Lika-Korbava

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku wegierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku wegierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Lika-Korbava vármegye (horvátul: Lika-Krbava, Ličko-krbavska županija, németül: Komitat Lika-Krbava, olaszul: Licca-Corbavia, szlovákul: Lika-Krbava, Licko-krbavská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, azon belül Horvát-Szlavónország vármegyéje 1886-1918 között. Területe jelenleg jobbára Horvátország területéhez tartozik, Zavalje és környéke pedig 1931-től a mai Bosznia-Hercegovina része. Földrajz A vármegye területének legnagyobb része hegység, amelynek közepén kisebb medencék találhatóak. Északról Modrus-Fiume vármegye, keletről Bosznia tartomány, délről Dalmácia tartomány, nyugatról pedig az Adriai-tenger határolta. (lásd:Lika) Történelme A vármegye területe a 12. századtól tartozott a Magyar Királyság területéhez, a Horvát Bánság részeként. A 16. század elejétől területe török uralom alatt áll, a Boszniai Vilajet része, 1699-től a Karlócai békével a Katonai határőrvidék része a terület, 1791-es Habsburg-Török Háború során újabb területtel gyarapodik itt a Károlyvárosi határőrvidék, 1886-ban alakul meg a vármegye a Határőrvidék felszámolásával, polgárosításával Horvát-Szlavónországon belül. 1918-1922 között a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része a megye, korábbi közigazgatási keretein belül adoptálódik. 1924-től a közigazgatást átszervezik és a megye a délszláv államon belül is megszűnik. A közigazgatási reformok, átszervezések során 1931-től Zavalje és környéke a szomszédos Orbászi Bánsághoz kerül, ma is Bosznia részeként. A második világháború alatt területe a Független Horvát Államhoz tartozott. Majd 1945-től a Horvát tagköztársaság része, ismét Jugoszlávián belül. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik a volt megye területének nagyobb része, az említett kisebb területek a szomszédos Boszniához. Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 204 710 személy volt, ebből: 104 036 szerb (50,82%) 100 346 horvát (49%) 328 magyar (0,16%) Közigazgatás A vármegye 1917-ben kilenc járásra volt felosztva: Alsólapaci járás, székhelye Alsólapac (horvátul: Donji Lapac) Brinyei járás, székhelye Brinye (horvátul: Brinje) Goszpicsi járás, székhelye Goszpics (horvátul: Gospić) Gracsáci járás, székhelye Gracsác (horvátul: Gračac) Korenicai járás, székhelye Korenica Otocsáni járás, székhelye Otocsán (horvátul: Otočac) Perusicsi járás, székhelye Perusics (horvátul: Perušić) Udbinai járás, székhelye Udbina Zenggi járás, székhelye Zengg, rendezett tanácsú város (horvátul: Senj) Plik:Coa Hungary Country History Venczel (1301-1305).svg Plik:Coa Hungary Country History Otto (1305-1307).svg Plik:Coa Hungary Country History Charles I (1310-1342).svg Plik:Blason Louis Ier de Hongrie.svg Plik:Tiercé en pal de Hongrie, Jérusalem et Anjou.svg Plik:Sigismund Arms.svg Plik:Armoiries Albert II de Habsbourg.svg Plik:Coa Hungary Country History Vladislaus I (1440–1444).svg Plik:Wappen Habsburg-Lothringen Schild.svg Plik:Coa Hungary Country History Vladislas II (1490–1516).jpg Węgierskie komitaty  ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom