ban kelt oklevél egy Margit nevű asszonyról, Rozgonyi Simon özvegyéről tesz említést, aki V. Márton pápától nyert bűnbocsánatot.[24] 

Wiele jego dzieci zapisało się w historii Węgier:

Gyermekei közül többen beírták magukat a magyar történelembe:

Felesége Anna[25] volt, kivel már 1399-ben házasságban élt gyermekeivel.[26] Egy 1423-ban kelt oklevél egy Margit nevű asszonyról, Rozgonyi Simon özvegyéről tesz említést, aki V. Márton pápától nyert bűnbocsánatot.[27]

Gyermekei közül többen beírták magukat a magyar történelembe:

Przypisy

  1. Engel, Pal; Tamas Palosfalvi; Andrew Ayton (2005). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895-1526 (illustrated izd.). I.B.Tauris. str. 210. ISBN 1-85043-977-X. https://books.google.com/books?id=vEJNBqanT_8C&pg=PA210&as_brr=3&client=firefox-a#PPA210,M1. 
  2. Marek, Miroslav: Genealogy of Rozgonyi family, 2003-11-11 (Hozzáférés: 2009-01-30)Szablon:Self-published sourceSzablon:Better source
  3. Chasin, Martin (1969). "The Crusade of Varna". u: Setton, Kenneth Meyer. A History of the Crusades. 6 (2 izd.). University of Wisconsin Press. str. 308. ISBN 0-299-10744-2. https://books.google.com/books?id=TKaPrQPFIAMC&pg=PA308&client=firefox-a#PPA308,M1. 
  4. Kranzieritz Károly: A nikápolyi csata magyar résztvevői, 171. oldal
  5. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993), 177. és 838. oldal (Névmutató)
  6. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 49. oldal
  7. 7,0 7,1 Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)., 292. oldal
  8. 8,0 8,1 8,2 8,3 Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958), 365. oldal
  9. Pallas Nagylexikon
  10. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399), 543. oldal
  11. Magyarország uralkodói, szerk: Szvák Gyula, Pannonica 2003 (161. old)
  12. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Budapest, 2008. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44.) Oklevélkivonatok, 167-168. oldal
  13. Történelmi közlemények - Abauj-Tornavármegye és Kassa múltjából. II. évfolyam, 2. szám. 1911 szeptember 89 - 90. old
  14. Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006) - Németh Csaba: Ludányi Tamás, Eger „vasfejű" püspöke, 143-145. oldal
  15. Egy 1403-ban kelt oklevélben Bezdédi Dávid és domonkos bocsánatot nyer Zsigmondtól, a korábbi kártételükért, jogtalanságukért és fosztogatásukért, melyet Rozgonyi Simonhoz csatlakozva követtek el. (Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406), 315. oldal
  16. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406), 559. oldal
  17. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410), 53,59. oldal
  18. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410), 212-213. oldal
  19. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993),131, 133, 321, 443, 457. oldal
  20. C. Tóth Norbert: Rozgonyi Simon országbírósága (1409–1414), 51. oldal
  21. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994), 412. és 427. oldal
  22. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410), 53. oldal
  23. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399), 637. oldal
  24. C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 33. oldal (Névmutató - 687. oldal)
  25. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410), 53. oldal
  26. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399), 637. oldal
  27. C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007), 33. oldal (Névmutató - 687. oldal)

Források

Jegyzetek

Przypisy

Rozgonyi Simon

Sędzia królewski
Sędzia królewski
Okres od 1409
do 1414
Poprzednik Szécsényi Frank
Następca Perényi Péter
Dane biograficzne
Ród Básztély
Rodzina Rozgonyi
Pochodzenie węgierskie
Państwo Królestwo Węgier
w unii personalnej
z Królestwem Chorwacji
Urodziny data nieznana
Śmierć marzec 1414
Ojciec Miklós
Matka Anna
Rodzeństwo László, István
Żona Anna
Dzieci Simon, István, Ilona, Rénold, György

Uwaga: Domyślnym kluczem sortowania będzie „Rozgonyi, Simon 01” i zastąpi on wcześniej wykorzystywany klucz „Rozgonyi, Simon”.