Kacsics (ród): Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
m (Zastępowanie tekstu - "fl " na "fl. ")
 
(Nie pokazano 43 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 1: Linia 1:
−
Źródło: [https://hr.wikipedia.org/wiki/Ka%C4%8Di%C4%87i Kačići]
+
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacsics_nemzets%C3%A9g
  
 
{| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
 
{| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
Linia 5: Linia 5:
 
|
 
|
  
−
{{Dynastia infobox
+
{{Rodzina Infobox
−
  |dynastia              = Kačić<br>Kacsics
+
  |rodzina_1              = Kačić<br>Kacsics (ród)
 
  |herb                  = Kačić_(Fojnica_Armoral).jpg
 
  |herb                  = Kačić_(Fojnica_Armoral).jpg
 
  |kraj                  = <small>* Wasal [[File:Coat_of_arms_of_Croatia_1495.svg|15px]] [[Królestwo Chorwacji|Królestwa Chorwacji]] (1102–1526)<br>* Wasal [[File:Hungary_Arms.svg|15px]] [[Królestwo Węgier|Królestwa Węgier]] (1102–1526)<br>* Wasal [[File:Coat_of_arms_of_Kingdom_of_Bosnia.svg|15px]] [[Królestwo Bośni|Królestwa Bośni]] (1320–1452)<br>* Wasal [[File:Flag_of_Most_Serene_Republic_of_Venice.svg|15px]] [[Republika Wenecka|Republiki Weneckiej]] (1452–1797)<br>* Wasal [[File:Flag_of_the_Ottoman_Empire.svg|15px]] [[Imperium Ottomańskie|Imperium Ottomańskiego]] (1499–1646)</small>
 
  |kraj                  = <small>* Wasal [[File:Coat_of_arms_of_Croatia_1495.svg|15px]] [[Królestwo Chorwacji|Królestwa Chorwacji]] (1102–1526)<br>* Wasal [[File:Hungary_Arms.svg|15px]] [[Królestwo Węgier|Królestwa Węgier]] (1102–1526)<br>* Wasal [[File:Coat_of_arms_of_Kingdom_of_Bosnia.svg|15px]] [[Królestwo Bośni|Królestwa Bośni]] (1320–1452)<br>* Wasal [[File:Flag_of_Most_Serene_Republic_of_Venice.svg|15px]] [[Republika Wenecka|Republiki Weneckiej]] (1452–1797)<br>* Wasal [[File:Flag_of_the_Ottoman_Empire.svg|15px]] [[Imperium Ottomańskie|Imperium Ottomańskiego]] (1499–1646)</small>
−
  |tytuły                = Żupan, Komes, Kniaź, Ban, Hrabia
+
  |tytulatura            = Żupan, Komes, Kniaź, Ban, Hrabia
−
  |założyciel            =  
+
  |pierwszy              =  
−
  |ostatni władca        =  
+
  |ostatni               =  
 
  |obecny władca          =  
 
  |obecny władca          =  
−
  |rok założenia          = XII wiek
+
  |początek              = XII wiek
−
  |rok rozwiązania        =  
+
  |koniec                =  
 
  |rok złożenia z funkcji =  
 
  |rok złożenia z funkcji =  
−
  |etniczność            = chorwacka-węgierska
+
  |pochodzenie            = chorwacka-węgierska
 
  |gniazda                = Tinj, Nadin, Omiš, Makarska, Gradac, Salgó, Hollókő, Szécsény<br>'''na dzisiejszej Słowacji:'''<br>Ózdi, Lyžec, Losonc-King Wzgórze, (Ragyolc-) Sátoros-Kőszeghegy (Sátorosbánya?), Somosko i Kováčovce-Hradistya<br>'''w dzisiejszym okręgu Nógrád:'''<br>Szécsény-Strázsapart, Nagylóc, Wzgórze Zamkowe, Salgó, Zagyvafő, Sztrahora, Mátraszőlős (Kisvár), Baglyaskő, Hollókő
 
  |gniazda                = Tinj, Nadin, Omiš, Makarska, Gradac, Salgó, Hollókő, Szécsény<br>'''na dzisiejszej Słowacji:'''<br>Ózdi, Lyžec, Losonc-King Wzgórze, (Ragyolc-) Sátoros-Kőszeghegy (Sátorosbánya?), Somosko i Kováčovce-Hradistya<br>'''w dzisiejszym okręgu Nógrád:'''<br>Szécsény-Strázsapart, Nagylóc, Wzgórze Zamkowe, Salgó, Zagyvafő, Sztrahora, Mátraszőlős (Kisvár), Baglyaskő, Hollókő
−
  |dynastia macierzysta  =  
+
  |klan                  =
 +
|ród                    =
 +
|rodzina                =  
 
  |gałęzie                = [[Kacsics]], Zagyvafői, Libercsei, Libercsei Tompoši, Libercsei Radó, Libercsei [[Szécsényi]], Füleki, Ozdini, Etre, Kecsői/Berzencei, Hollókői, Salgói, Bejei
 
  |gałęzie                = [[Kacsics]], Zagyvafői, Libercsei, Libercsei Tompoši, Libercsei Radó, Libercsei [[Szécsényi]], Füleki, Ozdini, Etre, Kecsői/Berzencei, Hollókői, Salgói, Bejei
 
}}
 
}}
 
|}
 
|}
  
−
[[Plik:Kacici.jpg|thumb|Grb Kačića prema Fojničkom grbovniku datiranom u 17. stoljeće, ali nastalom prema ranijem grbovniku iz 15. ili 16. st.]]
+
A '''Kacsics nemzetség''' vagy Kácsik nemzetség régi magyar [[nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetség]], amelynek ősi birtoka a [[Nógrád vármegye]]i [[szécsény]]i uradalom volt az [[Ipoly]] mentén. A címere koronás arany oroszlán volt kék pajzson. A nemzetségből származott a [[Gertrúd magyar királyné]] elleni merénylet résztvevője, [[Kacsics nembeli Simon|Simon bán]]. A nemzetségnek négy ága ismert, a Falkos ágból származott a [[14. század]] elején felemelkedett [[Szécsényi család]], amelyik a nemzetség többi ágának birtokait is megszerezte.<ref name="Korai magyar:Kacsics nem">{{cite book|chapter=Kacsics nem |title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
−
'''Kačići''' ([[Latinski jezik|lat.]] ''Chacichorum'', ''genere Chacittorum'', ''generatione Cacich'', ''genus Chacittorum'', ''nobiles de Cacich''), [[Hrvati|hrvatski]] [[plemstvo|plemićki rod]], jedno od hrvatskih plemena nastanjenih u [[12. stoljeće|12. stoljeću]] u gradu [[Omiš]]u (''Almissa''). Vladali su područjem ''Omiškog kneštva'' kao svojevrsni nasljednici drevnih [[Neretvanska kneževina|Neretvanaca]] od kojih su baštinili sklonost [[gusari|gusarenju]].
 
  
−
== Podrijetlo ==
+
== A nemzetség története ==
  
−
Povijesni izvori raspoznaju plemenite Kačiće na prostoru Lučke županije u zadarsko-biogradskom zaleđu i omiške knezove.<ref name="hbl.lzmk.hr">http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=164</ref> Omiški su Kačići navodno došli s područja između [[Zrmanja|Zrmanje]] i [[Krka|Krke]] na omiško primorje negdje u 12. stoljeću, gdje ih je po svoj prilici naselio kralj [[Petar Krešimir IV.]]<ref name="hbl.lzmk.hr"/>
+
[[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] a nemzetség egy [[Kacsics nembeli Szalóc|Szalóc]] ''(Slauiz, Slawiz)'' nevű, bizonyára szláv anyanyelvű tagját nevezte ki a zömmel szlávok lakta [[Nógrád vármegye]] ispánjának. Feltehetően az [[Ipoly]] középső és felső medencéjében kapott birtokokat. A 13. századra a megye három legjelentősebb birtokosa a [[Záh nemzetség|Záh]], a [[Szolnok nemzetség|Szolnok]] és a Kacsics nemzetség lett.  
  
−
Spominju se u [[Supetarski kartular|Supetarskom kartularu]] kao jedan od šest rodova iz kojeg su birani [[ban]]ovi, a koji su birali kralja ako umre bez nasljednika.<ref name="hbl.lzmk.hr"/> Također, u istom kartularu spominje se neki ban iz roda Kačića koji je tu dužnost obnašao u drugoj polovici [[11. stoljeće|11. stoljeća]]. Kačići se također ubrajaju među dvanaest istaknutih hrvatskih rodova koji su, prema sadržaju [[Pacta conventa|Pacte convente]], usuglasili sporazum s ugarskim kraljem [[Koloman]]om [[1102.]] godine.<ref name="hbl.lzmk.hr"/>
+
[[1213]]-ban a Kacsics nembeli [[Kacsics nembeli Simon (szlavón bán)|Simon bán]] egyike volt [[Gertrúd magyar királyné]] gyilkosainak [[Töre fia Péter]] ispánnal együtt. A merénylet előkészítésében valószínűleg Simon öccse, az akkor ugyancsak szlavón bán [[Kacsics nembeli Mihály (erdélyi vajda)|Mihály vajda]] is részt vett. A nemzetségen ekkor a súlyos bel- és külpolitikai helyzet miatt a király ezt nem torolta meg, egyedül [[Töre fia Péter]]t húzatta karóba. Simon és Mihály birtokait — [[Szécsény]]t és annak tartozékait — csak 1228-ban kobozta el<ref name="Markó:Kacsics nb. Simon"> {{cite book|chapter=Kacsics nb. Simon (horvát–dalmát–szlavón bánok) |last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=isbn 963 547 085 1}}</ref> és adta a [[Szák nembeli Pósa]] nógrádi ispánnak a későbbi [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]], akkor még ifjabb király. Az adománylevél egyértelművé teszi, hogy Béla ezzel szeretett anyjának megölését torolta meg:
  
−
== Omiški knezovi ==
+
„Béla Isten kegyelméből király, Magyarország királyának, elsőszülöttje, mindenkinek aki a jelen oklevelünket megtekinti, üdvösséget az Úrban! – Tudja meg mindenki, hogy midőn a mi édesanyánk meggyilkolásáért hűtlenségben részes némelyek birtokai szétosztódnának, Botos (Botus) fia Pósa (Pousa) ispánnak adtuk az ilyen hűtleneknek a [[nógrádi vár|Nógrád]] (Novigrad) várának a megyéjében lévő azon birtokait, amelyeknek ez a nevük: tudniillik [[Szécsény]] (Zychan) falut, [[Magyargéc|Géc]] (Gecsely) falut és [[Rimóc]] (Rimouch) szabadosokkal ''(cum libertinis)'' akiknek ez a nevük: Torta, Szeme, Aba, és valamint [[Hontalmás|Almás]] (Almos) nevű falut, szintén a szabadosokkal, akiknek a neve nem állt itt. És hogy a mi adományunk örök érvényre tegyen szert, megengedjük a jelen levelet a mi pecsétünk erejével örökre megerősíteni. Kelt Mátyás zágrábi prépostnak, udvari kancellárjának kezei által az üdvösség 1229. évében.”
  
−
Kačići su bili poznati po gusarstvu, a bili su toliko smioni da su se s brodovima zalijetali sve do [[Boka kotorska|Boke kotorske]] i [[Italija|Italije]].<ref>Novak, G., Prošlost Dalmacije, str. 137.</ref> Godine [[1167.]] Kotorani su morali s njima potpisati ugovor da će im plaćati danak za slobodnu plovidbu. Nešto kasnije, [[1190.]] godine pogodila je slična sudbina i [[Dubrovnik]] koji pristaje plaćati godišnji danak da njihovi trgovački brodovi ne bi bili pljačkani.
+
Mihály halála után a nemzetség négy ágra bomlott: a Falkos, a Simon bán-féle, az Illés és a Leusták ágra. A legősibb Kacsics-birto a [[szécsényi uradalom]] volt; benne Szécsény egy része, Géc, Rimóc és Almás — ezekhez a nemzetség valamennyi ága ragaszkodott. További korai birtokaik a Felvidéken [[Kislibercse|Kis-]] és [[Nagylibercse]] (Liszec), [[Paróca]]; illetve a [[kálnoki uradalom]] [[Bátka]], [[Berzenke]], Boholnok(?), [[Garáb]], [[Kemence (település)|Kemenc]], Liszkóc(?) és [[Ozdin]] településsel. Minden bizonnyal már 1313 előtt Kacsics-birtok volt [[Hollókő]], valamint a hozzá tartozó [[Nagylóc]] és [[Csitár]]. Ugyancsak valószínű, hogy a Kacsics nemzetség építette meg már a [[tatárjárás]] előtt a [[füleki vár]]at.
  
−
U [[13. stoljeće|13. stoljeću]] Mlečani su zaposjeli [[Zadar]] i Dubrovnik, no to Kačiće nije sprijećilo da nastave gusarsku aktivnost i nad njihovim brodicama, pače su se zalijetali i na talijansku obalu Jadrana. Ove pljačke počele su ljutiti sve njihove susjede, pa i samog [[papa|papu]] [[Honorije III.|Honorija III]] ([[1216.]]-[[1227.]]) koji se za pomoć obratio [[Hrvatska|hrvatsko]]-[[Ugarska|ugarskom]] kralju [[Andrija II.|Andriji II.]] te gradovima Splitu i Dubrovniku.<ref name="ReferenceA">Novak, G., Prošlost Dalmacije, str. 138.</ref> Kačići su napadali čak i brodove koji su prevozili [[križari|križare]] prema Palestini i nazad se vraćali s opljačkanim blagom.
+
A nemzetség tagjai később is egyre-másra építették a várakat — jóval többet, mint ez más nemzetségeknél szokásban volt. Ők építették:
 +
* a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]]:
 +
** [[Ozdin]],
 +
** [[Nagylibercse]] ''(Lyžec)'',
 +
** [[Losonc]]-Királydomb,
 +
** (Ragyolc-)[[Sátoros-Kőszeghegy]] (Sátorosbánya?),
 +
** [[somoskői vár|Somoskő]] és
 +
** [[Szécsénykovácsi]]-Hradistye;
  
−
U 13. stoljeću su se toliko osilili da su napadali sva plovila u akvatoriju koji su nadzirali što je naposlijetku izazvalo oštre reakcije susjeda. Godine [[1235]]. napali su ih brodovljem Dubrovčani i prisilili ih na sklapanje ugovora. Međutim, Kačići nisu poštivali ugovor pa su Dubrovčani [[1245.]] opet intervenirali. Do sukoba nije došlo, jer su Kačići obećali da neće napadati dubrovačke brodove od Molunta do Stona i da će im nadoknaditi odštetu.<ref name="ReferenceA"/>
+
* a mai [[Nógrád megye|Nógrád]] megyében:
 +
** [[Szécsény]]-Strázsapart,
 +
** [[Nagylóc]]-Várhegy,
 +
** [[Salgó]],
 +
** [[Zagyvafő vára|Zagyvafő]],
 +
** [[Sztrahora vára|Sztrahora]],
 +
** [[Kisvár (Mátraszőlős)|Mátraszőlős]] (Kisvár),
 +
** [[Baglyaskő vára|Baglyaskő]],
 +
** [[hollókői vár|Hollókő]]
 +
várait.
  
−
[[Plik:114 Omis.jpg|220px|thumb|mini|Pogled na Omiš i utvrdu]]
+
A [[14. század]] elején a nemzetség tagjai a '''Falkos ág'''beli [[Szécsényi Tamás]] kivételével [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Mátéhoz]] pártoltak. Az [[1312]]-es [[rozgonyi csata|rozgonyi csatában]] Csák Máté seregvezérei voltak, amiért birtokaikat Károly Róbert elkobozta és az ő oldalán küzdő [[Szécsényi Tamás]]nak adományozta; ő [[1321]]-től 21 éven át [[erdélyi vajda]] volt. A Csák Mátétól később elpártolt [[Kacsics nembeli Simon (ispán)|Simon]] krassói és somlyói ispán lett [[1319]]-ben.<ref name="Korai magyar:Kacsics nem"/>
  
−
Godine [[1259.]] Splićani su sklopili savez s [[Trogir]]om i banom [[Butko]]m protiv Kačića.<ref name="ReferenceB">Novak, G., Jadransko more, str. 194.</ref> Međutim, ovaj sukob za Omišane nije bio toliko težak kao onaj iz [[1240.]] kada su Splićani gotovo do temelja uništili omiško brodovlje.<ref name="ReferenceB"/> Kačići su se i ovoga puta oporavili i ponovno nastavili pljačkati po Jadranu, čak do [[Apulija|Apulije]] što je izazvalo napuljskog kralja. Zbog toga dolazi ponovno do akcije koju poduzima [[1274.]] kralj [[Karlo Napuljski]] i gradovi [[Split]] i [[Šibenik]]. Kačići su sada prisiljeni sklopiti savez sa [[Mlečani]]ma. Dana [[25. kolovoza]] [[1274.]] potpisali su knezovi [[Radoš]] i [[Bogdan]] iz roda Kačića [[mirovni ugovor Kačića i Mletačke Republike|mirovni ugovor]] s Mletcima u Zadru.<ref>Novak, G., Jadransko more, str. 196.</ref>
+
== A nemzetség ágai ==
  
−
Od sredine 13. stoljeća Neretvanska kneževina polako nestaje pod pritiskom okolnih snaga. Prvo se iz sastava kneževine izdvojila [[Korčula]], a [[1278.]] godine [[Hvar]] i [[Brač]] su prihvatili vlast [[Mletačka Republika|Mletačke Republike]].<ref name="ReferenceC">Povijest Hrvata, srednji vijek, str. 209.</ref> Nakon toga Mlečani su zaratili s Omišanima i konačno, [[1280.]] godine uspjeli zauzeti sam [[Omiš]]. Kačići su ipak brzo došli k sebi i počeli nasrtati na mletačke galije i sam Omiš želeći osloboditi svoj grad. Njihovi susjedi pokušavaju se još jednom udružiti protiv ove prijetnje, pa [[1286.]]-[[1287.]] Mlečani angažiraju Dubrovčane i [[Šubići|Bribirce]] da im pomognu u borbi protiv Kačića.<ref>Novak, G., Prošlost Dalmacije, str. 141.</ref> godine [[1287.]] [[Pavao I. Šubić Bribirski|Pavao I. Bribirski]] zavladao je Omišem i čitavim njegovim područjem.<ref name="ReferenceC"/> Kačići sada na tri godine sklapaju ([[1290.]]) mir s Venecijom, ali i dalje ne odustaju od pljački. Mlečanima su dojadila ova gusarenja i na koncu su prisiljeni [[1323.]] predati Trogir i Šibenik, a nešto kasnije i sam [[Split]].
+
=== Falkos ága ===
  
−
===Notable members===
+
[[Kacsics nembeli Falkos|Falkos]] fia volt [[Kacsics nembeli Farkas]], a [[Szécsényi család]] őse. A család első, ezen a néven ismert tagja Farkas fia, [[Szécsényi Tamás]], Károly Róbert erdélyi vajdája volt.<ref name="Markó:Szécsényi Tamás"> {{cite book|chapter=Szécsényi Tamás |last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=isbn 963 547 085 1}}</ref>
−
*Nikola Kačić (''Nicola kenesius Alemyscii''), ruled between c. 1167 and c. 1180.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
 
−
*Sebena Kačić, Malduč Kačić, Radoš Kačić, Bogdan Kačić{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
 
−
*Juraj{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} or Đuro Kačić, married the daughter of King [[Stefan Vladislav of Serbia]] (r. 1234–1243).<ref name=BIH>{{cite book|title=Bosna i Hercegovina: iseljenički kalendar|url=https://books.google.com/books?id=rEUoAQAAMAAJ|year=1969|publisher=Matica iseljenika SR Bosne i Hercegovine|quote=Hrvatski feudalac i gospodar Neretvanske krajine Đuro Kačić imao je za ženu kćerku srpskog kralja Vladislava. Ona je od oca dobila miraz. O ovome nas 1276. godine obavještava jedno pismo na srpskohrvatskom jeziku Đure Kačića.}}</ref><ref>{{cite book |title=Journal of Croatian Studies |url=https://books.google.com/books?id=m7lnAAAAMAAJ |year=1988 |publisher=Croatian Academy of America |page=124 |quote=The Croatian Cyrillic Letter of Duke Đure Kačić of Omiš (list OmiSkog kneza Đure Kačiča) to Dubrovnik was written in 1276.}}</ref>
 
  
 +
=== Simon ág ===
  
−
== Kačići u Makarskom primorju ==
 
  
−
Poslije pada središta njihove vlasti, grada Omiša, 1280. godine, Kačići ne igraju važnu ulogu u hrvatskoj povijesti. U [[15. stoljeće|15. stoljeću]] javljaju se u izvorima na prostoru Makarskog primorja.<ref name="hbl.lzmk.hr"/> Godine 1417. bosanski kralj Ostoja prava Kačića na Makar, [[Drvenik]], Pasičinu, Miluse i Lapčanj (Gradac), koja su im prethodno potvrdili bosanski ban [[Stjepan II. Kotromanić|Stjepan II.]] i kralj [[Tvrtko I. Kotromanić|Tvrtko I.]]
+
=== Illés ág ===
  
−
U [[srpanj|srpnju]] [[1452]]. pripadnik roda ''Grubiša'' odlazi u [[Venecija|Veneciju]] gdje dobiva od mletačke vlade potvrdu starih prava i običaja, oprost od nasilja i pljačke, pravo na podizanje utvrde u Makaru i osnivanje luke za izvoz robe i obvezu plačanja poreza i vojnog sudjelovanja o svom trošku na području između [[Neretva|Neretve]] i [[Cetina|Cetine]].<ref name="hbl.lzmk.hr"/> U studenom iste godine Mlečani im dopuštaju izbor vlastitog kneza.
+
Ez ebből az ágból származó [[Kacsics (Illés) Péter ispán|Péter]] nógrádi ispán (1246–1271) és leszármazottai építtették a legtöbb várat. [[Baglyaskő vára|Baglyaskő]] várát valószínűleg maga az ispán, akinek halála után a várat fia, [[Kacsics (Illés) Péter fia Péter|Péter]] örökölte. A további leszármazottak közül:
 +
* [[Kacsics (Illés) Mihály|Mihály]] építtette [[Sztrahora vára|Sztrahorát]],
 +
* [[Kacsics (Illés) Mikus|Mikus]] építtette [[hollókői vár|Hollókő]]t,
 +
* [[Kacsics (Illés) Leusták|Leusták]] és [[Kacsics (Illés) Jákó|Jákó]] építtette [[somoskői vár|Somoskő]]t.
  
−
Godine [[1499.]] Kačići i područje Krajine padaju pod [[Turci|tursku]] vlast. U to vrijeme starješina Kačića je knez [[Juraj Marković]] kod kojega je splitski plemić [[Dmine Papalić]] pronašao hrvatsku redakciju ''[[Ljetopis popa Dukljanina|Ljetopisa popa Dukljanina]]''.<ref name="hbl.lzmk.hr"/>
+
=== Leusták ág ===
  
−
Za turske uprave Primorjem, Kačići se rijetko spominju, no iz izvora je vidljivo da zadržavaju mjesna kneštva. Od početka [[17. stoljeće|17. stoljeća]] opet se pojavljuju kontinuirano u izvorima, ali tada su već razgranati na niz ogranaka koji su potekli od primorskih knezova. Nakon toga spominje se u Makarskoj [[Radoš Kačić Jurčević]] [[1650]]., te je prezime [[Jurčević]] i službeno priznato od strane [[Hrvatsko plemićko društvo|Hrvatskog plemićkog društva]] kao plemićko prezime, naslijeđeno od Kačića, a i grb [[Jurčević]]a je vrlo sličan grbu Kačića. Hrvatski književnik [[Andrija Kačić Miošić]] u svojem djelu ''[[Razgovor ugodni naroda slovinskoga]]'' spominje podjelu Kačića na potomke, od prvog sina Jure nazvaše se [[Jurčević]], od drugih sinova i rođaka nazvaše se ''[[Pekići]], [[Peko]], [[Viskići]], [[Andrijaševići]], [[Bartulovići]], [[Stipići]], [[Alesići]], [[Miošići]]. Kačićeve rodove navodi i [[Vjekoslav Klaić]] u knjizi "Hrvatska plemena od XII. do XVI. stoljeća", tiskanoj u Zagrebu 1897. složenih abecenim redom.
+
* [[Szalatnyai család]]
  
−
Kačići, gledano po njihovoj naravi i kulturi, nevjerojatno su slični starim [[Neretljani]]ma iz  [[9. stoljeće|9.]] i [[10. stoljeće|10. stoljeća]], jednima od najpoznatijih jadranskih gusara. Uspjehu Kačića na moru puno je pridonijela brodica nazvana ''strijela''. (Vidi<ref>{{Citiranje časopisa|title=Omiska Strijela (Sagittae de Almissa)|url=http://www.almissa.com/omiska_strijela/index.htm|accessdate=2019-01-27}}</ref>)
+
== A nemzetség ismert tagjai<ref>http://genealogy.euweb.cz/hung/kacsics.html</ref> ==
 +
przodek
 +
*A1.[[Kacsics István]]
 +
**B1.'''[[Kacsics I. Simon]]''' (†1228 előtt), (fl. 1213-28, [[szlavón bán]], [[wojewoda Siedmiogrodu]] (1205). Gertrúd királyné egyik gyilkosa<ref name="Markó:Kacsics nb. Mihály"> {{cite book|chapter=Kacsics nb. Mihály erdélyi vajda| last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=isbn 963 547 085 1}}</ref>
 +
***C1. I. János, (fl. 1255
 +
***C2. II. Simon bán fia, a füleki vár ura. A rablásairól, gyilkosságairól, hamispénzverő üzelmeiről hírhedt urat [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] istenítéletre, majd börtönre ítélte. Külső nyomásra megkegyelmezett neki, de [[Illés fia Mihály]] megöletését már nem tűrte. 1246. január 18-án kelt oklevelében a várat és annak birtokait lefoglalta, majd a tatárok elleni harcokban részt vett hívének, [[Pok Móric]] királyi [[pohárnokmester]] adományozta., (fl. 1271
 +
****D1. János, (fl. 1299
 +
*****E1. István, (fl. 1299
 +
**B2. '''[[Kacsics Mihály]]''' († przed 1212), (fl. 1212-28, [[wojewoda Siedmiogrodu]], <ref name="Markó:Kacsics nb. Simon"/> 1209–1212 között erdélyi vajda.
 +
***C1. Zagyvafői Leusták; jego potomkowie nosili nazwisko '''Zagyvafő'''
 +
****D1. '''Kacsics Miklós''', (fl. 1271-91
 +
*****E1. Leusták
 +
*****E2. László, (fl. 1294-99
 +
*****E3. Miklós, (fl. 1290-99; m.N.Csetneki, z klanu Ákos
 +
******F1. Tamás, (fl. 1299-1342
 +
*******G1. Miklós, (fl. 1342
 +
*******G2. László, (fl. 1342
 +
******F2. Dezső, (fl. 1299-1342
 +
******F3. Pető, (fl. 1299-1342
 +
*******G1. János, (fl. 1342
 +
*******G2. Miklós, Alispán of Trencsén, (fl. 1365-88
 +
********H1. László, Alispán of Borsod, (fl. 1393-1414
 +
********H2. Miklós, +1420/26
 +
******F4. Benedek (Beke), (fl. 1299
 +
*******G1. Beke, (fl. 1342
 +
*****E4. '''córka''', (fl. 1290; mąż: '''[[Rátót I. László|Lack]]''', z rodu [[Rátót]]
 +
****D2. Mihály, (fl. 1290
 +
*****E1. III. Simon, (fl. 1290-95; m.N.z klanu Aba
 +
*****E2. Tamás, (fl. 1295
 +
*****E3. córka, (fl. 1290; m.Lőrinc, z klanu Rátót
 +
***C2. '''[[Kacsics Falkos]]''', (fl. 1255
 +
****D1. [[Kacsics Farkas]] [[pohárnokmester]], (magister pincernarum), (fl. 1271-1301
 +
*****E1. János, (fl. 1299
 +
*****E2. '''[[Szécsényi I. Tamás]]''', Főispán (obergespan) of Arad, Bács and Szerém (1318-1321), Tárnokmester (magister tavernicorum) (1320-1321), Vajda of Erdély (Transylvania) and Főispán of Szolnok (1321-1342), Főispán of Szeben (1324), Főispán of Arad (1330-1342), Főispán of Csongrád (1330), Főispán of Nógrád (1334-1343), Főispán of Trencsén (1338-1342), Tárnokmester and Főispán of Abaúj, Heves, Borsod, Gömör, Szepes (1342-1342), Főispán of Keve and Krassó (1346-1350), Országbíró (iudex curiae regiae) (1349-1354), Főispán of Turóc (1350-1354), *ca 1285, +1354; 1m: N, dau.of Pál Visontai; 2m: Pss Anna of Auschwitz (+after 19.9.1354); for his issue, Szécsényi family, see HERE
 +
*****E3. Mihály, (fl. 1299
 +
*****E4. Miklós, (fl. 1299
 +
*****E5. Péter, (fl. 1299-1333
 +
*******F1. István, (fl. 1333-65
 +
*******F2. Tamás, (fl. 1333-55
 +
*******F3. Farkas (Domokos) Szeszármai
 +
********G1. Miklós, (fl. 1379
 +
********G2. János, (fl. 1379
 +
********G3. Tamás Farkas de Harinna et Szeszárma; jego potomkowie używali nazwiska '''''[[Farkas de Harinna]]''''', for which see HERE
 +
******E6. István, (fl. 1299
 +
******E7. Leusták, (fl. 1299
 +
******E8. Balázs, (fl. 1299
 +
*****D2. '''[[Mihály]]''' (fl. 1271-1301); żona: Nn, teść: Zólyomi Mikó; przodkowie rodziny '''''[[Falkos]]''''',
 +
******E1. '''[[Kacsics IV. Simon]]''', (fl. 1291-1327, krassói és somlyói [[ispán]] (1319–), [[székely]] [[ispán]] (1321–1327)<ref name="Korai magyar:Kacsics nem"/>
 +
*******F1. '''Kacsics Simon'''
 +
*******F2. '''Kacsics Radó''', przodek rodziny '''Radó de Libercsei'''
 +
********G1. Miklós Radó de Libercse, (fl. 1265-88
 +
*********H1. Mihály, (fl. 1387
 +
**********I1. Simon, +1420-22
 +
*******F3. '''córka'''; mąż: '''Losonci III. István'''
 +
******E2. '''Tamás Tompos de Libercse''', (fl. 1291-1309
 +
*******F1. Mihály, (fl. 1366
 +
*******F2. Falkos, (fl. 1366-88
 +
********G1. Simon, (fl. 1387
 +
********G2. Miklós, (fl. 1387; m.Katalin Vesszős de Zseliz
 +
*******F3. János, (fl. 1366-94
 +
********G1. Miklós, (fl. 1386-94
 +
********G2. Mihály, (fl. 1387-94
 +
********G3. Margit, (fl. 1389-1405; 1m: Jakab Szerecsen; 2m: András Libercsei
 +
*******F4. Anics, (fl. 1355; m.György Somosi
 +
******E3. '''Péter Cseh''', (fl. 1291-1332; żona: Talmácsi Katalin, teść: Talmácsi Konrád
 +
*******F1. '''Geréb de Vingárt János''' (†15/23.4.1380); żona: Kelneki Anna, teść: Kelneki Mihály; jego potomkowie używali nazwiska '''[[Geréb de Vingárt]]'''
 +
********G1. '''[[Kacsics János]]''', Al [[wojewoda Siedmiogrodu]], +1427/30
 +
*********H1. Miklós, (fl. 1408-39; żona Bogáti Ottilia (fl. 1438)
 +
**********I1. László, (fl. 1438
 +
**********I2. János, (fl. 1438-53
 +
**********I3. Miklós, (fl. 1438-63
 +
*********H2. László, +1418/22
 +
*********H3. György, (fl. 1408
 +
*********H4. János, Alkormányzó of Transylvania (Erdélyi alkormányzó), (fl. 1414-72; m.Zsófia (fl. 1462-72), dau.of László "Bernolt" Szilágyi de Horogszeg and Katalin Bellyéni
 +
**********I1. István, (fl. 1447-68
 +
**********I2. Lőrinc, (fl. 1447
 +
**********I3. '''[[Kacsics Péter]]''', Hetman of Oberschlesien (1474-94-), [[palatyn]], +1503; m.Dorottya Kanizsai (+1532)
 +
**********I4. '''[[Kacsics Mátyás]]''', [[ban Slawonii]], (fl. 1461-92
 +
**********I5. '''[[Kacsics László]]''', [[Arcybiskupi Kalocsa-Kecskemét|arcybiskup Kalocsa-Kecskemét]], *after 1447, +25.7.1502
 +
*********H5. András, (fl. 1414-39
 +
********G2. Margit, (fl. 1383-1408; m.János Váradjai
 +
********G3. Anna, (fl. 1400; 1m: János Aranyi; (2m: Pál Pálffy)
 +
********G4. [parentage uncertain] Mihály Árkosi, (fl. 1404; m.Katalin N; His issue was Geréb de Árapatak family
 +
*******F2. Miklós, (fl. 1367-70
 +
******E4. '''córka'''; mąż: '''Kökényesradnót Rénold'''
 +
*****D3. Szalóc, (fl. 1271
 +
******E1. Miklós, (fl. 1299
 +
******E2. János, (fl. 1299
 +
*******F1. Márk, (fl. 1301
  
−
==Makarska branch==
+
== Więcej informacji ==
−
[[File:Dalmatia Biokovo mountains Gradac city IMG 9882.JPG|right|thumb|280px|[[Gradac, Split-Dalmatia County|Gradac]] is naturally protected by [[Biokovo]] mountain, making it mainly accessible by the sea.]]
 
  
−
In 15th-century sources, Kačićs appear in the [[Makarska Riviera]] (''[[Narentines|Krajina]]''),{{sfn|Marković|2003|p=83}} most likely as the descendants of Omiš branch Kačićs.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}{{sfn|Croatian Encyclopaedia|2011}} According to the genealogy preserved by the most well known member of the family, [[Andrija Kačić Miošić]], one branch of the family went to Hungary, and there fought with Zagar noble family.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} They returned to Dalmatia, one brother to Zadar, another to Šibenik, and the last two to the Makarska Riviera, where they started building castles in [[Gradac, Split-Dalmatia County|Gradac]] and [[Trpanj]], as well as practicing piracy up to Apulia.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
+
* {{cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/kacsics.html |title=Kacsics, Zagyvafõi, Libercsei, Farkas de Harinna, Geréb de Vingárt families |author=genealogy.euweb.cz |date=2004-10-08 |accessdate=2011-07-26}}
  
−
The first known member of the Makarska branch was Vrsajko.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} According to the genealogy, the family branched out from his son Baran (second half of the 14th century).{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Baran's sons Vukašin, Vukić, Andrijaš and Baran were mentioned in historical documents; Bosnian king [[Stephen Ostoja of Bosnia|Stephen Ostoja]], in 1417, confirmed the rights of his vassals Vukašin, Baran and Juraj Vukačić to Makar, [[Drvenik, Split-Dalmatia County|Drvenik]], Pasičina, Miluse, Lapčanj (Gradac), which were previously confirmed by Bosnian ban [[Stephen II, Ban of Bosnia|Stephen II Kotromanić]] and Bosnian king [[Tvrtko I of Bosnia|Tvrtko I]].{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
+
== Jegyzetek ==
  
−
In July 1452, Grubiša sought for his family and all residents of Krajina to become Venetian vassals.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Venice accepted the request, confirmed their old customs, allowed the foundation of fort and port in Makar, and forgave older violence.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Thus, the Kačićs and residents of Krajina fought at their own expense between Neretva and Cetina rivers, and gave taxes to Venice.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
+
{{jegyzetek}}
  
−
A Venetian confidant on Hvar reported, in 1498, the Ottoman preparation of 25 ships for sea attack on Krajina and Kačićs.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} In the next year, they became Ottoman subjects.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} In 1500, the Split monarch reported to Venice that Ottomans captured several delegates from Split, and that safely arrived in [[Mostar]] only thanks to knez Juraj Marković, an Ottoman subject and Venetian friend.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Marković wrote from Makarska to Venice that he was knez for 15 years and always a friend of the Venetians.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} In the Marković collection and archive, D. Papalić found the Croatian redaction of the [[Chronicle of the Priest of Duklja]].{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
+
== Források ==
  
−
During the Ottoman rule, Kačićs were only partially mentioned, but still lived there.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} From the beginning of the 17th century, they can again be traced in the documents, but as family members of several branches descending from the coastal princes.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} In the 17th and 18th centuries, the family continued to branch out and become independent [[genera]].{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Their names usually carried a combination with "Kačić", as well had the title of "[[Count|conte]]".{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
+
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/a-varepito-kacsics-nemzetseg-5E70/ Arcanum: A várépítő Kacsics nemzetség]
  
−
According to the genealogy, from Vukašin's sons Vukmir, Grubiša, Radoja and Radonja emerged three branches.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Per settlement, Vukmir's descendants are known as ''Kačićs of Gradac'', while those of Radonja and Grubiša are ''Kačićs of [[Brist]]''.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} From the first branch emerged Jurčević, Viskić (Visko), Stipić, Pekić (Peko) and Bartolović (older Sladojević), while from the second branch came Miošić, Aleksić (Alesić), Žarković and Barišić.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} The Kačić-Bartolović or Bartulović branch is a member of Croatian Nobility Association, which was formed in 1995.<ref>{{cite web|url=http://plemstvo.hr/obitelji/KacicBartulovich|title=Obitelj Kačić-Bartulović|language=Croatian|publisher=Hrvatski plemićki zbor|accessdate=8 March 2019}}</ref>
+
{{portál|középkor}}
  
−
Descended from Baran's son Vukić, in Kotišina, were Terzić, Šimunović (extinct in the 17th century), Marković, and probably Begić.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} From Baran's son Andrijaš emerged Šiljić (Šilje), Perić, Klarević (Čavelić), Baše (Bašić) and Filipčević.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Kačićs from Makar divided into Andrijašević and Mitrović.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} Descended from Baran's son Baran was the family of Baranović.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
+
{{DEFAULTSORT:Kac~sic~snemzetseg}}
−
 
+
[[Kategória:Kacsics nemzetség| ]]
−
===Notable members===
 
−
*Bartul Kačić-Žarković (1572–1645),<ref name="Bartul">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9385 |language=Croatian |first=Pejo |last=Ćosković |title=Kačić Žarković, Bartul (Žarković, Caççiçh, Xarcovich; Bartol, Bartolo, Bartholomeus) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of Makarska between 1615 and 1645<ref name="Bartul"/>
 
−
*Petar Kačić-Šilje (c. 1606–1661),<ref name="Petar">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9378 |language=Croatian |first=Slavko |last=Kovačić |title=Kačić, Petar |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of Makarska between 1646 and 1660<ref name="Petar"/>
 
−
*Pavao Barišić Kačić (died 1721),<ref name="Barišić">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9380 |language=Croatian |first=Karlo |last=Jurišić |title=Kačić Barišić, Pavao (Kačić, Marticich, alias Barissich, Kacich a Podacza) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> [[Provincial superior|provincial]] of [[Franciscan Province of Bosna Srebrena]] between 1693 and 1696<ref name="Barišić"/>
 
−
*Antun Kačić (1686–1745),<ref name="Antun">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9376 |language=Croatian |first=Pejo |last=Ćosković |title=Kačić, Antun (Kadčić, Cacich, Kacich, Kadcich, Kadcichius; Antonio, Antonius) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of Trogir between 1722 and 1730), and archbishop of Split between 1730 and 1745<ref name="Antun"/>
 
−
*[[Andrija Kačić Miošić]] (1704–1760),<ref name="Miošić"/> Franciscan and poet<ref name="Miošić"/>
 
−
*Juraj Paškal Terzić Kačić (1740–1820),<ref name="Juraj">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9384 |language=Croatian |first=Slavko |last=Kovačić |title=Kačić Terzić, Juraj Paškal (Kadčić, Cadcich, Casich; Paskval, Paško, Georgius Paschalis) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> [[Canon (priest)|canon]] and poet<ref name="Juraj"/>
 
−
*Pavao Klement Miošić Kačić (1786–1837),<ref name="Pavao">{{citation |url=http://www.zadarskilist.hr/clanci/14112008/pavao-miosic-kacic |language=Croatian |first=Pavao |last=Jerolimov |title=Pavao Miošić Kačić |date=14 November 2008 |journal=[[Zadarski list]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of [[Roman Catholic Archdiocese of Split-Makarska|Split-Makarska]] between 1829 and 1837<ref name="Pavao"/>
 
−
*Petar Peko Kačić (1830–1918),<ref name="Peko">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9383 |language=Croatian |first=Klara |last=Pranjko|title=Kačić Peko, Petar (Kadčić, Peko) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> Franciscan and ethnographer<ref name="Peko"/>
 
−
 
 
−
 
 
−
===Notable members===
 
−
*Bartul Kačić-Žarković (1572–1645),<ref name="Bartul">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9385 |language=Croatian |first=Pejo |last=Ćosković |title=Kačić Žarković, Bartul (Žarković, Caççiçh, Xarcovich; Bartol, Bartolo, Bartholomeus) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of Makarska between 1615 and 1645<ref name="Bartul"/>
 
−
*Petar Kačić-Šilje (c. 1606–1661),<ref name="Petar">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9378 |language=Croatian |first=Slavko |last=Kovačić |title=Kačić, Petar |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of Makarska between 1646 and 1660<ref name="Petar"/>
 
−
*Pavao Barišić Kačić (died 1721),<ref name="Barišić">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9380 |language=Croatian |first=Karlo |last=Jurišić |title=Kačić Barišić, Pavao (Kačić, Marticich, alias Barissich, Kacich a Podacza) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> [[Provincial superior|provincial]] of [[Franciscan Province of Bosna Srebrena]] between 1693 and 1696<ref name="Barišić"/>
 
−
*Antun Kačić (1686–1745),<ref name="Antun">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9376 |language=Croatian |first=Pejo |last=Ćosković |title=Kačić, Antun (Kadčić, Cacich, Kacich, Kadcich, Kadcichius; Antonio, Antonius) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of Trogir between 1722 and 1730), and archbishop of Split between 1730 and 1745<ref name="Antun"/>
 
−
*[[Andrija Kačić Miošić]] (1704–1760),<ref name="Miošić"/> Franciscan and poet<ref name="Miošić"/>
 
−
*Juraj Paškal Terzić Kačić (1740–1820),<ref name="Juraj">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9384 |language=Croatian |first=Slavko |last=Kovačić |title=Kačić Terzić, Juraj Paškal (Kadčić, Cadcich, Casich; Paskval, Paško, Georgius Paschalis) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> [[Canon (priest)|canon]] and poet<ref name="Juraj"/>
 
−
*Pavao Klement Miošić Kačić (1786–1837),<ref name="Pavao">{{citation |url=http://www.zadarskilist.hr/clanci/14112008/pavao-miosic-kacic |language=Croatian |first=Pavao |last=Jerolimov |title=Pavao Miošić Kačić |date=14 November 2008 |journal=[[Zadarski list]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> bishop of [[Roman Catholic Archdiocese of Split-Makarska|Split-Makarska]] between 1829 and 1837<ref name="Pavao"/>
 
−
*Petar Peko Kačić (1830–1918),<ref name="Peko">{{citation |url=http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=9383 |language=Croatian |first=Klara |last=Pranjko|title=Kačić Peko, Petar (Kadčić, Peko) |encyclopedia=[[Croatian Biographical Lexicon]] (HBL) |year=2005 |publisher=[[Miroslav Krleža Lexicographical Institute]] |accessdate=1 July 2015}}</ref> Franciscan and ethnographer<ref name="Peko"/>
 
−
 
 
−
== Kačići u zadarsko-biogradskom zaleđu ==
 
−
 
 
−
U 12. i 13. stoljeću pripadnici roda imali su posjede u zadarskom zaleđu, na širem prostoru [[Tinj]]a, [[Nadin]]a, [[Kačina Gorica|Kačine Gorice]], te vjerojatno u [[Kokičani]]ma i [[Kamenjani]]ma. Neki članovi roda živjeli su i u [[Blaćani]]ma, Zadru, [[Nin]]u i [[Pag]]u.<ref name="hbl.lzmk.hr"/> Kačići se spominju  zadnji puta u Zadru [[1527]]. godine, a u zadarskoj okolici [[1492]]. godine.
 
−
 
 
−
==Kačići u Ugarskoj==
 
−
 
 
−
Postoji još jedan ogranak Kačića koji je davno otišao u Ugarsku, mađarski izvori taj ogranak obitelji zovu [[Kacsics]].Ta obitelj se odselila u grad [[Szecseny]] kraj rijeke [[Ipel]] na sjeveru današnje Mađarske, obitelj je dobila plemićki status, te čak i imala jednog slavonskog bana [[Mihovil Kačić|Mihovila Kačića]], te hrvatsko-slavonsko-dalmatinskog bana [[Šimun Kačić|Šimuna Kačića]], od ove obitelji su poslije nastale mnoge ugarske plemićke obitelji, a najpoznatije su [[Szecseny]], [[Gereb od Vingarta]], [[Farkaš]], [[Liberscei]], [[Hollokoi]].
 
−
 
 
−
==Hungarian branch==
 
−
[[File:Salgóvár1.jpg|right|thumb|250px|The ruins of [[Salgó]] Castle]]
 
−
[[File:Castle of Holloko with Panorama.JPG|right|thumb|250px|The ruins of [[Hollókő]] Castle.]]
 
−
Several scholars considered that Hungarian Kacsics may have been descendants of Omiš Kačićs.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}{{sfn|Majnarić|2009|p=50–51}} They are mentioned in the early 13th century,{{sfn|Majnarić|2009|p=56}} in Northern counties [[Nógrád County (former)|Nógrád]], [[Salgó]] and [[Hollókő]].{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
 
−
 
−
The first mentioned noblemen are brothers [[Michael Kacsics]] and [[Simon Kacsics]], the [[Voivode of Transylvania]] (1209–1212; 1215) and [[Ban of Slavonia]] (1212; somewhere 1213–1218).{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}{{sfn|Majnarić|2009|p=50}} Simon took part in the murder of Queen [[Gertrude of Merania]] (24 September 1213); therefore, King [[Andrew II of Hungary]] confiscated his possessions.{{sfn|Majnarić|2009|p=50}}<ref name="Kristó">Kristó, Gyula (editor): Korai Magyar Történeti Lexikon - 9–14. század ''(Encyclopedia of the Early Hungarian History - 9–14th centuries)''; Akadémiai Kiadó, 1994, Budapest; {{ISBN|963-05-6722-9}}.</ref>
 
−
 
 
−
Supporters of the Andrew II in his rebellion against the elder brother and then king [[Emeric, King of Hungary|Emeric]] may have included
 
−
the noble family Kačić.{{sfn|Majnarić|2009|p=56–57}} With the new king's intention of spreading his circle of supporters, some members of the family were probably gifted with estates in Hungary.{{sfn|Majnarić|2009|p=56–57}}  A relationship between Hungarian and Omiš Kačićs is identified primarily in the mention of Šimun Kačić in a document from 1178, with father Nikola and brother Jakov, and with brothers Borislav, Bogdan and other family members in a document from 1190.{{sfn|Majnarić|2009|p=56–57}}
 
−
 
 
−
In the next two or three generations, the genus branched into several lineages and families.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}{{sfn|Majnarić|2009|p=56}} First the Zagyvafői, Libercsei, and later Libercsei Tompoši, Libercsei Radó, Füleki, Ozdini, Etre, Kecsői/Berzencei, Hollókői, Salgói, and Bejei.{{sfn|Majnarić|2009|p=56}} Michael's son Falkos (1255) held properties at [[Szécsény]] and Nógrád, and was the founder of genus Libercsei, from which emerged powerful [[Szécsényi]], Geréb of Vingárta, and Farkas of Szeszárme.<ref name="Kristó"/>{{sfn|Marković|2003|p=36}}{{sfn|Majnarić|2009|p=56}} To the Szécsényi belonged [[Kónya Szécsényi|Kónya]], [[Ban of Croatia]] (1366–67), while to the Geréb belonged [[Matthias Geréb|Matthias]], also Ban of Croatia (1483–92).{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}{{sfn|Marković|2003|p=36}}
 
−
 
 
−
The members of the genus accepted the supremacy of [[Máté Csák III]], one of the most powerful [[oligarchy|oligarchs]] of the kingdom, around 1300; only one of them, [[Thomas Szécsényi]] became the partisan of King [[Charles I of Hungary|Charles I]]. Consequently, the king granted him his relatives' possessions following victories over the oligarch.<ref name="Kristó"/>
 
−
 
 
−
===Notable members===
 
−
* [[Michael Kacsics]] (died after 1228), [[Voivode of Transylvania]] between 1209 and 1212, [[Ban of Slavonia]] 1212
 
−
* [[Simon Kacsics]] (died after 1228), Voivode of Transylvania in 1215, Ban of Slavonia in 1213
 
−
* Farkas, [[Master of the cupbearers]] for the Queen in 1298, father of Thomas Szécsényi
 
−
* [[Simon Kacsics, Count of the Székelys|Simon Kacsics]] (died after 1327), [[Count of the Székelys]] between 1321 and 1327
 
−
* [[Kónya Szécsényi]] (died after 1367), [[Ban of Croatia]] between 1366 and 1367
 
−
* [[Matthias Geréb]] (died 1489), Ban of Croatia between 1483 and 1489
 
−
 
 
−
<hr>
 
−
 
 
−
== Poznati Kačići ==
 
−
 
 
−
* [[Brečko Kačić]] (12. stoljeće) - bračko-hvarski knez
 
−
* [[Nikola Kačić]] (12. stoljeće) - omiški knez
 
−
* [[Sebena Kačić]] (12./13. stoljeće) - omiški knez
 
−
* [[Miroslav Kačić]] (13. stoljeće) - omiški knez
 
−
* [[Malduč Kačić]] (13. stoljeće) - omiški knez
 
−
* [[Bartul Kačić Žarković]] (1572.-1645.) - makarski biskup (1615.-1645.)
 
−
* [[Petar Kačić Šiljić]] (1605.-1660.) - makarski biskup (1646.-1660.)
 
−
* [[Antun Kadčić|Antun Kačić]] (1686.-1745.) - trogirski biskup (1722.-1730.) i splitski nadbiskup i metropolit (1730.-1745.)
 
−
* [[Andrija Kačić Miošić]] (1704.-1760.) - franjevac i književnik
 
−
* [[Pavao Klement Miošić]] (1786.-1837.) - splitsko-makarski biskup (1829.-1837.)
 
−
* [[Miro Kačić]] (1946.-2001.) - hrvatski jezikoslovac, matematički jezikoslovac, romanist i kroatist
 
−
* [[Hrvoje Kačić]] (r. 1932.) - sveučilišni profesor i odvjetnik i vaterpolist
 
−
* [[Zoran Kačić]] (r. 1953.) - diplomirani inženjer elektrotehnike i vaterpolist
 
−
 
 
−
== Bilješke ==
 
−
{{izvori}}
 
−
 
 
−
== Literatura ==
 
−
 
 
−
* ''Novak, Grga, Prošlost Dalmacije, knjiga prva, Split, 2004.'' ISBN 953-214-181-2
 
−
* ''Novak, Grga, Jadransko more, u sukobima i borbama kroz stoljeća I, Split, 2004.'' ISBN 953-214-221-5
 
−
 
 
−
== Vanjske poveznice ==
 
−
 
 
−
* [http://hbl.lzmk.hr/clanak.aspx?id=164/ Hrvatsko biografski leksikon - Kačići]
 
−
 
 
−
[[Kategorija:Hrvatska plemena]]
 
−
[[Kategorija:Hrvatsko plemstvo]]
 
−
[[Kategorija:Hrvatske plemićke obitelji]]
 
−
 
 
−
 
 
−
Za: [https://en.wikipedia.org/wiki/Ka%C4%8Di%C4%87_family]
 
−
 
 
−
===Notable members===
 
−
*Nikola Kačić (''Nicola kenesius Alemyscii''), ruled between c. 1167 and c. 1180.{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
 
−
*Sebena Kačić, Malduč Kačić, Radoš Kačić, Bogdan Kačić{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}}
 
−
*Juraj{{sfn|Majnarić (HBL)|2005}} or Đuro Kačić, married the daughter of King [[Stefan Vladislav of Serbia]] (r. 1234–1243).<ref name=BIH>{{cite book|title=Bosna i Hercegovina: iseljenički kalendar|url=https://books.google.com/books?id=rEUoAQAAMAAJ|year=1969|publisher=Matica iseljenika SR Bosne i Hercegovine|quote=Hrvatski feudalac i gospodar Neretvanske krajine Đuro Kačić imao je za ženu kćerku srpskog kralja Vladislava. Ona je od oca dobila miraz. O ovome nas 1276. godine obavještava jedno pismo na srpskohrvatskom jeziku Đure Kačića.}}</ref><ref>{{cite book |title=Journal of Croatian Studies |url=https://books.google.com/books?id=m7lnAAAAMAAJ |year=1988 |publisher=Croatian Academy of America |page=124 |quote=The Croatian Cyrillic Letter of Duke Đure Kačić of Omiš (list OmiSkog kneza Đure Kačiča) to Dubrovnik was written in 1276.}}</ref>
 
−
 
 
−
 
 
−
{{SORTUJ:Kacsics}}
 
−
[[Kategoria:Rody|Kacsics]]
 
−
[[Kategoria:Ród Kacsics]]
 
−
[[Kategoria:Węgierskie historyczne rody]]
 
−
[[Kategoria:Nieprzetłumaczone]]
 

Aktualna wersja na dzień 11:30, 28 gru 2020

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacsics_nemzets%C3%A9g

Kačić
Kacsics (ród)

Herb {{{dynastia}}}
Kraj * Wasal 15px Królestwa Chorwacji (1102–1526)
* Wasal 15px Królestwa Węgier (1102–1526)
* Wasal 15px Królestwa Bośni (1320–1452)
* Wasal 15px Republiki Weneckiej (1452–1797)
* Wasal 15px Imperium Ottomańskiego (1499–1646)
— Żupan, Komes, Kniaź, Ban, Hrabia —
Pierwszy
Ostatni
Początek XII wiek
Koniec
Pochodzenie chorwacka-węgierska
Gniazda rodowe Tinj, Nadin, Omiš, Makarska, Gradac, Salgó, Hollókő, Szécsény
na dzisiejszej Słowacji:
Ózdi, Lyžec, Losonc-King Wzgórze, (Ragyolc-) Sátoros-Kőszeghegy (Sátorosbánya?), Somosko i Kováčovce-Hradistya
w dzisiejszym okręgu Nógrád:
Szécsény-Strázsapart, Nagylóc, Wzgórze Zamkowe, Salgó, Zagyvafő, Sztrahora, Mátraszőlős (Kisvár), Baglyaskő, Hollókő
Gałęzie Kacsics, Zagyvafői, Libercsei, Libercsei Tompoši, Libercsei Radó, Libercsei Szécsényi, Füleki, Ozdini, Etre, Kecsői/Berzencei, Hollókői, Salgói, Bejei

A Kacsics nemzetség vagy Kácsik nemzetség régi magyar nemzetség, amelynek ősi birtoka a Nógrád vármegyei szécsényi uradalom volt az Ipoly mentén. A címere koronás arany oroszlán volt kék pajzson. A nemzetségből származott a Gertrúd magyar királyné elleni merénylet résztvevője, Simon bán. A nemzetségnek négy ága ismert, a Falkos ágból származott a 14. század elején felemelkedett Szécsényi család, amelyik a nemzetség többi ágának birtokait is megszerezte.[1]

A nemzetség története

Könyves Kálmán a nemzetség egy Szalóc (Slauiz, Slawiz) nevű, bizonyára szláv anyanyelvű tagját nevezte ki a zömmel szlávok lakta Nógrád vármegye ispánjának. Feltehetően az Ipoly középső és felső medencéjében kapott birtokokat. A 13. századra a megye három legjelentősebb birtokosa a Záh, a Szolnok és a Kacsics nemzetség lett.

1213-ban a Kacsics nembeli Simon bán egyike volt Gertrúd magyar királyné gyilkosainak Töre fia Péter ispánnal együtt. A merénylet előkészítésében valószínűleg Simon öccse, az akkor ugyancsak szlavón bán Mihály vajda is részt vett. A nemzetségen ekkor a súlyos bel- és külpolitikai helyzet miatt a király ezt nem torolta meg, egyedül Töre fia Pétert húzatta karóba. Simon és Mihály birtokait — Szécsényt és annak tartozékait — csak 1228-ban kobozta el[2] és adta a Szák nembeli Pósa nógrádi ispánnak a későbbi IV. Béla, akkor még ifjabb király. Az adománylevél egyértelművé teszi, hogy Béla ezzel szeretett anyjának megölését torolta meg:

„Béla Isten kegyelméből király, Magyarország királyának, elsőszülöttje, mindenkinek aki a jelen oklevelünket megtekinti, üdvösséget az Úrban! – Tudja meg mindenki, hogy midőn a mi édesanyánk meggyilkolásáért hűtlenségben részes némelyek birtokai szétosztódnának, Botos (Botus) fia Pósa (Pousa) ispánnak adtuk az ilyen hűtleneknek a Nógrád (Novigrad) várának a megyéjében lévő azon birtokait, amelyeknek ez a nevük: tudniillik Szécsény (Zychan) falut, Géc (Gecsely) falut és Rimóc (Rimouch) szabadosokkal (cum libertinis) akiknek ez a nevük: Torta, Szeme, Aba, és valamint Almás (Almos) nevű falut, szintén a szabadosokkal, akiknek a neve nem állt itt. És hogy a mi adományunk örök érvényre tegyen szert, megengedjük a jelen levelet a mi pecsétünk erejével örökre megerősíteni. Kelt Mátyás zágrábi prépostnak, udvari kancellárjának kezei által az üdvösség 1229. évében.”

Mihály halála után a nemzetség négy ágra bomlott: a Falkos, a Simon bán-féle, az Illés és a Leusták ágra. A legősibb Kacsics-birto a szécsényi uradalom volt; benne Szécsény egy része, Géc, Rimóc és Almás — ezekhez a nemzetség valamennyi ága ragaszkodott. További korai birtokaik a Felvidéken Kis- és Nagylibercse (Liszec), Paróca; illetve a kálnoki uradalom Bátka, Berzenke, Boholnok(?), Garáb, Kemenc, Liszkóc(?) és Ozdin településsel. Minden bizonnyal már 1313 előtt Kacsics-birtok volt Hollókő, valamint a hozzá tartozó Nagylóc és Csitár. Ugyancsak valószínű, hogy a Kacsics nemzetség építette meg már a tatárjárás előtt a füleki várat.

A nemzetség tagjai később is egyre-másra építették a várakat — jóval többet, mint ez más nemzetségeknél szokásban volt. Ők építették:

várait.

A 14. század elején a nemzetség tagjai a Falkos ágbeli Szécsényi Tamás kivételével Csák Mátéhoz pártoltak. Az 1312-es rozgonyi csatában Csák Máté seregvezérei voltak, amiért birtokaikat Károly Róbert elkobozta és az ő oldalán küzdő Szécsényi Tamásnak adományozta; ő 1321-től 21 éven át erdélyi vajda volt. A Csák Mátétól később elpártolt Simon krassói és somlyói ispán lett 1319-ben.[1]

A nemzetség ágai

Falkos ága

Falkos fia volt Kacsics nembeli Farkas, a Szécsényi család őse. A család első, ezen a néven ismert tagja Farkas fia, Szécsényi Tamás, Károly Róbert erdélyi vajdája volt.[3]

Simon ág

Illés ág

Ez ebből az ágból származó Péter nógrádi ispán (1246–1271) és leszármazottai építtették a legtöbb várat. Baglyaskő várát valószínűleg maga az ispán, akinek halála után a várat fia, Péter örökölte. A további leszármazottak közül:

Leusták ág

A nemzetség ismert tagjai[4]

przodek

  • A1.Kacsics István
    • B1.Kacsics I. Simon (†1228 előtt), (fl. 1213-28, szlavón bán, wojewoda Siedmiogrodu (1205). Gertrúd királyné egyik gyilkosa[5]
      • C1. I. János, (fl. 1255
      • C2. II. Simon bán fia, a füleki vár ura. A rablásairól, gyilkosságairól, hamispénzverő üzelmeiről hírhedt urat IV. Béla istenítéletre, majd börtönre ítélte. Külső nyomásra megkegyelmezett neki, de Illés fia Mihály megöletését már nem tűrte. 1246. január 18-án kelt oklevelében a várat és annak birtokait lefoglalta, majd a tatárok elleni harcokban részt vett hívének, Pok Móric királyi pohárnokmester adományozta., (fl. 1271
        • D1. János, (fl. 1299
          • E1. István, (fl. 1299
    • B2. Kacsics Mihály († przed 1212), (fl. 1212-28, wojewoda Siedmiogrodu, [2] 1209–1212 között erdélyi vajda.
      • C1. Zagyvafői Leusták; jego potomkowie nosili nazwisko Zagyvafő
        • D1. Kacsics Miklós, (fl. 1271-91
          • E1. Leusták
          • E2. László, (fl. 1294-99
          • E3. Miklós, (fl. 1290-99; m.N.Csetneki, z klanu Ákos
            • F1. Tamás, (fl. 1299-1342
              • G1. Miklós, (fl. 1342
              • G2. László, (fl. 1342
            • F2. Dezső, (fl. 1299-1342
            • F3. Pető, (fl. 1299-1342
              • G1. János, (fl. 1342
              • G2. Miklós, Alispán of Trencsén, (fl. 1365-88
                • H1. László, Alispán of Borsod, (fl. 1393-1414
                • H2. Miklós, +1420/26
            • F4. Benedek (Beke), (fl. 1299
              • G1. Beke, (fl. 1342
          • E4. córka, (fl. 1290; mąż: Lack, z rodu Rátót
        • D2. Mihály, (fl. 1290
          • E1. III. Simon, (fl. 1290-95; m.N.z klanu Aba
          • E2. Tamás, (fl. 1295
          • E3. córka, (fl. 1290; m.Lőrinc, z klanu Rátót
      • C2. Kacsics Falkos, (fl. 1255
        • D1. Kacsics Farkas pohárnokmester, (magister pincernarum), (fl. 1271-1301
          • E1. János, (fl. 1299
          • E2. Szécsényi I. Tamás, Főispán (obergespan) of Arad, Bács and Szerém (1318-1321), Tárnokmester (magister tavernicorum) (1320-1321), Vajda of Erdély (Transylvania) and Főispán of Szolnok (1321-1342), Főispán of Szeben (1324), Főispán of Arad (1330-1342), Főispán of Csongrád (1330), Főispán of Nógrád (1334-1343), Főispán of Trencsén (1338-1342), Tárnokmester and Főispán of Abaúj, Heves, Borsod, Gömör, Szepes (1342-1342), Főispán of Keve and Krassó (1346-1350), Országbíró (iudex curiae regiae) (1349-1354), Főispán of Turóc (1350-1354), *ca 1285, +1354; 1m: N, dau.of Pál Visontai; 2m: Pss Anna of Auschwitz (+after 19.9.1354); for his issue, Szécsényi family, see HERE
          • E3. Mihály, (fl. 1299
          • E4. Miklós, (fl. 1299
          • E5. Péter, (fl. 1299-1333
              • F1. István, (fl. 1333-65
              • F2. Tamás, (fl. 1333-55
              • F3. Farkas (Domokos) Szeszármai
                • G1. Miklós, (fl. 1379
                • G2. János, (fl. 1379
                • G3. Tamás Farkas de Harinna et Szeszárma; jego potomkowie używali nazwiska Farkas de Harinna, for which see HERE
            • E6. István, (fl. 1299
            • E7. Leusták, (fl. 1299
            • E8. Balázs, (fl. 1299
          • D2. Mihály (fl. 1271-1301); żona: Nn, teść: Zólyomi Mikó; przodkowie rodziny Falkos,
            • E1. Kacsics IV. Simon, (fl. 1291-1327, krassói és somlyói ispán (1319–), székely ispán (1321–1327)[1]
              • F1. Kacsics Simon
              • F2. Kacsics Radó, przodek rodziny Radó de Libercsei
                • G1. Miklós Radó de Libercse, (fl. 1265-88
                  • H1. Mihály, (fl. 1387
                    • I1. Simon, +1420-22
              • F3. córka; mąż: Losonci III. István
            • E2. Tamás Tompos de Libercse, (fl. 1291-1309
              • F1. Mihály, (fl. 1366
              • F2. Falkos, (fl. 1366-88
                • G1. Simon, (fl. 1387
                • G2. Miklós, (fl. 1387; m.Katalin Vesszős de Zseliz
              • F3. János, (fl. 1366-94
                • G1. Miklós, (fl. 1386-94
                • G2. Mihály, (fl. 1387-94
                • G3. Margit, (fl. 1389-1405; 1m: Jakab Szerecsen; 2m: András Libercsei
              • F4. Anics, (fl. 1355; m.György Somosi
            • E3. Péter Cseh, (fl. 1291-1332; żona: Talmácsi Katalin, teść: Talmácsi Konrád
              • F1. Geréb de Vingárt János (†15/23.4.1380); żona: Kelneki Anna, teść: Kelneki Mihály; jego potomkowie używali nazwiska Geréb de Vingárt
                • G1. Kacsics János, Al wojewoda Siedmiogrodu, +1427/30
                  • H1. Miklós, (fl. 1408-39; żona Bogáti Ottilia (fl. 1438)
                    • I1. László, (fl. 1438
                    • I2. János, (fl. 1438-53
                    • I3. Miklós, (fl. 1438-63
                  • H2. László, +1418/22
                  • H3. György, (fl. 1408
                  • H4. János, Alkormányzó of Transylvania (Erdélyi alkormányzó), (fl. 1414-72; m.Zsófia (fl. 1462-72), dau.of László "Bernolt" Szilágyi de Horogszeg and Katalin Bellyéni
                  • H5. András, (fl. 1414-39
                • G2. Margit, (fl. 1383-1408; m.János Váradjai
                • G3. Anna, (fl. 1400; 1m: János Aranyi; (2m: Pál Pálffy)
                • G4. [parentage uncertain] Mihály Árkosi, (fl. 1404; m.Katalin N; His issue was Geréb de Árapatak family
              • F2. Miklós, (fl. 1367-70
            • E4. córka; mąż: Kökényesradnót Rénold
          • D3. Szalóc, (fl. 1271
            • E1. Miklós, (fl. 1299
            • E2. János, (fl. 1299
              • F1. Márk, (fl. 1301

Więcej informacji

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 1,2 Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). "Kacsics nem". Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9. 
  2. ↑ 2,0 2,1 Markó, László (2000). "Kacsics nb. Simon (horvát–dalmát–szlavón bánok)". A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1. 
  3. ↑ Markó, László (2000). "Szécsényi Tamás". A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1. 
  4. ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/kacsics.html
  5. ↑ Markó, László (2000). "Kacsics nb. Mihály erdélyi vajda". A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1. 

Források



Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Kacsics_(ród)&oldid=46344”